Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1931. szept. 9.-Balatonszemes, 1976. jún. 4. ): színész.Jászay Mari-díj 1966; Balázs Béla-díj 1970; Érdemes Művész 1975; Kossuth-díj (posztumusz) 1989 <1990?>.LATINOVITS ZOLTÁN[MÉL3,AKL,DKA,KK3,KKMF,MINL,SZKL,ÚFL,ÚML7-8,ÚMIL]M.: Ködszurkáló, önéletrajzi jegyzetek, 1973; Emlékszem a repülés boldogságára, összegyűjtött írások [szerk. Szigethy Gábor], 1985; Verset mondok, tan., nyilatkozatok, 1978.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Latinovits Zoltán (Bp., 1931. szept. 9. – Balatonszemes, 1976. jún. 4.): színész, Jászai-díjas (1966), Balázs Béla-díjas (1970), érdemes művész (1975). Az új m. színjátszás és versmondás kiemelkedő egyénisége. A József Attila Gimn.-ban érettségizett (1949). Asztalostanuló lett, majd betanított munkásként hídépítésen dolgozott. Közben tagja volt a Magy. Áll. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) öntevékeny színjátszókörének 1952-től 1956-ig. A bp.-i műszaki egy. építészmérnöki karán szerzett oklevelet (1956). Egy.-i tanulmányai alatt is színészi hivatására készült, Galamb Sándor és Lehotay Árpád tanítványa volt. Segédszínésznek ment a debreceni Csokonai Színházba (1956), rendkívüli tehetségével hamarosan kitűnt. Miskolcon már a társulat vezető színésze. Vidéki szereplése idején feltűnt Kohout: Ilyen nagy szerelem c. darabjában, továbbá mint Ruy Blas és mint Rómeó. A Vígszínház (1962–1966), majd a Thália Színház tagja (1966–1968). Az 1968-as évadban csak szerepekre szerződött, 1969-től 1971-ig ismét a Vígszínház tagja. 1971 őszén a veszprémi Petőfi Színházban színész és rendező. Utolsó szerepe a bp.-i Fővárosi Operettszínházban A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (címszerep, Békeffi I.-Fényes Sz. műve, bemutató: 1976. febr. 27.). Kilenc előadás után betegsége miatt nem játszott tovább. Szerepeinek sorából kiemelkedik Cipolla (Th. Mann: Mario és a varázsló); a festő (A. Miller: Közjáték Vichyben); az őrnagy (Örkény I.: Tóték). Rendezőként a veszprémi Petőfi Színházban mutatkozott be Németh L.: Győzelem c. darabjával (1972. márc.) és ott rendezte Gorkij Kispolgárok c. darabját (1973. febr.). 1959-ben filmezett először. Több mint ötven filmben játszott. Legemlékezetesebb filmszerepei közé tartozik az első kakastollas (Szegénylegények, 1965); Bükky százados (Hideg napok, 1966); Menyhért (Egy szerelem három éjszakája, 1967); az író és énje kettős szerepe (Utazás a koponyám körül, ezzel elnyerte San Sebastianban a legjobb férfi alakítás nagydíját, 1970); Szindbád (címszerep, 1971). Jelentős versmondói tevékenységet folytatott, különösen emlékezetes Ady, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként. Utolsó művészi munkája egy rádiófelvétel volt, a Rákóczi-induló c. dokumentumjátékban Ady Két kuruc beszélget c. versét mondta el (1976. jún. 3.). Öngyilkos lett. – F. sz. Lucien (J. Anouilh: Romeo és Jeanette; Willy Loman (Miller: Az ügynök halála); címszerep (Pirandello: IV. Henrik; Csehov: Ványa bácsi); Higgins (Shaw: Pygmalion); Pierre Amiel pápai prelátus (Illyés Gy.: Tiszták); Orin (E. O'Neill: Amerikai Elektra); Ivan (Dosztojevszkij–Müller–Kapás: Karamazov testvérek); Bolinbroke (Shakespeare: II. Richard); ifjú Nagy (Bródy S.: A tanítónő); Savonarola (Th. Mann: Fiorenza); Őrnagy (Örkény I.: Tóték); Teleki László (Illyés Gy.: Különc); címszerep (Molnár F.: Liliom). – I. f. Gyalog a mennyországba (1959); Az aranyember (1962); Oldás és kötés (1962); Pacsirta (1963); Karambol (1964); Vadkacsa (televíziós film, 1964); Fény a redőny mögött (1965); Aranysárkány (1966); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966); Oly