Zelk Zoltán     ☰ Érmihályfalva 1906.12.18   ☷ Budapest 1981.04.23   |   író, költő, prózaíró
639592
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Baumgarten-díj 1948; Kossuth-díj 1949, 1954; JA-díj 1951, 1974; Graves-díj 1971; SZOT-díj 1980.(Érmihályfalva, 1906. dec. 18.-Bp., 1981. ápr. 23.): költő, író.M.: Csuklódon kibuggyan a vér, v., 1930; Ülj asztalomhoz, v., 1932; Kifosztott táj, v., 1936; A lélek panaszaiból, v., 1942; Teremtés tanúja, v., 1945; Az állatok iskolája, mesék, v., 1946; Négy vándor és más mesék, 1947; Gyermekbánat, v., 1947; Kagylóban tenger, v. 1942-1947, 1947; Ezen a földön, v., 1948; A hűség és a hála éneke, v., 1949; Apám könyve, v., 1949; A pártos éneke, v. 1945-1950, 1950; A nép szívében, v., 1952; Mint égő lelkiismeret, vál. és új v. 1928-1953, 1954; Mese a kiscsikóról, akinek még nincs patkója, verses mese, 1954; Kecskére bízta a káposztát, mesék és v., 1954; Tilinkó, mesék, v., 1955; Alkonyi halászat, v., 1956; Tűzből mentett hegedű, v., 1963; Zúzmara a rózsafán, v., 1964; Erdőben-berdőben, gyv., 1964; Tegnap, emlékezések, 1966; Fölforrt az ég, v., 1967; Békabánat, gyv., 1970; Bekerített csönd, v., 1971; Féktávolságon belül, cikkek, karcolatok, 1973; Sirály, ögy. v. 1925-1972, 1973; Száll az erdő, gyv., 1975; Ahogy a kötéltáncosok, v., 1975; Mese a kiscsikóról és sok más barátunkról, mesék, 1975; Akit az isten nem szeret, v., 1976; Meszelt égbolt, v., 1976; Tollászkodik a tavasz, gyv., 1976; Vers a két kis fókáról, gyv., 1977; Reménytelen győzelem, vál. v., 1979; Az ezernevű lány, mesejáték, 1979; Mindennapi halálom, v., 1979; Főhajtás a túlvilágra, v., 1980; Zelk Zoltán Művei, Este a kútban, v., 1925-1963, 1981; Keréknyomok az égen, v., 1963-1981, 1982; Alszik a szél, gyv. és mesék, 1982; Új mese a négy vándorról, mesék, 1984; Nappali menedékhely, prózai írások, 1927-1955, 1984; Egyszervolt ember, prózai írások, 1964-1971, 1985; Reménykedem és rettegek, prózai írások, 1963-1981, 1986; Térdig hamuban. Kiadatlan versek, 1925-1981, 1988; A három nyúl [1983]; Túl a hegyen, túl a réten, 1993; Erdei mulatság, vál. v. és mesék [vál. Zelk Zoltánné], 1996; Válogatott versei, 1996; Ákom bákom, ifj. r., 1997.[ÚMIL,KMIK,MÉL4]ZELK ZOLTÁN

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zelk Zoltán, Zelkovits (Érmihályfalva, 1906. dec. 18. – Bp., 1981. ápr. 23.): költő, prózaíró, Baumgarten-díjas (1947), József Attila-díjas (1951, 1974), Kossuth-díjas (1949, 1954). Falusi kántor fia. Miskolcon végzett négy elemi és két gimn.-i osztályt. 1919-től családjával Bp.-en élt, apja halála után 1920-tól kereskedőinas volt, 1921-től Szatmárnémetiben dolgozott tovább. Részt vett az erdélyi ifjúmunkás mozgalomban. 1925-ben Kassák Lajos közölte első versét (Valaki…) a 365 c. lapjában, majd néhány versét a Munka és a Dokumentum c. folyóiratában tette közzé. 1925-ben Bp.-re költözött, alkalmi munkákat vállalt az Angol Parkban, szállodákban, kávéházakban. Tagja lett a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1927-ben előbb rendőri felügyelet alá került, majd letartóztatták és kitoloncolták Romániába. 1928-ban hazaszökött, Szatmári Zoltán álnéven élt. A Nyugat-ban először 1928-ban jelent meg verse. Első verseskötetéről, Csuklódon a vér kibuggyan (1930) Radnóti Miklós írt elismerő kritikát Kortárs, 1930. 6. sz.). 1937-ben ismét letartóztatták, de az irodalmi közvélemény, főleg Illyés Gyula közbenjárására kiszabadult. A lélek panaszaiból c. verseskötetében (1942) 1936 és 1942 között írt verseit gyűjtötte össze. A II. világháborúban munkaszolgálatosként került Ukrajnába (1942-44). A Szálasi-puccs idején megszökött, a háború végéig felesége, Bátori Irén írónő bújtatta zuglói lakásukban. 