Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1892-ben Münchenben Hollósy Simon tanítványa, 1896-ban a nagybányai festőiskolához csatlakozik. A Szinyei Merse Társaság tagja; 1935: Corvin-kereszt; 1952: Kossuth-díj; 1953: kiváló művész. A Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége társelnöke, a Budai Művészek Egyesületének tagja. 1914-1919 között a Képzőművészeti Főiskola ideiglenes, 1922-1923-ban szerződéses, 1923-tól rendes tanára. Életműve legnagyobb részét a falusi (bujáki) életet ábrázoló portrék, illetve zsánerképek alkotják. Népviseletbe öltözött, a közvetlenség igényével festett alakjait a nemzeti hagyomány jövőjéért aggódva alkotta meg. Képeit naturalista látásmód jellemzi, amely a kor polgári ízlésének felelt meg. A népi életmód és a népviselet iránt érzett elkötelezettségből - olykor szélsőségektől sem mentes - újságcikkeket írt, agitációs szónoklatokat, előadásokat tartott. 1935-ben Buják díszpolgárává választották.1910 • Nemzeti Szalon, Budapest [feleségével, Wildner Máriával]1923 • Helikon Galéria, Budapest1926 • Szentendrei Festők Társasága.1953 • Ernst Múzeum, Budapest [Kunffy Lajossal]1988 • Glatz Oszkár emlékkiállítás, Sziráki Kastély Galéria, Szirák~: A magyar ruha, Női Napló (a Pesti Napló melléklete), 1936. október 17.~: A népművészet és a nemzeti viselet sorsa, Újmagyarság, 1942. szeptember 18.D. Szemző P.: ~ indulása, Művészettörténeti Értesítő, 1962/1.Egyéni kiállítások~: Életem legérdekesebb élménye. Találkozásom Munkácsy Mihállyal, Tolnai Világlapja, 1940/ 19.~: Elmélkedés a jövő művészetéről, Nyugat, 1929. január 1.(eredeti színes litometszetek) Új Idők, 1904. február 28.~: Értékelés a művészetben, Művész-Élet, 1933/II.festő, (Budapest, 1872. október 13. - Budapest, 1958. február 23.)~: Fiatal művészeinkért, Magyar Szemle, 1933, XIX. köt.Genthon I.: Látogatás ~nál, Szózat, 1925. január 10.GLATZHollósy Simon.Irodalom~: Képhamisítás és a közönség, Pesti Napló, 1937. június 6.Kossuth-díjasok nyilatkozatai kitüntetéseikről (~ Kossuth-díjas festőművész), Szabad Nép, 1952. március 19.~ levele, Az ország (Írás és lélek rovat), 1944. július 22.Lyka K.: ~ képkiállítása, Új Idők, 1925. október 11.Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.~: Még egyszer a gép és a művészet, Magyar Szemle, 1931/1.MestereiMűvek közgyűjteményekbenmuvesz_565OszkárP. Ö.: A magyar arckép mesterei. ~, Képzőművészet, 1935/82.Rónay K.: ~, Szépművészet, 1943/3.Szilágyi GáborVálogatott csoportos kiállítások

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Glatz Oszkár (Bp., 1872. okt. 13. – Bp., 1958. febr. 23.): festő, Kossuth-díjas (1952), kiváló művész (1953). 1890-ben Münchenben Hollósy Simonnál, majd a párizsi julian Ak.-n tanult. 1896-ban részt vett a nagybányai festőcsoport megalakításában. A nagybányai parasztok életét derűs hangulatú plein air képekben ábrázolta, 1897-től kezdve szerepelt kiállításokon; kezdetben íróportré-rajzaival (Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltán stb.) aratott sikert. 1900 után Bujákon (Nógrád vm.) alakította ki naturalista stílusát. A paraszti típusokat idilli képekben jelenítette, a népviseleti motívumokat külsődlegesen használta fel. Münchenben arany-, San Franciscóban ezüstérmet nyert. 1914–1938 között a képzőművészeti főisk. tanára volt. Több bp.-i gyűjteményes kiállításán (1910, 1923, 1953) kívül 1921-ben Genfben mutatta be műveit. Művészeti íróként is tevékenykedett, sok cikket írt a népművészet megőrzése érdekében. Ismertebb festményei: Mese; Román asszony útban a templom felé (1907); Est a havason; Fahordók (1908); Bujáki menyecske korsóval (1923); Nógrádi parasztmenyecske (1934). Számos műve van az MNG tulajdonában. Irod. Dömötör István: G. O. (Magy. Műv., 1925. 10. sz.); Réti István: A nagybányai művésztelep (Bp., 1954).

• Nemzeti Szalon. Glatz Oszkár és ... Wildner Mária ... kiállítása, 1910
• Modern Magyar Képtár, 1911
• Alexander album, 1925
• Glatz Oszkár, Kunffy Lajos gyűjteményes kiállítása, 1953
• Glatz Oszkár Kossuth-díjas, kiváló művész emlékkiállítás, 1986
• Glatz Oszkár festőművész (1872-1958) állandó kiállítása, 2008

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008. 473 o., ill., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Heilauf Zsuzsanna: A Müncheni Képzőművészeti Akadémia magyarországi hallgatói a kezdetektől 1919-ig. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 1997. = Tanulmányok az újkori magyar egyetemjárás történetéhez. 313-336. o., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. 729 o., ()
• Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002. 423 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. 396 [2] o., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny. 2 db., ()
• Németek Budapesten. Szerk. Hambuch Vendel. Írta Soós István [és mások]. Bp., Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, 1998. 473 o., [34] t., ()
• Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp., Sz. István Társulat, [1943]. 221 o., ill., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997. 2 db. 531+501 o., ()
• Szendrei János-Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. Bp., 1915. Endrényi ny. Szeged 616 o., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927. 575 o., 50 t., 14 térkép, ()

• MFI 603 (r.: , 1935)