korban élünk (televíziós film, 1966-67); Sellő a pecsétgyűrűn (televíziós film, 1966); Kártyavár (1967); Falak (1967); Csend és kiáltás (1968); Mocorgó (1968); Az örökös (1969); Isten hozta, őrnagy úr! (1969); Szemtől szembe (1970); Volt egyszer egy család (1972); Harminckét nevem volt (1972); 141 perc a Befejezetlen mondatból (1975). – M. Ködszurkáló (önéletrajzi jegyzetek, Bp., 1973); Verset mondok (tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok, posztumusz összeállítás, Bp., 1978). – Irod. Hárs László: Portré retus nélkül (Tükör, 1965. szept. 14.); Hankóczi Sándor: L., a nagy varázsló (Ifjúsági Magazin, 1967. jún.); M. G. P.: L., az író, költő és hadvezér (Filmvilág, 1970. 16. sz.); Sándor Iván: Arcok, szerepek (Bp., 1971); Pályi András: L., avagy a színészet új paradoxona (Színház, 1972. máj.); Cserje Zsuzsa: L., az előadóművész (Színház, 1975. jan.); Molnár Gál Péter: L. Z. (Népszabadság, 1976. jún. 6.); Tarján Tamás: L. Z. (Kritika, 1976. 7. sz.); Thurzó Gábor: L. Z. epitáfiuma (Filmvilág, 1976. 13. sz.); Pünkösti Árpád: L. Z. örökös falai (Tükör, 1976. dec. 26.); Gyurkovics Tibor: Szindbádi szerelmek – Beszélgetés L. Z.-nal (Kortárs, 1976. 2. sz.); Radnóti Sándor: „…aki mást akar, mint mi most van.” (L. – Ady, Jelenkor, 1977. 4. sz.); Vámos László: Az utolsó szerep (Film, Színház, Muzsika, 1979. 16. sz.); Deák Attila: A L.-szindróma (Új Forrás, 1979. 3. sz.). – Szi. Juhász Ferenc: L. Z. koporsója kívül-belül teleírva mint az egyiptomi múmiabábok (vers, Új írás, 1976. 8. sz.); Szécsi Margit: L. Z. (vers, Kortárs, 1976. 12. sz.); Ágh István, Fábri Péter, Somlyó György verse (Élet és Irod., 1976. 24., 35. sz.); Nagy László: Gyászom a Színészkirályért (vers, Élet és Irod. 1977. 27. sz.); Illyés Gyula: L. Z. halála (vers, Forrás, 1978. 4. sz.); Papp Márió: L. Ványa bácsit próbál (vers, Életünk, 1978. 4. sz.); Ószabó István: L. Z. sírjánál (vers, Alföld, 1979. 4. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1931. szept. 9.– Balatonszemes, 1976. jún. 4.): színész, rendező. Galamb Sándornál és Lehotay Árpádnál folytatott magántanulmányokat, majd amatőr együttesben játszott. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diploma után 1956–59-ben a debreceni Csokonai Színházban, 1959–61-ben a Miskolci Nemzeti, 1961–62-ben ismét a debreceni Csokonai, 1962–1966 között a Vígszínház művésze volt. Közben 1965-ben vendégként fellépett a Körszínházban. 1966–68-ban a Thália, 1968–69-ben a kecskeméti Katona József, 1969–71-ben ismét a Vígszínház, 1971–73-ban a veszprémi Petőfi Színház színésze és rend.-je volt. 1973–1975 között az Irodalmi Színpadon és az Egyetemi Színpadon önálló irodalmi műsorokkal lépett fel. 1976-ban a Fővárosi Operettszínházban Békeffy István–Fényes Szabolcs: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak címszerepét játszotta. További fellépéseit súlyos betegsége akadályozta meg. Halála az egész magyar közvéleményt megdöbbentette. Jászai Mari-díjas (1966), Balázs Béla-díjas (1970), érdemes művész (1975) kitüntetést, 1989-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Kiemelkedő, sokoldalú művész volt. Szerepformálását rendkívüli szuggesztivitás, átélés, intellektuális megközelítés jellemezte. Romantikus hősöket, töprengő, vívódó igazságkeresőket, torz lelkű, groteszk figurákat egyaránt alakított a színpadon és a filmvásznon is. Előadóművészként a költő megjelenítésére, a vers születésének megidézésére törekedett. Különösen emlékezetes élményt nyújtott Vörösmarty Mihály, Ady Endre és József Attila költeményeinek előadása, mert szakított a korábbi