Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gömbös Gyula (Murga, 1886. dec. 26. – München, 1936. okt. 6.): miniszterelnök. Hivatásos katonatiszt volt, az I. világháború végéig vezérkari századosi rangot ért el. Az 1918. okt.-i forradalom után a honvédelmi min.-ban teljesített szolgálatot, majd Zágrábban katonai attasé, 1918 végétől a honvédelmi min.-ban a hadműveleti osztály balkáni csoportját vezette. Politikai pályafutását 1919-ben kezdte, amikor a Magyar Orsz. Véderő Egylet (MOVE) elnökévé választották. Bécsben részt vett az ellenforradalmi komité szervezésében, a Tanácsköztársaság idején a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkára, 1919. júl.-tól Bécsben a szegedi kormány meghatalmazottja. Horthy bizalmas híve, 1920-ban Törökszentmiklóson kisgazdapárti programmal mandátumot szerzett. Nagy szerepe volt az 1921. szept.-okt.-i Ny-mo.-i bandaharcok szervezésében és az 1921. okt.-i királypuccs letörésében. 1922. jan.-ban csatlakozott a Bethlen–Nagyatádi-féle Egységes Párthoz és irányította az 1922-i választási harcot. 1923 nyarán kilépett a kormánypártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. 1928-ban megegyezett Bethlen Istvánnal, visszatért az Egységes Pártba és hadügyi államtitkár lett. 1929. okt. 10-től a Bethlen- és a Károlyi-kormányban honvédelmi miniszter. 1932. okt. 1-től a nagybirtokosok és a jobboldali katonai körök támogatásával miniszterelnök. Meghirdette 95 pontból álló programját, törvényt hozatott a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, átszervezte a kormánypártot (Nemzeti Egység Pártja), intézkedéseket léptetett életbe a totális fasizmus kiépítésére, a nagybirtok megsegítése érdekében (hitbizományi reform, törlesztések részleteinek elhalasztása, telepítési törvény), kísérletezett a szakszervezetek felszámolásával, a munkásosztály fasiszta jellegű szervezetekbe való bevonásával (Nemzeti Munkaközpont). Folytatta a fasiszta Olaszo.-gal és Németo.-gal való szoros együttműködés kiépítését. 1933. jún.-ban a kormányfők közül elsőnek kereste fel Hitlert. 1934-ben szerződést kötött Olaszo.-gal és Ausztriával (római hármas paktum), majd Németo.-gal is, és elkötelezte magát Németo. agressziós tervei mellett. Az 1934. okt.-ben Sándor jugoszláv király és L. Barthou francia külügymin. ellen elkövetett marseille-i merénylet Mo.-on való előkészítése miatt (amelyben ~nek aktív része volt) súlyos külpolitikai bonyodalom keletkezett, melyet ~ csak Olaszo. támogatásával tudott leküzdeni. 1935. márc.-ban szembekerült a kormánypárt konzervatívabb Bethlen-csoportjával, de felülkerekedett. Átalakította kormányát, majd kormányzói kézirattal feloszlatta az ogy.-t. Az általa irányított 1935. évi választásokat a minden addiginál erősebb kormányterror jellemezte (endrődi sortűz). A választások után régi szegedi különítményes tiszttársait fontos politikai és katonai pozíciókba helyezte. 1936. máj. 14-től – egyre súlyosabbá váló vesebaja miatt – betegszabadságon volt németo.-i szanatóriumban. Irod. Gergely Jenő: G. Gy. (Bp., 2000); Szokoly Endre:… és G. Gy. a kapitány (korrajz és krónika, Bp., 1960).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Apja: Gömbös Gyula ev. tanító. Sopronban kezdte tanulmányait, 1905-ben a Pécsi Honvéd Hadapródiskolán avatták tisztté. 1919 januárjában belépett a MOVE-ba, a szervezet elnökévé választották. 1919 februárjában, Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comité tevékenységébe, áprilisában került kapcsolatba a szegedi ellenkormánnyal, melynek hadügyi államtitkáraként tevékenyen részt vett a hadsereg szervezésében. 1920 elejétől kisgazdapárti programmal a törökszentmiklósi választókerület nemzetgyűlési képviselője, 1921 őszén Nyugat-Magyarország kormánybiztosa, a MOVE mozgósításával segítette IV. Károly második visszatérési kísérletének meghiúsítását. 1929-től honvédelmi miniszter, szolgálaton kívüli tábornok. 1931-ben Abádszalókon ismét képviselővé választották. 1932 és 1936 között miniszterelnök és honvédelmi miniszter. 1932-ben és 1933-ban is Somogyi Béla balatonarácsi villájában pihent, 1936. május 14. – június 18. között Füreden próbálta kezeltetni betegségét. 1931. április 6-án Balatonfüred díszpolgárává választották, halála után mai Arácsi utcát utcán neveztek el róla. Sírja a Kerepesi úti temetőben van.GÖMBÖS Gyula, jákfaiI.: BfÉL – RÚL VIII. köt. – ÚMÉL II. köt.katonatiszt, politikus( Murga, 1886. december 26. - München, 1936. október 6. )

• Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és ellenforradalomról, 1920
• Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő beszéde a Nemzetgyűlés 1921 december 12-én tartott ülésén, [1921]
• Ünnepi harangszó, 1921
• Gömbös Gyula beszéde Szegeden, 1922
• A nemzeti öncélúságért!, 1932
• Für die nationale Selbstzwecklichkeit, 1932
• Programma di lavoro nazionale, 1932
• A magyar érdemrend, a magyar arany, ezüst és bronz érdemkereszt és a magyar érdemrérem alapszabályai, 1937
• A nemzeti öncélúságért!, 2001
• Gömbös Gyula, a fajvédő vezér, 2002
• Válogatott politikai beszédek és írások, 2004
• Emlékirat a mezőgazdasági és földmunkásnép szociális helyzetéről, munkásnépünk megmentését célzó gyakorlati feladatokról és a szükséges kormányintézkedésekről, Gömbös Gyulához,

• A m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerk. és kiadta Gerő József. Bp., 1938. Kovács és Szegedi ny. 406 o., ()
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002. 185 o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001. 788 o. [Személyi adattár 649-719. o.], ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll. és szerk. Pritz Pál. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 528 o., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]. 755 o., ill., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935. 175 o., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., Magyar Könyvklub, 2000. 329 [7] o., ill., ()
• Nemesi évkönyv, 1-13.; szerk. királydaróczi Daróczy Zoltán; May Ny., Bp., 1923-1935 (6 db), ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530-2000. Bp., Mikes Kiadó Kft., 2000. 2 db. 768, 492 o., ill., ()
• Vajay, Szabolcs: Ordinis Sancti Iohannis in Hungaria thesaurus ac corpus : Obedientia Brandenburgensis : Repertorium Historicum Familiarum quibus Milites procedent. [Címvált. a gerincen: A Johannita Rend lovagjai, 1854-1987.]. [München], 1987. 726 o., ()

• MFI 521 (r.: , 1934)    
• Katonai képek (r.: , 1927)
• MFI 536 (r.: , 1934)
• MFI 459 (r.: , 1932)    
• MFI 392 (r.: , 1931)
• MFI 599 (r.: , 1935)
• MFI 295 (r.: , 1929)
• MFI 565 (r.: , 1934)
• MFI 297 (r.: , 1929)
• MFI 496 (r.: , 1933)    
• A szegedi országos ünnepségek 1930. okt. 25. (r.: , 1930)
• MFI 238 (r.: , 1928)
• MFI 547 (r.: , 1934)
• A római nagy napok | Gömbös miniszterelnök Mussolininál (r.: , 1936)
• MFI 632 (r.: , 1936)
• MFI 508 (r.: , 1933)    
• MFI 660 (r.: , 1936)
• MFI 558 (r.: , 1934)
• MFI 636 (r.: , 1936)
• MFI 491 (r.: , 1933)    
• MFI 242 (r.: , 1928)
• MFI 451 (r.: , 1932)    
• MFI 452 (r.: , 1932)    
• MFI 456 (r.: , 1932)    
• Gömbös miniszterelnök elhunytáról készült müncheni felvételek (r.: , 1936)
• MFI 502 (r.: , 1933)    
• MFI 610 (r.: , 1935)
• Cziffra a zongoravirtuóz csodagyerek | MFI 523 (r.: , 1934)    
• MFI 457 (r.: , 1932)    
• MFI 488 (r.: , 1933)    
• MFI 586 (r.: , 1935)
• MFI 507 (r.: , 1933)    
• MFI 481 (r.: , 1933)    
• MFI 531 (r.: , 1934)    
• MFI 604 (r.: , 1935)
• MFI 532 (r.: , 1934)    
• MFI 631 (r.: , 1936)
• MFI 576 (r.: , 1935)
• MFI 554 (r.: , 1934)
• MFI 560 (r.: , 1934)
• MFI 526 (r.: , 1934)    
• MFI 460 | Szükségmunka (r.: , 1932)    
• MFI 511 (r.: , 1933)    
• MFI 332 (r.: , 1930)
• MFI 615 (r.: , 1935)
• MFI 606 (r.: , 1935)
• MFI 609 (r.: , 1935)
• MFI 686 (r.: , 1937)
• MFI 437 (r.: , 1932)    
• MFI 349 (r.: , 1930)
• MFI 450 (r.: , 1932)    
• MFI 217 (r.: , 1928)
• MFI 541 (r.: , 1934)
• Gömbös Gyula (r.: , 1936)
• Történelmi események - Nagy idők kis emberek - Hősök napjai (r.: , 1918)
• Gömbös élete (r.: , 1936)
• MFI 500 (r.: , 1933)    
• MFI 784 (r.: , 1939)    
• Gömbös Gyula (r.: , 1942)
• MFI 1000 (r.: , 1943)