Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rózsahegyi Kálmán (Endréd, 1873. okt. 6. – Bp., 1961. aug. 27.): színész, kiváló művész (1960). A színiak. elvégzése után 1892-ben kezdte színi pályáját Dobó Sándor társulatánál, majd Debrecenben és Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott; 1900-ban a Nemzeti Színház tagja, 1923-ban örökös tagja lett. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után különböző magánszínházakban lépett fel. Színiisk.-t alapított, melyből sok jeles művész került ki. Széles skálájú színész volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek. Szerepei megformálásában Újházi Ede tanítványa volt. Nem a szó művésze, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké. A realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője volt a m. színpadon. – F. sz. Shakespeare-darabokban: Zuboly (Szentivánéji álom), sírásó (Hamlet), bolond (Lear és Vízkereszt), A fiatal és öreg Gobbo (Velencei kalmár); Scapin (Molière: Scapin furfangjai); Jakab mester (Molière: A fösvény); címszerep (Halévy: Constantin abbé); címszerep (Poole Pry Pál); A peleskei nótárius (Gaál József); Baracs Matyi és Göre Gábor (Gárdonyi: A bor); Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Boly Gáspár (Harsányi: A vén gazember); Berci bácsi (Móricz: Rokonok); Rageneau (Rostand: Cyrano). – I. f. Szökött katona (1914), Liliomfi (1916), A cigány (1925), A bor (1933), Az új földesúr (1935). Légy jó mindhalálig (1936), Sárga csikó (1936), Európa nem válaszol (1941), Állami Áruház (1952), Liliomfi (1954), Budapesti tavasz (1955). Mese a 12 találatról (1956), Micsoda . éjszaka (1958). – Irod. Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Endréd, 1873. okt. 6.–Bp., 1961. aug. 27.): színész, színészpedagógus. Rózsahegyi Ödön vidéki színész fia. A SzAk-t 1893-ban végezte el. 1892-ben Dobó Sándor társ.-ánál kezdte pályáját, majd 1893–96-ban Debrecenben, 1896–98-ban Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar, 1900-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, de az 1910-es, 1920-as években népszerű kabarészínész is volt. 1915–1917 között a Modern Színpadon, 1917-től 1922-ig az Apolló Kabaréban játszott. 1920–1922 között az Apolló műv.-i vez.-jeként, 1922-ben az Emke Kabaré ig.-jaként is működött. 1935-ben nyugdíjazták. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt. Fellépett bp.-i magánszínházakban is 1908-ban, majd 1923-ban a Városligeti Színkörben, 1926-ban, 1929-ben, 1933-ban, 1935-ben, 1941-ben a Magyar, 1925-ben, 1931-ben a Városi, 1927–28-ban, 1930-ban, 1935-ben, 1937-ben a Belvárosi, 1935-ben az Andrássy úti, 1936-ban a Budai Színkörben, 1936-ban a Művész, 1938-ban a Pesti, 1939-ben a Royal, a Víg-, 1940-ben az Andrássy Színházban. Származása miatt a II. világháború idején nem szerepelhetett. 1945-ben Major Tamás nem engedte visszatérni a Nemzeti Színházba. Csak néhány alkalommal léphetett színpadra. 1945-ben a Pesti, 1945-ben és 1948-ban a Víg-, 1946-ban a Magyar, 1952-ben a Fővárosi Operett-, 1951-ben és 1955-ben a Madách Színházban, 1954-ben a Kamara Varietében játszott. 1909-ben színészképző iskolát nyitott, és öt évtizeden keresztül számos kitűnő színészt nevelt. Széles skálájú művész volt. Operettekben kezdte pályáját, népi és parasztfigurák ábrázolásában utolérhetetlen volt, de közvetlen, természetes játékával, humorával bohózatokban és klasszikus vj.-okban is sikerrel szerepelt. 1932–1956 között számos filmszerepet kapott. A Nemzeti Színház örökös tagja (1923), kiváló művész (1960). F.Sz. Sírásó (Sh.: Hamlet); Bolond (Sh.: Lear király); Gobbo (Sh.: A velencei kalmár); Scapin (Molière: Scapin furfangjai); Jakab mester (Molière: A fösvény); Constantin abbé (Halévy); Baracs Matyi (Gárdonyi G.: A bor); Gonosz Pista (Tóth E.: A falu rossza); Pusztabíró (Csepreghy F.: A sárga csikó); Szellemfi (Szigligeti E.: Liliomfi); Tiborc (Katona J.: Bánk bán); Béni bácsi (Huszka J.: Gyergyói bál); Berci bácsi (Móricz Zs.: Rokonok). Könyve: Zörög a haraszt... (Vidám vadásztörténetek, 1942).Rózsahegyi Kálmán