egyoldalú értelmező versmondással. Sokat játszott a rádióban is. Két színpadi rendezése a m. színházi élet jelentős eseménye volt. Harcait, igazságkeresését, jobbító szándékát írásban is megfogalmazta a Ködszurkáló (1973) c. önéletrajzi jegyzetében és vitairatában. F.Sz. Rómeó (Sh.: Rómeó és Júlia); Lucien (Anouilh: Rómeó és Jeanette); Orin (O’Neill: Amerikai Elektra); Lebeau (Miller: Közjáték Vichyben); Ivan Karamazov (Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Savonarola (Mann: Fiorenza); Cipolla (Mann–Skuszanka: Mario és a varázsló); Őrnagy (Örkény I.: Tóték); Liliom (Molnár F.); Ivan Vojnyickij (Csehov: Ványa bácsi); IV. Henrik (Pirandello); Teleki (Illyés Gy.: A különc); Willy Loman (Miller: Az ügynök halála). F.R. Németh L.: Győzelem; Gorkij: Kispolgárok. Könyvei: Ködszurkáló (1973); Verset mondok (tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok, posztumusz összeállítás, 1978); Emlékszem a röpülés boldogságára (szerk. Szigethy G., 1985); Németh László: Győzelem (rendezőpéldány és az előadás összes kritikái. Szerk. és tanulmány: Szigethy G., 1992). – Ir. Koltai T.: L. Z. két rendezése (Színházfaggató, 1978); Hegyi B.: L. Legenda, valóság, emlékezet (1983); Kelecsényi L.: L. (1985); Ablonczy L.: L. Z. tekintete (1987); Molnár Gál P.: L. (1990); Kelemen T.: L. Z.-hangarchívum (1985).Latinovits Zoltán

Veszprém megyei életrajzi lexikon

A magyar színjátszás és versmondás kiemelkedő egyénisége. A József Attila Gimnáziumban érettségizett, utána asztalos-tanuló, majd betanított munkásként hídépítésen dolgozott. Közben öntevékeny színjátszó kör tagja. 1956-ban építészmérnöki oklevelet szerzett. Segédszínész Debrecenben, de rendkívüli tehetségével hamarosan kitűnt, nemsokára már vezető színész Miskolcon. 1962-től a Vígszínház tagja. 1971 és 1973 között a Veszprémi Petőfi Színházban színész és rendező. Több mint ötven filmben játszott. Szenvedélyes hangú, egyéni írásaival a művészet az egyéniség szabadságáért emelt szót. 1975-től Érdemes Művész, 1966-ban Jászai-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat kapott. Mellszobrát 2011. szeptember 8-án avatták Veszprémben, a Latinovits–Bujtor Játékszínben.( Budapest, 1931. szeptember 9. - Balatonszárszó, 1976. június 4. )I.: HEGYI Béla: ~. Legenda, valóság, emlékezet. Bp., 1983. – MOLNÁR GÁL Péter: ~. Bp., 1990. – ÚH., 1990. 5. sz. – MSzL – Poór. – RÚL XIII. köt. – ÚMÉL IV. köt. – ÚMIL 2. köt. – Varga.LATINOVITS ZoltánM.: Ködszurkáló. Önéletrajzi jegyzetek. Bp., 1973. – Verset mondok. Bp., 1978. – Emlékszem a repülés boldogságára. Összegyűjtött írások. (Szerk.: SZIGETHY Gábor.) Bp., 1985.színművész

• , 1968, 1998
• Ködszurkáló, [1973]
• Verset mondok, [1978]
• Verset mondok, [1979]
• Verset mondok, [1983]
• Emlékszem a röpülés boldogságára, 1985
• Verset mondok, 1985
• A szívemmel látlak, 1989
• Magyar költők sikolya a XX. században, 1989
• Győzelem, 1991
• Alfa Rómeó és Júlia, 1992, 1968
• Oldás és kötés, 1993, 1963
• Tanulmány a nőkről, 1993, 1967
• 141 perc a befejezetlen mondatból, 1993, 1975
• Illyés Gyula, 1993, 1975
• Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán újvidéki előadóestje, 1969, 1995
• Babits Mihály, 1996
• Magasból a mélybe, 1996
• Vörösmarty Mihály, 1997
• Versek, 1999
• Őszikék és más költemények, 2000
• Versek 1., 2000
• Versek 2., 2001
• Rómeó és Júlia, 2003
• Krúdy-fantázia, 2005
• Ködszurkáló, cop. 1994
• Ady Endre versei és írásai, cop. 1997
• Latinovits, cop. 2001
• Latinovits Zoltán szentesi előadóestje, cop. 2001
• Verset mondok, cop. 2002
• Drága jó Mamikám!, cop. 2003
• Utazás a koponyám körül, cop. 2003
