Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Sarkadi Aladár (Bp., 1874. márc. 26. – Bp., 1949. dec. 16.): színész, komikus. Különböző színtársulatok tagjaként az ország csaknem valamennyi nagyobb városában játszott (Kecskemét, Debrecen, Arad, Pozsony, Kolozsvár). 1903-ban a Vígszinház szerződtette. Sok gyermekelőadáson lépett fel nagy sikerrel. 1912 – 18 között a Király Színház, ezt követően ismét a Vígszínház tagja volt. 1927-től 1937-ig, nyugalomba vonulásáig a Fővárosi Operettszínháztagja. A színpadon főként humoros operett-epizódfigurákat és filmszerepeket is alakított. – F. sz. Wallenstein (Kálmán Imre: Tatárjárás). – I. f. A csikós (1912), A szerelem bolondjai (1917), Liliom (1918), Csárdáskirálynő (1927), Marika (1937), Tanítónő (1945), Könnyű múzsa (1947).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1874. márc. 26.–Bp., 1949. dec. 15.): színész, komikus. 1893-ban 4 hónapig volt a SzAk növendéke, de mint tehetségtelent, elbocsátották. 1892-ben Győri József daltárs.-ával lépett a színipályára. Különböző társ.-ok tagjaként az ország csaknem valamennyi nagyobb városában fellépett. 1896–97-ben Debrecenben, 1898-ban Óbudán játszott, 1899–1900 között jelentős vidéki társ.-ok szerződtették Pozsonyba, Kecskemétre, Debrecenbe, 1902–04-ben Aradra. 1904-től bp.-i színpadokon játszott. 1946-ban a Béke Színház és a Fővárosi Operettszínház színpadán szerepelt. Állandóan játszott Lakner Artúr gyermekszínházában. 1945–46-ban a Népvarietében lépett fel. 1947-ben a Medgyaszay Színház színpadán szerepelt. Főként humoros epizódfigurákat alakított. F.Sz. Fridolin (Duval: Zenebona); Wallakeövy Ármin (Ábrahám P.: Az utolsó Verebély lány); Ödön (Szenes B.: Az alvó férj); Wallenstein (Kálmán I.: Tatárjárás).Sarkadi Aladár

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Veszélyben a pokol (r.: Balogh Béla, 1921)
• Liliom a viharban (r.: Kertész Mihály, 1919)
• Csárdáskirálynő (r.: Schwartz Hans, 1926)
• A tanítónő (r.: Keleti Márton, 1945)
• A szerelem bolondjai (r.: Wilhelm Carl, 1917)
• Drótostót (r.: dr. Lázár Lajos, 1918)
• Autogramm Lily (r.: Gábor Jenő, 1917)
• Nem akart gyerek | Simon Judit (r.: Mérei Adolf, 1915)
• Könnyű múzsa (r.: Kerényi Zoltán, 1947)
• Fehér galambok fekete városban (r.: Balogh Béla, 1923)
• Páter és Péter (r.: Góth Sándor, 1912)
• Piri mindent tud (r.: Székely István, 1932)
• A csikós | Hortobágyi életkép (r.: Góth Sándor, 1912)
• Megölöm azt a Hacseket (r.: ifj. Vajda László, 1933)
• A papagáj (r.: Góth Sándor, 1912)
• A tata mint dada (r.: Góth Sándor, 1912)
• Marhakereskedő (r.: Góth Sándor, 1912)
• Marika (r.: Gertler Viktor, 1937)
• Aladár a tűzoltónapon (r.: Góth Sándor, 1912)