• Zörög a haraszt..., 1942
• Zörög a haraszt..., 1994
• A tanítónő,

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004. 440 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Az új földesúr (r.: Gaál Béla, 1935)
• Liliomfi | Snapsz, az én vagyok! (r.: Makk Károly, 1954)
• A szökött katona (r.: Pásztory M. Miklós, 1912)
• Aranyember | Az aranyember (r.: Gaál Béla, 1936)
• Érik a búzakalász (r.: Gaál Béla, 1938)
• A sárga csikó | Sárga csikó (r.: Pásztor Béla, 1936)
• A cigány (r.: Deésy Alfréd, 1941)
• Rajkórapszódia (r.: Rodriguez Endre, 1939)
• Egy lány elindul | Szívet szívért | Úrilány (r.: Székely István, 1937)
• A tanítónő (r.: Keleti Márton, 1945)
• Göre Gábor visszatér (r.: György István, 1940)
• Sok kicsi sokra megy (r.: , 1952)
• Fekete gyémántok (r.: ifj. Vajda László, 1938)
• A csábtánc | Halálos tavasz (r.: Kalmár László, 1939)
• MFI 479 (r.: , 1933)    
• Budapesti tavasz | Dunaparti tragédia (r.: Máriássy Félix, 1955)
• Gyurkovics fiúk (r.: Hamza D. Ákos, 1940)
• Pusztai szél (r.: Székely István, 1937)
• A háború árnyékában | Európa nem válaszol (r.: Radványi Géza, 1941)
• Tisztelet a kivételnek (r.: Ráthonyi Ákos, 1936)
• Dankó Pista (r.: Kalmár László, 1940)    
• MFI 364 (r.: , 1931)
• Vadrózsa | Vadvirág (r.: Pásztor Béla, 1938)
• Jöjjön elsején (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• A bor (r.: György István, 1933)
• Keresztlevél nélkül | Torockói menyasszony (r.: Keleti Márton, 1937)
• Göre Marcsa lakodalma (r.: Damó Oszkár, 1914)
• Tiszavirág | Zwischen Strom und Steppe (r.: Bolváry Géza, 1938)
• MFI 144 (r.: , 1926)
• Te csak pipálj Ladányi | Te csak pipálj, Ladányi! (r.: Keleti Márton, 1938)
• Lady Violetta (r.: Gerőffy J. Béla, 1922)
• Légy jó mindhalálig (r.: Székely István, 1936)
• Liliomfi (r.: dr. Janovics Jenő, 1915)
• Állami áruház | Egy Duna-parti csónakházban | Grand Magasin National | Mindent a vevőért? (r.: Gertler Viktor, 1952)
• A nagymama (r.: György István, 1935)
• Búzavirág (r.: Székely István, 1934)
• A csaplárné | A kisbéres | A magyar nemes | Befordultam a konyhára | Falu végén kurta kocsma | Lopott ló | Petőfi dalciklus (r.: dr. Janovics Jenő, 1916)
• Süt a nap (r.: Bolváry Géza, Kalmár László, 1938)
• Ezt akarjuk (r.: , 1947)
• Férjet keresek | Kató naplója (r.: Martonffy Emil, 1939)
• Igen vagy nem? (r.: Bánky Viktor, 1940)
• Micsoda éjszaka | Pesten történt (r.: Révész György, 1958)
• A kisváros | Három sárkány (r.: ifj. Vajda László, 1936)
• A cigány (r.: Forgács Antal, 1925)
• Csókolj meg édes | Csókolj meg, édes! (r.: Gaál Béla, 1932)
• Az ellopott szerda | Der Gestohlene Mittwoch | Falusi lakodalom (r.: Gertler Viktor, 1933)
• Az alvajáró (r.: Mérei Adolf, 1920)
• Jó éjt, Muki! (r.: Garas Márton, 1915)
• A falu rossza | Boriska szerelmet vall Sándornak | Falu rossza (r.: Pásztor Béla, 1937)
• Zárt tárgyalás (r.: Radványi Géza, 1940)
• Rózsafabot (r.: Balogh Béla, 1940)
• Régi nyár (r.: Podmaniczky Félix, 1941)
• Kérdezzetek! (r.: , 1950)
• Varjú a toronyórán (r.: Rodriguez Endre, 1938)
• 3:1 a szerelem javára (r.: Vaszary János, 1937)
• Az én lányom nem olyan (r.: ifj. Vajda László, 1937)
• Tokaji rapszódia (r.: Vaszary János, 1937)
• Emlékül Katicának | Liszt Ferenc első szerelme (r.: ifj. Vajda László, Székely István, 1936)
• Mese a 12 találatról | Mese a tizenkét találatról (r.: Makk Károly, 1956)
• Viki (r.: Keleti Márton, 1937)
• A kegyelmes úr rokona (r.: Podmaniczky Félix, 1941)