Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Hunyady Sándor (Kolozsvár, 1890. aug. 15. – Bp., 1942. okt. 12.): regény- és drámaíró. Bródy Sándor és ~ Margit színésznő fia. Kolozsvárott, majd Bp.-en volt újságíró. A Nyugat-nemzedék utáni írógeneráció egyik kiváló novellaírója, a vidék és a főváros polgárságának éles szemű ábrázolója. Elbeszéléseit a részletek szépsége, a stílus, a nyelv közvetlensége, a felszíni anekdotikus könnyedség mögött rejlő gondolkodó komolyság jellemzi. Számos film forgatókönyvét írta, több novellájából és színművéből film készült Mo.-on, Londonban, és Hollywoodban (Három sárkány, 1936; Lovagias ügy, 1937; Bors István, 1939; Havasi napsütés, 1941; Bakaruhában, 1957). A Feketeszárú cseresznye c. drámájával tűnt fel (1930). – F. m. Diadalmas katona (novellák, Kolozsvár, 1930); A pusztai szél (színmű, 1931); Lovagias ügy (színmű, 1931); Erdélyi kastély (színmű, 1931); Téli sport (prózai írások, Bp., 1934); A három sárkány (színmű, 1935); Az ötpengős leány (elb., Bp., 1935); A vígszínház negyven éve (Bp., 1936); A vöröslámpás ház (novellák, Bp., 1937); Géza és Dusán (r., Bp., 1937); Nemes fém (r., Bp., 1938); A tigriscsíkos kutya (elb., Bp., 1938); Kártyabotrány asszonyok között (r., Bp., 1939); Jancsi és Juliska (r., Bp., 1939); Havasi napsütés (színjáték, 1939); A fattyú (r., Bp., 1941); Nyári zápor (vígjáték, 1941); Magyarországi kaland (elb., Bp., 1942); Egy sötét királyi család (elb., Bp., 1944); A hajó királynője (r., Bp., 1944); Olasz vendéglő (elbeszélésválogatás, Bp., 1956); Razzia az „Arany Sas”-ban (elb., Bp., 1965). – Irod. Illés Endre: Krétarajzok (Bp., 1957); Antal Gábor: H. S. emlékére (Magy. Nemzet, 1965. 193. sz.). – Szi. Illés Endre: A Bodeni-tó jegén (Gellérthegyi éjszakák, Bp., 1965); Zelk Zoltán: H. S. (vers).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Hunyady Sándor(Kolozsvár, 1892. aug. 15.–Bp., 1942. okt. 12.): író. Hunyady Margit színésznő és Bródy Sándor fia. Újságíróként kezdte pályáját. 1929-től 1941-ig a Vígszínház „házi szerzője” volt. Stílusát könnyedség, hiteles lélekábrázolás jellemzi. A polgári világ éles, kritikus szemű ábrázolója novelláiban és drámáiban egyaránt. Több novellájából készítettek filmet. Drámái: Júliusi éjszaka (1929); Feketeszárú cseresznye (1930); Pusztai szél (1931); Erdélyi kastély (1932); A három sárkány (1935); Lovagias ügy (1935); Bors István (1938); Havasi napsütés (1939); Kártyázó asszonyok (1939); Nyári zápor (1941.) – Ir. Vécsei I.: H. S. (1973).

