Tüdős Klára     ☰ Debrecen 1895.07.20   ☷ Budapest 1980.04.16   |   filmrendező, iparművész, író, rendező, tervező, jelmeztervező, népművészeti kutató, néprajzi gyűjtő, nőszövetségi elnök
639029
Szunyogh Rudolfné (1017172 | - )
Zsindely Ferencné (1017170 | - )
dr. Zsindely Ferencné (2769951 | - )
Tüdős Klára, Zs. (1017173 | - )
Zsindely Ferencné Tüdős Klára (1017171 | - )
Zsindelyné Tüdős Klára (1017174 | - )
Tüdős Klára (1017169 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

Bosznay István, Mihalitz Gyula.Csizma az asztalon, Zürich, 1978.Debrecenben Bosznay Istvánnál kezdte meg tanulmányait. 1912-16 között (1915-1916-ban a Debreceni Első Takarékpénztár ösztöndíjával) az Iparművészeti Iskola textil szakának hallgatója, tanára Mihalitz Gyula. 1925-től az Operaház női jelmeztárának és szabászműhelyének vezetője. Nagy sikert aratott Kodály Háry Jánosának jelmezeivel. Színházi darabokat (Gyöngy-kaláris, Nílusi legenda) és filmet (Fény és árnyék) rendezett, írt. 1937-44 között működtette a Pántlika Szalont. 1938-ban adta ki Ünneplők c. albumát. Második férjével, Zsindely Ferenc államtitkárral (későbbi miniszterrel) sokat tett az erdélyi kultúráért. 1938-ban erdélyi kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, 1939-ben kéziszövő telepet alapított Nagylócon. 1943-ban fontos szerepet játszott a Györffy Kollégium alapításánál. 1944-től zsidó menekülteket fogadtak villájukba, együttműködve a svéd misszióval. 1946-49 között a Református Nőszövetség elnöke. 1951-62 között kitelepítésben élt. 1940-ben aranyérmet kapott a milánói Iparművészeti Triennálén.Déri Múzeum, Budapest • Iparművészeti Múzeum, Budapest • Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.Életrajz dokumentumokban. (Zsindelyné ~ 1895-1980) [vál. és szerk. DIZSERI E., Budapest, 1994]Hírek a Magyar Iparművészetben 1939-40-ben, a Magyar Kis Újságban, 1942. november 7.iparművész, filmrendező, (Debrecen, 1895. július 20. - Budapest, 1980. április 16.)IrodalomIsten markában, Budapest, 1975(jezsó): Ki volt ~, Új Magyarország, 1994. november 15.KláraKönyveiMestereiMűvek közgyűjteményekbenmuvesz_6968SZ. KÜRTI K.: A Debreceni Első Takarékpénztár művészetpártolása, HBM Levéltár Évkönyve IX., Debrecen, 1982Sz. Kürti KatalinTÜDŐSValaki járt itt, Duna TV, 1998. május 27.VARGA D.: Isten markában, Confessio, 1995/1.VÉGH ALPÁR S.: Száz éve született. Az utolsó nagyasszony, Magyar Nemzet, 1995. július 20.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Tüdős Klára, Zsindelyné (Debrecen, 1895. júl. 20. – Bp., 1980. ápr. 16.): jelmeztervező, népművészeti kutató, Zsindely Ferenc felesége. Bp.-en az Iparművészeti Isk.-ban folytatta tanulmányait. A bp.-i tudományegy.-en a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry – János c. operájának jelmezeit (1926). Az 1930-as években a Belvárosban divatszalont nyitott, ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. 1944-ben az Orsz. Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A II. világháború idején a svéd misszióval együtt számos üldözöttnek adott menedéket. 1952-ben férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy nyaraló házmestereként. – M. Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat (Bp., 1938); A falu protestáns értelmisége a magyar kultúra szolgálatában (Bp., 1940); Isten markában (karcolatok, Bp., 1975, 1976, 1977, 1978, 1980, 1982, 1986); Visszaemlékezések (Bp., 1978); Csizma az asztalon (visszaemlékezések, Zürich, 1978, Bern, 1978). – Irod. Dizséri Eszter: Ki volt T. K.? (Magy. Nemzet, 1990. ápr. 17.); Dizséri Eszter: T. K. (Confessio, 1990. 4. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Debrecen, 1895. júl. 20.–Bp., 1980. ápr. 16.): tervező, rendező. Iparművészeti, néprajzi és tánctanulmányok után 1925–1938 között az Operaház jelmezműhelyének vezetője és tervezője. 1928-ban Pántlika néven a magyar díszítőművészetet reprezentáló divatszalont nyitott. 1940-ben szegényparaszt származású egyetemi hallgatók számára megalapította a Győrffy-kollégiumot. Írt balettlibrettókat, filmforgatókönyvet és rendezett is. F.T. Liszt F.: Magyar ábrándok; Verdi: Traviata; Meller R.: Irja hadnagy; Heltai J.: A néma levente; Heltai J.: Az ezerkettedik éjszaka. Balettszüzséi: Pesti karnevál (Liszt F.); Nílusi legenda (Takács J.); Magyar karácsony (Ádám J.). F.R. Hauptmann: Henschel fuvaros.Tüdős Klára

könyvei
róla szóló könyvek
film
filmszereplés
linkek