Rajnai Gáborné (1017121 | - )
Grün Frida (1017123 | - )
Gombaszögi Frida (1017120 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Gombaszögi Frida (Bp., 1890. dec. 9. – Bp., 1961. szept. 5.): drámai színésznő, a Vígszínház együttesének egyik fő erőssége. ~ Ella testvére. A Színművészeti Ak.-ról Beöthy László 1909-ben a Magyar Színházhoz szerződtette, 1916-tól a Vígszínház tag ja volt, de többször vendégszerepelt más fővárosi színházakban is. Első férje Rajnay Gábor színész volt, a második Miklós Andor, az Est-lapkonszern tulajdonosa, kinek halála után (1933) visszavonult a színpadtól. 1945-től kezdve újra a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban, 1951–52-ben Pécsett működött. Drámai szerepeket játszott. Legmagasabbra Csehov drámáiban emelkedett lélekábrázoló tehetsége. – F. sz. Gunhild (Ibsen: John Gabrie Borkmann); Natalia (Dosztojevszkij: A félkegyelmű); Olimpia (Molnár); Judit (Bíró Lajos: A sárga liliom); Claire (Galsworthy: A menekülő asszony); Higginsné (Shaw: Pygmalion); Olga (Csehov: Három nővér); Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely). – Irod. Stella Adorján: G. F. (Film Színház Muzsika, 1966. 2. sz.)
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Bp., 1890. dec. 9.–Bp., 1961. szept. 6.): színésznő. A SzAk-t 1909-ben végezte el, és a Magyar Színház szerződtette. 1916-tól 1933-ig a Vígszínház tagja volt. 1915-ben a Király, 1926-ban a Belvárosi, 1926-ban és 1928-ban a Magyar Színházban is fellépett. 1933-ban férjének, Miklós Andornak halála után az Athaeneum Kiadó elnök ig.-ja lett. 1945–46-ban a Nemzeti, 1946-tól 1949-ig a Vígszínház, 1951–52-ben a pécsi, 1952–53-ban a győri társ., 1953-tól 1961-ig ismét a Nemzeti Színház művésznője volt. 1953–1956 között a SzAk-n magatartástant adott elő. Előkelő megjelenésével, csiszolt mozgás- és beszédkultúrájával, intelligens, kifejező játékával korszerű drámai hősnőket formált meg. A m. színpad első modern stílusú színésznőjének tartották. Vígjátékokban is sikerrel szerepelt. F.Sz. Judit (Bíró L.: Sárga liliom); Lyon Lea (Bródy S.); Maja (Tolsztoj: Az élő holttest); Natasa (Dosztojevszkij– Meidell: A félkegyelmű); Mása (Csehov: Három nővér); Takáts Alice (Szomory D.); Olympia (Molnár F.); Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Olga (Csehov: Három nővér); María Josefa (García Lorca: Bernarda Alba háza). – Ir. Kovács K.: G. F. a színésznő, az asszony (1927).Gombaszögi Frida
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
- Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- A szerelem bolondjai (r.: Wilhelm Carl, 1917)
- Vorrei morir (r.: Lajthay Károly, 1918)
- A testőr (r.: Antalffy Sándor, 1918)
- Átokvára | Lobogó vér (r.: Lajthay Károly, 1918)
- Az elvarázsolt hercegasszony | Tlani (r.: Lajthay Károly, 1919)
- Farkas (r.: Kertész Mihály, 1916)
- Az élet hídja (r.: Keleti Márton, 1955)
- Olavi (r.: Lajthay Károly, 1922)
