Pilinszky János     ☰ Budapest 1921.11.25   ☷ Budapest 1981.05.27   |   író, költő
639693
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Baumgarten-jutalom 1947; JA-díj 1971; Kossuth-díj 1980; Magyar Örökség Díj (posztumusz) 1997.(Bp., 1921. nov. 25. <27. KMIK>-Bp., 1981. máj. 27.): költő, író.M.: Trapéz és korlát, v., 1946; Harbach 1944, v., 1946; Mire megjössz, v., 1948; Négysoros, v., 1956; Aranymadár, verses mesék, 1957; Harmadnapon, v., 1959; Rekviem, filmnovella, v. és oratórium, 1964 [!1963]; Nagyvárosi ikonok, összegyűjtött v., 1970; Szálkák, v., 1972; Végkifejlet, v. és színművek, 1974; A nap születése, verses mesék, 1974; Tér és kapcsolat , v. Schaár Erzsébet térplasztikáival, 1975; Kráter, összegy. v., 1976; Beszélgetések Sheryl Suttonnal. Egy párbeszéd regénye, dialógusr., 1977 [angolul: 1992]; Pilinszky János válogatott művei, 1978; Apokrif [vál. Domokos Mátyás], v., Békéscsaba, 1981 <1956*ÚMIL>; Szög és olaj, vál. prózai írások, 1982; Poesie, v., Bologna, 1983; A mélypont ünnepélye, cikkek, tan., széppróza, színművek, 1984; Kalandozás a tükörben, mese, 1988; Összegyűjtött művei I. köt. Versek, 1992, II. köt. Széppróza, 1993, III-IV. köt. Tanulmányok, esszék, cikkek, 1993, V. köt. Beszélgetések, 1994, VI. köt. Naplók, töredékek, 1995; 66 vers - 66 poems, 1994; The Desert of Love, v., 1994; Összes versei, 1996; Versfüzet, 1996; E könyvecskét írtam tulajdon kezemmel, egyetlen példányban, menyegzői ajándékul, kilencszáznegyvennyolc húsvétján: P. J. [fakszimile kiad.], 1996; Összegyűjtött levelei, 1997; Pilinszky Rómában 1947, 1967, 1997.PILINSZKY JÁNOS[ÚMIL,KMIK,MIB8,MÉL4]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Pilinszky János (Bp., 1921. nov. 25. – Bp., 1981. máj. 27.): költő, Baumgarten-díjas (1947), József Attila-díjas (1971), Kossuth-díjas (1980). A bp.-i piarista gimn.-ban, majd a jogi és a bölcsészeti karon végezte tanulmányait. 1940-ben jelentek meg első versei, az Élet, a Magyar Csillag, az Ezüstkor és a Vigilia munkatársa lett. 1942-ben az Élet szerkesztőségében dolgozott. 1944 őszén katonaként Németo.-ba került, ott ismerte meg a koncentrációs táborok szörnyűségeit, tapasztalatai meghatározták világképét és költészetét. Hazatérve jelentette meg Trapéz és korlát (Bp., 1946) c. verseskötetét. 1946-1948-ban az Újhold c. irodalmi folyóirat társszerk.-je volt, közben dolgozott a Válasznak és a Sorsunknak is. 1947-1948-ban több hónapot Rómában töltött. Az ötvenes években az irodalmi élet peremére kényszerült. 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó lektora, 1957-ben az Új Ember c. kat. hetilap belső munkatársa volt, nagyrészt itt jelentek meg riportjai, tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, film- és képzőművészeti kritikái. Az 1960-as évektől számos alkalommal utazott Ny-Európába, és Amerikába is eljutott 1975-ben. Párizsban megismerkedett Simone Weil írásaival, amelyek hatást gyakoroltak világképére. A Wilson-színház modern törekvéseinek megismerése 1971-ben hatással volt színházi érdeklődésére. 1972-ben a Sorbonne-on tartott előadást A keleteurópai kultúrák néhány adottsága c.-mel. Elsősorban költő volt, de cikkein kívül életművéhez tartoztak színművei, a Rekviem c. filmforgatókönyv és filmvázlatok is. Még életében jelent meg lírai költeményeinek gyűjteménye (Kráter). Az Összegyűjtött versei többletként folyóiratokban közzétett versekkel, verses mesékkel és lírai műfordításokkal bővített kötet. Életképek c. színművét 1980-ban mutatták be az Egyetemi Színpadon. Katolikus világnézete mindvégig meghatározója volt életének és művészetének. – M. Trapéz és korlát (versek, Bp., 1946); Harmadnapon (versek, Bp., 1959); Rekviem (versek és próza, Bp., 