• Latinovits verset mond, cop. 2006
• A rendhagyó mester,
• Balatonszemes,
• Bánk bán,
• Igazimnak sarjadásáig...,
• Isten hozta őrnagy úr,
• Képek a könyvben,
• Költő versét mondani,
• Utazás a koponyám körül,

• Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990. 2 db., ()
• Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001. 248 o., ()
• Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009. 432 o., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 3. átd. kiad. Szerk. Betlen Katalin. Bp., Kossuth, 1975. 658 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Puskás Béla: Temetők üzenete. [Kaposvár, Szerző], 2001. 543 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon 7-8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. 230 o., ()

• Festők városa | Szentendre   |☰  1964   |☰  bemondó

• Harminckét nevem volt (r.: Keleti Márton, 1972)
• Sellő a pecsétgyűrűn I-II. (r.: Mihályfi Imre, 1967)
• Sok hűség semmiért (r.: Palásthy György, 1966)
• Az orvos halála (r.: Mamcserov Frigyes, 1965)
• Kártyavár (r.: Hintsch György, 1967)
• 141 perc a Befejezetlen mondatból (r.: Fábri Zoltán, 1974)
• A nagy kék jelzés - avagy a hűség jutalma (r.: Nádasy László, 1969)    
• Alfa Rómeó és Júlia (r.: Mamcserov Frigyes, 1968)    
• Hazai pálya (r.: Palásthy György, 1968)
• Egy szerelem három éjszakája (r.: Révész György, 1967)
• Hideg napok | Szabó tizedes emlékezése (r.: Kovács András, 1966)
• A magyar ugaron (r.: Kovács András, 1972)
• Pacsirta (r.: Ranódy László, 1963)
• A Pendragon legenda (r.: Révész György, 1974)
• Foto Háber (r.: Várkonyi Zoltán, 1963)
• És akkor a pasas … (r.: Gertler Viktor, 1966)
• Fiúk a térről (r.: Szász Péter, 1967)
• Az alvilág professzora (r.: Szemes Mihály, 1969)
• Falak (r.: Kovács András, 1968)
• Csend és kiáltás (r.: Jancsó Miklós, 1968)
• Isten hozta, őrnagy úr! (r.: Fábri Zoltán, 1969)    
• Karambol (r.: Máriássy Félix, 1964)
• A dunai hajós (r.: Markos Miklós, 1974)
• Oldás és kötés (r.: Jancsó Miklós, 1963)
• Csendélet, Aréna, Poézis, Shine (Ragyogás) | Örökmozi (r.: Tóth János, 1982)
• Szindbád | Szindbád szerelmei | Tél tündére (r.: Huszárik Zoltán, 1971)
• Az ötödik pecsét (r.: Fábri Zoltán, 1976)
• Tanulmány a nőkről (r.: Keleti Márton, 1967)
• Egy magyar nábob (r.: Várkonyi Zoltán, 1966)    
• Kárpáthy Zoltán (r.: Várkonyi Zoltán, 1966)    
• Egri csillagok I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1968)    
• Aranysárkány (r.: Ranódy László, 1966)
• Utazás a koponyám körül (r.: Révész György, 1970)
• Nehézéletűek | Szegénylegények | Vesszőzés (r.: Jancsó Miklós, 1965)
• Fény a redőny mögött (r.: Nádasy László, 1965)
• Az örökös (r.: Palásthy György, 1969)
• Minden kezdet nehéz I-II. - rendhagyó magyar film (r.: Révész György, 1966)
• Mikszáth életútján (r.: Varasdy Dezső, 1960)
• A merénylet | Az aranyember | Der Goldmensch (r.: Gertler Viktor, 1962)
• Volt egyszer egy család (r.: Révész György, 1972)
• A pied dans le Paradis | Éjszakai randevú | Gyalog a mennyországba (r.: Fehér Imre, 1959)
• Csárdáskirálynő (r.: Szinetár Miklós, 1971)
• A legszebb férfikor | Húszezer (r.: Simó Sándor, 1971)
• Keresztelő (r.: Gaál István, 1967)
• Ballagó idő (r.: Fejér Tamás, 1975)
• Iszony (r.: Hintsch György, 1965)
• Az öreg (r.: Révész György, 1975)
• Mélyrétegben (r.: Dömölky János, 1967)
• Szemtől szembe (r.: Várkonyi Zoltán, 1970)
• Céltalanul | Kertes házak utcája (r.: Fejér Tamás, 1962)
• A csillagok szerelme – Juhász Gyula portré (r.: Jánosi Antal, 2004)
• Sírás után: Latinovits (r.: Szigethy Gábor, 2001)
• A tegnap városa I-II. – Ady és Nagyvárad (r.: Ráday Mihály, 2004)