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Hunyady Sándor (Kolozsvár, 1890. október 2. — 1942. okt. 10. Budapest) — író. ~ Margit színésznő és Bródy Sándor fia. Középiskoláit Budapesten végezte, ugyanitt jogi tanulmányokat folytatott. Kolozsváron az Ellenzékben kezdte újságírói pályáját, itt szövődik barátsága Kuncz Aladárral, aki feltehetően első írásainak szerkesztője, írói pályájának egyengetője is volt. Novellákkal mutatkozott be, az Ellenzék közölte Győzők és legyőzöttek c. kisregényét is (1923). Marosvécsen 1926-ban részt vett a *helikoni munkaközösség alakuló ülésén; első novelláskötetét (Diadalmas katona) 1930-ban az ESZC adja ki. Gaál Gáborhoz baráti kapcsolatok fűzték. A Feketeszárú cseresznye (1930) pesti sikere avatta színdarabíróvá, a 30-as években regényekkel is jelentkezik. Ekkor költözik Budapestre, egész életpályáján magában hordozva kolozsvári élményeit és itt megszerzett írói önérzetét. A kortárs kritika és az irodalomtörténet egyöntetűen novellisztikáját tartja életműve legértékesebb vonulatának. Elbeszéléseire a “bohém” nézőpontja jellemző, a társadalmi kasztokon és osztályokon kívül álló emberé, aki egyetlen réteg szemléletét, értékrendjét és erkölcsi normáit sem teszi magáévá, éppen ezért valamennyit kritikusan vagy ironikus fölénnyel szemlélheti. E nézőpontot származása (félzsidó törvénytelen gyermek) is erősíthette. A maupassant-i novellatípus nagy tehetségű folytatója a magyar irodalomban, mesterére vall a legtöbbször egyszálú, zárt cselekményszerkezet, csattanó végkifejlettel, a narráció látszólagos személytelensége, melyet csak közvetett stíluseszközök (jelzők, hasonlatok) itatnak át finom iróniával. Szereplőit előszeretettel választja a kisváros foglalkozásuk vagy gondolkodásmódjuk okán “rétegen kívüli” alakjai közül (diák, újságíró, színész), akiket ez a jellegzetességük sodor a hétköznapitól elütő élethelyzetekbe. De ugyanez a nézőpont avatja a polgári életforma előítéleteinek, megkövült értékszempontjainak kíméletlen kritikusává is; az ezeknek az előítéleteknek áldozatul eső kisembersorsok ábrázolásában tragikus magaslatokig emelkedik. Novelláinak másik hagyományforrása a mikszáthi anekdotizmus; kedveli az atipikus történeteket, különc szereplőket. Az anekdotikus mag köré azonban lélektani folyamatok és drámaivá mélyülő szituációk épülnek; az írót érezhetően nemcsak a történetmondás, a történetben bujkáló groteszk humor vonzza, hanem az embersorsok fordulását előidéző külső és belső erők összjátéka is. Ez a sorsfordulókra érzékeny meseszövés avatja kitűnő drámaíróvá; hogy színműveiben (különösen megoldásaikban) gyakori az olcsó happy end, az nem annyira tehetségén múlott, mint azon a közönségigényen, melyet — a sikerről lemondani nem akarván — kielégíteni kényszerült. Legtöbb színdarabja feszültségteli cselekményépítésével, egy-egy, a szereplők lelkének mélyrétegébe világító jelenetével így is kiemelkedik a korszak átlagos színpadi terméséből. Regényeiben is egy-egy drámai szituációt aknáz ki novellisztikus tömörítéssel, rajtuk azonban már érzik a hősök és társadalmi környezet kölcsönhatásának az a hiánya, melyet a novellákban a műfaj “karcsúsága” még jótékonyan elfedez. Kiemelkedik közülük önéletrajzi vonatkozású műve, a Családi album, amely amellett, hogy családi környezetéről fest gyermekkori emlékei alapján lírai színekkel átitatott képet, a századforduló művészéletének, Kolozsvár bohémvilágának is dokumentumértékű megjelenítése. Romániában megjelent kötetei: Diadalmas katona (elbeszélések, Kv. 1930); Feketeszárú cseresznye (színjáték, Kv. 1930); Irina (“A 20 éves Keleti Újság regényajándéka”. Kv. 1938. Az előző évben Budapesten megjelent Géza és Dusán újraközlése); Bakaruhában c. filmre vitt elbeszélése La ragazza di Kolozsvár címen olaszul is megjelent (Milánó 1962). (L. G.)Jékely Zoltán: Búcsú a világfiságtól. Emlékezés H. S.-ra. Erdélyi Helikon 1942/11; újraközölve A Bárány Vére. Bp. 1981. 221–29. — Ligeti Ernő: H. S. kolozsvári évei. Jelenkor, Bp. 1943/9. — Kozma Dezső: Bródy Sándor Kolozsvárt. Korunk 1963/12. — Pomogáts Béla: Kuncz Aladár. Bp. 1968. 86–87, 92. — Méliusz József: Kávéházi csevegés manapság… Utunk 1969/17, 18; újraközölve Az illúziók kávéháza. 1971. 159–71. — Jancsó Elemér: H. S. Utunk 1970/36; újraközölve Kortársaim. 1976. 231–36. — George Sbârcea: Író a könyvüzletben. A magyar írókról és művészekről szóló Befejezetlen emlékirat c. kötetben. 1971. 26–33. — Vécsei Irén: H. S. Monográfia, Bp. 1973.