1945 tavaszától a Szabadság c. napilap kulturális rovatvezetője, majd a Népszava munkatársa, utóbb az Athenaeum könyvkiadó lektora volt. Megjelentek válogatott versei (A teremtés tanúja, 1945), 1942-1947 között írt versei (Kagylóban a tenger, 1947). Az 1948-1953 közötti időben tudatosan pártos költő volt (A hűség és hála éneke, 1949; A pártos éneke, 1950; A nép szívében, 1952). Gyermeklapot alapított és szerk. a Kisdobost (1952-1956), melyben számos mellőzött írónak, költőnek biztosított publikálási lehetőséget. 1956-ban az Írószövetség forradalmi csoportjához tartozott. Politikai magatartásáért 1957-ben 3 évi börtönbüntetésre ítélték. Amnesztiával szabadult 1958. okt. 15-én. Írásai csak 1962-től jelenhettek meg rendszeresen. Az ezernevű lány c. mesejátékát Szervánszky Endre zenéjével a Bartók Teremben mutatták be 1963. jan. 24-én. Ebben az évben jelentek meg új versei a Tűzből mentett hegedű c. kötetben, benne a halott feleség siratása (Sirály). 1964-től írt karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket az Élet és Irodalomban, 1965 és 1967 között a Tükörben is megjelentek írásai. 1967-ben Négy perc múlva beál laz ősz c. lírai játékát az Irodalmi Színpadon játszották. Sirály c.-mel 1973-ban adta közre összegyűjtött verseit (1925-1972). Az Irodalmi Színpad a Fáklya-klubban 1974. dec. 19-én ~estet rendezett. Emlékezetes maradt szereplése Szabó István és Sára Sándor Tűzoltó utca 25. c. filmjében. Életében megjelent utolsó verseskönyve: Főhajtás a túlvilágra (1988). Kiadatlan művei második felesége, Sinka Erzsébet irodalomtörténész gondozásában jelentek meg. – További m. Tegnap. Visszemlékezések (Bp., 1966); Bekerített csönd (versek, Bp., 1971); Féktávolságon belül (cikkek, karcolatok, Bp., 1973); Este a kútban (versek, Bp., 1981); Alszik a szél (gyermekversek, mesejátékok, Bp., 1982); Keréknyomok az égen (versek, Bp., 1982); Nappali menedékhely. Prózai írások 1927-1955 (vál. Sinka Erzsébet, Bp., 1984); Egyszervolt ember. Prózai írások 1964-1971 (vál. Sinka Erzsébet, Bp., 1985); Reménykedem és rettegek. Prózai írások 1973-1981 (vál. Sinka Erzsébet, Bp., 1986); Térdig hamuban (kiadatlan versek, összegyűjtötte Sinka Erzsébet, Bp., 1988); Mese a legokosabb nyúlról (gyermekversek, Bp., 1989). – Irod. Z. Z. Bibliográfai és repertórium 1975-ig (összeáll. Zimáné Lengyel Vera, Bp., 1975); Karinthy Ferenc: Írószobám. Beszélgetés Z. Z.-nal (Kortárs, 1976. 4. sz.); Béládi Miklós: A költő égboltja; Illyés Gyula: Kedves Zoltán! (Kritika, 1976. 12. sz.); Rónay László: Költő Isten oldalán (Új Írás, 1976. 5. sz.); Szerb Antal: Bevezető Z. Z. verseihez (Sz. A. ismeretlen írása, közreadja Szerb Antalné, Kritika, 1977. 12. sz.); Kabdebó Lóránt: A háborúnak vége lett (interjú, Kortárs, 1980. 7. sz.); Bécsy Ágnes: Vázlat Z. Z.-ról (Irod. tört., 1980. 1. sz.); Vas István: Az abszolút költő (Élet és Irod., 1981. 18. sz.); Csurka István: Z. Z. sírjánál (Élet és Irod., 1981 19. sz.); Pomogáts Béla: A megállított idő (Új Írás, 1981. 12. sz.); Illés László: Z. Z. (Jelenkor, 1983. 9. sz.); Tandori Dezső: Tovatűnt énekesek (Műhely, 1984. 1. sz.); Borbély Sándor: Z. Z. reménytelen küzdelme (B. S.: Tájékozódás, Bp., 1986); Bella István: Levél Z. Z.-nak (Élet és Irod., 1986. 27. sz.); Takács Imre: Z. Z.-ról; Sinka Erzsébet: Kolumbusz utca 54/B (Árgus, 1990. 4. sz.); Rónay László: Pereskedés Z. Z.-ért (Magy. Nemzet, 1991. júl. 21.).-Szi. Bihari Sándor: Rigófütty Z. Z. (vers, Élet és Irod., 1976. 11. sz.); Csukás István: Őszi köd az ügetőn (vers, Új Írás, 1976. 6. sz.); Nagy László: Z. költőnek sürgősen (vers, Élet és Irod., 1977. 3. sz.); Somlyó György: A beteg bohóc Z. Z.-nak (vers, Élet és Irod., 1981. 16. sz.); Vészi Endre: Z. Z. telefonjai (Élet és Irod., 1979. 27. sz.); Kálnoky László: Képek a falon (vers, Élet és Irod., 1980. 13. sz.); Orbán Ottó, Garai Gábor, Bihari Sándor versei (Élet és Irod., 1981. 18. sz.); Weöres Sándor: Z. Z. emlékére (vers Új Írás. 1981. 7. sz.), Rigó József Z. Z. olvasása közben (vers, Árgus, 1992. 1. sz.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek