Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Honthy Hanna, Hügel Hajnalka (Bp., 1893. febr. 21. – Bp., 1978. dec. 30.): színésznő, operettprimadonna, Kossuth-díjas (1953), érdemes művész (1950), kiváló művész (1953). Tízéves korától az Operaház balettnövendéke volt, Guerra Miklós tanítványa, majd beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába s azt elvégezve, 1912-ben Hajnal Hajnalka néven a Népoperához szerződött. Egy év után megvált a színháztól, Anthes György operaénekestől énekleckéket vett és színészmesterséget tanult. 1914-ben a Vígszínház szerződtette, tanulmányútra Bécsbe küldték s mert hazatérve nem volt Bp.-en sikere, vidékre szerződött, már Honthy Hanna néven. Pozsony, Fiume és Szombathely után 1920-ban Beőthy László színházainak lett a tagja. Első sikerét a Blaha Lujza Színházban a Fifi c. operettben aratta. Utána a Király Színházban lépett föl, majd 1925-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1927-1929-ig a Belvárosi Színházban prózai szerepeket játszott nagy sikerrel. Közben nyaranként a Budai Nyári Színházban (Horváth-kert) vendégszerepelt. Vendégként sokszor fellépett a Vígszínházban, a Városi Színházban, mind prózai, mind operettszerepekben. Nagyszerű alakítókészsége, pompás énekhangja, tánctudása, elragadó színpadi megjelenése csakhamar az élvonalba állították és a közönség kedvence lett, s ezt a pozícióját haláláig megtartotta. Hosszú pályája során szinte az egész operettrepertoárt végig játszotta. Folytatója és képviselője volt a klasszikus nagyoperett stílusának, nagyszerű humorral, iróniával, később öniróniával fűszerezett alakításai, színpadi „kiszólásai” páratlan népszerűséget szereztek számára. A Magy. Rádió első színházi közvetítése 1932-ben Fényes Szabolcs Maya c. operettje volt ~-val a címszerepben. Nyolcvanéves születésnapján jutalomjátéka a Csárdáskirálynő volt (1973. márc. 3.). Nevét a H. Alapítvány őrzi. – F. sz. Amélia (Hervé: Lili), Vereczkey Szilvia, majd Cecilia hercegné (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő), Sybill, majd Nagyhercegnő (Jakobi: Sybill), Katóka (Zerkovitz: Csókos asszony), Amie (Eisemann: Egy csók és más semmi), Lili bárónő (Huszka Jenő: Címszerep), Anna (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő), Szerémy grófnő (Csiky-Máder: A nagymama), Glavári Hanna (Lehár: A víg özvegy). – Irod. Bálint Lajos: Ötven éve primadonna (Színház és Filmművészet, 1956. 2-3. sz.); Molnár Gál Péter: H. H. és kora (Bp., 1967); Gál György Sándor: H. H. Egy diadalmas élet regénye (Bp., 1973); Gách Marianne: H. H. ünnepe (Film, Színház, Muzsika, 1972. dec. 23.); György András: Búcsú a primadonnától (Film, Színház,Muzsika, 1979. jan. 13.); Galsai Pongrác: In memoriam H. H. (Nők Lapja, 1979. jan. 13.); Fehérvári Dezső: H. H. (Utunk, 1979. febr. 26.); Bános Tibor: H. H. (Magy. Hírek, 1979. márc. 24.); Gergely Ágnes: Fejedelemnő... (G. Á.: Huszonegy, Bp., 1982.); Kehér Dezső: Az operett királynője (K. D.: Fogom a függönyt, Bp., 1986); Száz éve született H. H. (Színész Évkönyv, 1992-93., Bp., 1992).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1893. febr. 21.–Bp., 1978. dec. 30.): énekesnő, színésznő (szoprán). Tanulmányait magánúton végezte 1914–15-ben Rákosi Szidi, 1915–17-ben Bárdi Ödön növendékeként, később a világhírű tenorista, Anthes György tanítványa volt. 1912-ben szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató c. operettben szerepelt. 1916-tól különböző fővárosi színházak – Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház – ünnepelt művésznője. 1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1930–1949 között csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de az operett és a daljáték műfajának évtizedeken át volt vezető énekese, ünnepelt primadonnája. Ragyogó színpadi jelenség magasfokú mesterségbeli tudással és vonzó színészi képességgel, amely külföldön is maradandó sikert aratott. F.Sz. Médi (Schubert–Berté: Három a kislány); Királyné (Szirmai A.: Mézeskalács); Kőrösházy Ilona (Lehér F.: Cigányszerelem); Friderika (Lehár F.); Antónia (Huszka J.: Mária főhadnagy); Anna nagyhercegnő (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő); Hansi (Lajtai L.: Három tavasz); Juliette, Mme Fleury (Lehár F.: Luxemburg grófja); Csárdáskirálynő, Cecília (Kálmán I.: A csárdáskirálynő). – Ir. Molnár Gál P.: H. H. (1967); Gál Gy. S.: H. H. – Egy diadalmas élet regénye (1973).Honthy Hanna; Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. Bp., Zeneműkiadó, 1979. 418 o., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Díszelőadás (r.: Keleti Márton, 1955)
• Falu végén kurta kocsma | Gandhi elindul | Gyermekdal | Hangverseny-paródia | Hány óra Zsuzsi? | Két dal (Köszönöm kicsikém, Ne haragudjon rám) | Két dal (Mezei bokréta, Rózsika) | Megmagyarázom a bizonyítványomat | Nagy Endre konferansziéja | Nevető Budapest | Volt egyszer egy boldog ország | Volt egyszer egy nagyon boldog szőke leány | Volt nekem két ökröm, két szép villásszarvú (r.: Kovács Gusztáv, 1930)
• Bástyasétány hetvennégy | Singing on the Treadmill | Szoboremberek futószalagon - rózsaszínben (r.: Gazdag Gyula, 1974)
• Déryné | Déryné megdicsőül (r.: Kalmár László, 1951)
• A Fővárosi Operettszínház a Szovjetunióban (r.: , 1956)
• Régi nyár (r.: Podmaniczky Félix, 1941)
• Budapesti hangos filmkabaré (r.: Kovács Gusztáv Mihály, 1930)