• Géza és Dusán, [193?]
• Diadalmas katona, 1930
• Diadalmas katona, 1930
• Feketeszárú cseresznye, 1930
• Feketeszárú cseresznye, 1930
• Géza és Dusán, [1930 körül]
• Feketeszárú cseresznye, [1931]
• Téli sport, [1934]
• Az ötpengős leány, 1935
• A Vígszínház negyven éve, [1936]
• A vöröslámpás ház, [1937]
• A tigriscsíkos kutya, [1938]
• A tigriscsíkos kutya, [1938]
• Nemes fém, [1938]
• Újságíró album, [1938 után]
• Jancsi és Juliska, [1939]
• Kártyabotrány asszonyok között, [1939]
• El bastardo, 194?
• A fattyú, [1942]
• Magyarországi kaland és egyéb elbeszélések, [1942]
• Szerelmes unokatestvérek, [1942]
• Incontro all'isola Margherita, 1943
• A hajó királynője, [1944]
• Egy sötét királyi család, [1944]
• Havasi levegőn, 1952
• Olasz vendéglő, 1956
• Téli sport, 1957
• Eine Sonntagsliebe, [1958]
• A vöröslámpás ház, 1958
• A vöröslámpás ház, 1961
• A vöröslámpás ház, 1961
• Peter a Pavol, 1962
• Razzia az "Arany Sas"-ban, 1965
• A hajó királynője, 1969
• Álmatlan éjjel, 1970
• Három kastély, 1971
• Három kastély, 1971
• Aranyifjú, 1973
• Egy erkölcsös éjszaka, 1976
• Razzia az "Arany Sas"-ban, 1976
• Hazai életképek, [1977]
• Aranyifjú, 1983
• Bakaruhában, 1986
• Nemesfém, 1989
• A három sárkány, [1990]
• Kártyaaffér, hölgykörökben, 1991
• Két kis angol, 1992
• Serenissimus, [1993]
• Szűrve, habbal..., 1993
• Géza és Dusán, 1994
• Géza és Dusán, 1994
• La maison à la lanterne rouge, 1994
• La Maison à la lanterne rouge, 1994
• Árnyék a napsütésben, 2000
• Családi album, 2000
• Lovagias ügy, 2000
• Selyem és bársony, 2000
• Családi album, 2001
• A hajó királynője, 2002
• A jó étvágy titkai, 2003
• Lovagias ügy, 2003
• Júliusi éjszaka, [2008]
• Júliusi éjszaka, [2008]
• A vöröslámpás ház, 2013
• Ritterliche Affaire, cop. 1935
• Szerelmes unokatestvérek, cop. 2002
• Honvágy, cop. 2005
• Aranyfüst, cop. 2006
• Családi album, cop. 2010
• Családi album, cop. 2015
• A három sárkány, [post 1990]
• A tizedik kérő,
• Bakaruhában,
• Csöndes ellenforradalmárok a Balaton partján,
• La ragazza di Kolozsvár,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• Az Erdélyi Szépmíves Céh írói = Erdélyi Szépmíves Céh Emlékkönyv 1924-1944, 1990-1995. Összeáll. Tar Károly. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1995. 132-156. o., ()
• Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999. 195 o. (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.), ()
• Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928. 318 [1] o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947. 624 o., ()
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002. 1135 [1] o. 3 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Az új földesúr   |☰  1935   |☰  forgatókönyvíró
• Happy end rádióadásban | Lovagias ügy   |☰  1936-1937   |☰  író
• A kisváros | Három sárkány   |☰  1936   |☰  író
• Pusztai szél   |☰  1937   |☰  író
• Bors István   |☰  1938   |☰  író
• Eb ura fakó | Párbaj semmiért   |☰  1939   |☰  író
• Elnémult harangok   |☰  1940   |☰  forgatókönyvíró
• Erdélyi kastély   |☰  1940   |☰  író
• Havasi napsütés   |☰  1941   |☰  író
• Doktor Kovács István | Dr. Kovács István | Dr. Kovács István, filmrészlet   |☰  1941   |☰  író
• Bakaruhában   |☰  1957   |☰  író
• Egy erkölcsös éjszaka   |☰  1977   |☰  író
• Fiatal házaspár   |☰  2000   |☰  író