Gombaszögi Frida     ☰ Budapest 1890.12.09   ☷ Budapest 1961.09.05   |   színész, színésznő, drámai színésznő
639006
Miklós Andorné (1017122 | - )
Rajnai Gáborné (1017121 | - )
Grün Frida (1017123 | - )
Gombaszögi Frida (1017120 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gombaszögi Frida (Bp., 1890. dec. 9. – Bp., 1961. szept. 5.): drámai színésznő, a Vígszínház együttesének egyik fő erőssége. ~ Ella testvére. A Színművészeti Ak.-ról Beöthy László 1909-ben a Magyar Színházhoz szerződtette, 1916-tól a Vígszínház tag ja volt, de többször vendégszerepelt más fővárosi színházakban is. Első férje Rajnay Gábor színész volt, a második Miklós Andor, az Est-lapkonszern tulajdonosa, kinek halála után (1933) visszavonult a színpadtól. 1945-től kezdve újra a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban, 1951–52-ben Pécsett működött. Drámai szerepeket játszott. Legmagasabbra Csehov drámáiban emelkedett lélekábrázoló tehetsége. – F. sz. Gunhild (Ibsen: John Gabrie Borkmann); Natalia (Dosztojevszkij: A félkegyelmű); Olimpia (Molnár); Judit (Bíró Lajos: A sárga liliom); Claire (Galsworthy: A menekülő asszony); Higginsné (Shaw: Pygmalion); Olga (Csehov: Három nővér); Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely). – Irod. Stella Adorján: G. F. (Film Színház Muzsika, 1966. 2. sz.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1890. dec. 9.–Bp., 1961. szept. 6.): színésznő. A SzAk-t 1909-ben végezte el, és a Magyar Színház szerződtette. 1916-tól 1933-ig a Vígszínház tagja volt. 1915-ben a Király, 1926-ban a Belvárosi, 1926-ban és 1928-ban a Magyar Színházban is fellépett. 1933-ban férjének, Miklós Andornak halála után az Athaeneum Kiadó elnök ig.-ja lett. 1945–46-ban a Nemzeti, 1946-tól 1949-ig a Vígszínház, 1951–52-ben a pécsi, 1952–53-ban a győri társ., 1953-tól 1961-ig ismét a Nemzeti Színház művésznője volt. 1953–1956 között a SzAk-n magatartástant adott elő. Előkelő megjelenésével, csiszolt mozgás- és beszédkultúrájával, intelligens, kifejező játékával korszerű drámai hősnőket formált meg. A m. színpad első modern stílusú színésznőjének tartották. Vígjátékokban is sikerrel szerepelt. F.Sz. Judit (Bíró L.: Sárga liliom); Lyon Lea (Bródy S.); Maja (Tolsztoj: Az élő holttest); Natasa (Dosztojevszkij– Meidell: A félkegyelmű); Mása (Csehov: Három nővér); Takáts Alice (Szomory D.); Olympia (Molnár F.); Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Olga (Csehov: Három nővér); María Josefa (García Lorca: Bernarda Alba háza). – Ir. Kovács K.: G. F. a színésznő, az asszony (1927).Gombaszögi Frida

róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek