Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1947-től a Magyar Állami Operaház tagja, 1950-től magántáncos. 1960-ban megalapította a Pécsi Balettet, az első magyarországi modern balettegyüttest, ennek volt igazgatója 1969-ig. 1969-től művészeti vezető, koreográfus. 1962: Liszt Ferenc-díj; 1970: érdemes művész; 1975: SZOT-díj; Janus Pannonius-díj; Martyn Ferenc-díj; 1978: Kossuth-díj; 1988: kiváló művész; Pécs város díszpolgára; a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke. Több mint 200 táncművet készített. Kiemelkednek a Bartók Béla és a kortárs zeneszerzők műveire készített koreográfiák, jelmezek, díszletek (Pécsett: Beethoven: VI., VII. Szimfónia; Gorkij: Éjjeli menedékhely; Gulyás: Pókháló; Kodály: Kötelékek; Petrovics: Salome; Sibelius: Kalevala [Helsinki]; Verdi: Requiem). Olyan koreográfus, aki mindig festett vagy rajzolt, nemcsak pózokat vagy térformákat, nemcsak díszlet. és jelmezterveket, hanem az az elementáris vizualitás, ami a tánc- és színházművészetben tapasztalható, a formakeresés nyugtalansága megjelent vásznain is.1983 • Dzsámi, Szigetvár1986 • Pécsi Kisgaléria1987, 1990 • Ifjúsági Ház, Pécs1989, 1991 • Püspökszentlászlói Galéria1992 • Mohács és vidéke1994 • A Miniterem1996 • Horvát Színház, Pécs.ECKEgyéni kiállításokF. Almási ÉvaImrekoreográfus, díszlettervező, festő, (Budapest, 1930. december 2. - )muvesz_4657

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1930. dec. 2.– ): táncos, koreográfus. Nádasi Ferencnél tanult, 1949-ben lett az Operaház tagja, 1950-től 1960-ig magántáncosa. 1960-ban az ÁBI végzős évfolyamával a Pécsi Nemzeti Színházban megalakította a → Pécsi Balettet, amely az ország második állandó balettegyüttese lett. 1968-ig ig.-ja, azután műv. vez.-je. Koreográfusi munkássága a nyolcvanas évek végéig meghatározta a társ. repertoárját. Műveiben kezdettől fogva a kor problémáiról szólt, a színpadi tánc korszerű kifejezési formáit kutatta, sajátos nyelvezetet alakított ki, amelyben a jazztánc, az akrobatika és a pantomim elemeit ötvözte a klasszikus balettel. Többnyire inkább kisebb formátumú műveket készített, amelyekhez szívesen használta fel kortárs m. zeneszerzők műveit. A hetvenes években a folklór is megjelent balettjeiben. Készített koreográfiákat az Operaháznak és külföldi egy.-eknek (Boston, Belgrád, Helsinki stb.) is. Kossuth-díjas (1978), Liszt Ferenc-díjas (1978), érdemes (1970) és kiváló művész (1988). F.K. Csongor és Tünde (1959); Az iszonyat balladája (1961); A parancs (1962); Etűdök kékben (1964); A csodálatos mandarin (1965, 1987); Magyar babák (1971); Requiem (1976); Salome (1980); Szerelem (1986). – Ir. Dienes G.: A Pécsi Balett repertoárjának koreográfiai elemzése (Tánctudományi Tanulmányok, 1967–68); Dienes G.: Balett vidéken 1945 és 1985 között (A színpadi tánc története Magyarországon, 1989).Eck Imre

• Csillagra-törők,
• Lebukott,

• A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. 342 o., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Koegler, Horst: Balett lexikon. Átdolg. kiad. Bp., Zeneműkiadó, 1977. 779 o., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008. 226 o., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon; Akadémiai, Bp., 1959-1962 (6 db), kieg. 1972, 1981, kieg. füzet 1983, ()
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. 230 o., ()

• Szentjános fejevétele   |☰  1965   |☰  koreográfus
• Szikrázó lányok   |☰  1974   |☰  koreográfus

• Pázmán lovag (r.: Gertler Viktor, 1956)
• N.N. a halál angyala (r.: Herskó János, 1970)
• Elveszett illúziók (r.: Gazdag Gyula, 1982)