1964); Nagyvárosi ikonok (összegyűjtött versek, Bp., 1970, 1971); Szálkák születése (mesék, Bp., 1974); Tér és forma (versek Schaár Erzsébet térplasztikáival, Bp., 1975); Kráter (összegyűjtött és új versek, Bp., 1976); Beszélgetések Sheryl Suttonnal (r., Bp., 1977); Válogatott művei (Bp., 1978); Szög és olaj (vál. prózai írások, vál., sajtó alá rend. Jelenits István, Bp., 1982); Poesie (versek, Bologna, 1983); A mélypont ünnepélye (próza 1-2., vál., szerk., sajtó alá rend. bev., utószóval Jelenits István, Bp., 1984); Összegyűjtött versei (szerk., sajtó alá rend., utószóval Jelenits István, Bp., 1987); Összegyűjtött művei I. Széppróza. 2-3. Tanulmányok, esszék, cikkek (Bp., 1993). – Irod. Fülöp László: P. J. (Bp., 1979); Utolsó interjú (riporter Krassó László, Új Írás, 1981. 9. sz.); Takács Imre és Tandori Dezső P. J.-ról (Kortárs, 1981. 11. sz.); Kortársak P.-ről (Virgilia, 1981. 12. sz.); Domokos Mátyás: Interjú P.-vel (D. M.: A pályatárs szemével Bp., 1983); Béládi Miklós: Arcképvázlat P. J.-ról (Új Auróra, 1983. 3. sz.); Czigány Lóránt: P. J. halálára (Irodalmi Újság, 1981. 12. sz.); Szabó Ferenc: In memoriam P. (Katol. Szle, 1981. 4. sz.); Kibédi Varga Áron: P. J. (Új Látóhatár, 1982. 1. sz.); Beszélgetések P. J.-sal (vál., szerk. Török Endre, utószó Reisinger János, Bp., 1983); Tüskés Tibor: P. J. alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások, Bp., 1986); Radnóti Sándor: P.-vel New York-ban (Újhold-Évkönyv, 1986. 1. sz.); Vasadi Péter: Emlékezés P. J.-ra (Somogy, 1986. 3. sz.); Lengyel Balázs: Az Összes P. (Élet és Irod., 1989. 7. sz.); Molnár Edit: P. J. (Életünk, 1990. 1-2. sz.); Mészöly Miklós: Gyorsfénykép P. J.-ról (Magyar Napló, 1990. 36. sz.); Ágh István: In memoriam P. J. (Magy. Fórum, 1991. márc. 8.); Csokits János: P. Nyugaton (Bp., 1992). – Szi. Mátyás Ferenc: A költő sírjánál (vers, M. F.: Tiszavirág életünk, Bp., 1988); Utassy József Fény a bilincsen (vers, U. J.: Irdatlan ég alatt, Bp., 1988).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

( Budapest, 1921. november 27. - Budapest, 1981. május 27. )Budapesten érettségizett, ott járt egyetemre is, jogot, magyar irodalmat is művészettörténetet hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Első verseit 1938–1939-ben a Napkelet, az Élet és a Vigília közölte. 1947–1948-ban az Újhold társszerkesztője, nevét joggal sorolják az újholdasok köréhez, de erős szellemi kötődések fűzték más csoportosulásokhoz is. 1947-ben a Trapéz és Korlát c. kis kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat. 1949 után a verseit nem jelentették meg, ekkor verses meséket írt. A hatvanas évektől ismét publikálhatott, a folyóiratok örömmel fogadták verseit és műfordításait. Veszprém megye több településével állt kapcsolatban. Fiatal korában, 1931 és 1944 között rendszeresen Balatonkenesén nyaralt, ahol a családnak villája volt. A község általános iskolája 1996 végén felvette nevét. Gyakran vendégeskedett Lipták Gáborék balatonfüredi házában. A Balatoni Panteonban 1986 óta tábla őrzi emlékét. 1980-ban Kossuth-díjat kapott.I.: LIPTÁK Gábor: Nyitott kapu. Bp., 1982. – TÜSKÉS Tibor: ~ alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1986. – KECSKÉS József: ~ nyomában Kenesén. = N., 1996. nov. 28. – Pilinszky és Kenese. (Részletek Pilinszkyről szóló írásokból.) = Sm., 1997. 5. sz. – ILLÉS Lajos: Karácsonyi találkozás ~sal. = Íróhistóriák. Bp., 1997. – BfÉL – MKtL IX. köt. – RÚL XV. köt. – ÚMÉL V. köt. – ÚMIL 3. köt.író, költőM.: Összegyűjtött művei. 1. Versek. Bp., 1992., 2. Széppróza. Bp., 1993., 3–4. Tanulmányok, esszék, cikkek. Bp., 1993. – Beszélgetések. Bp., 1994.PILINSZKY János

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek