ABCD - Serly Lajos

Serly Lajos ☰ Pozsony 1855.03.13 ☷ 1939.02.01 | dalszerző, író, karmester, karnagy, zeneszerző, operettszerző, operett- és dalszerző

639830

Serly Lajos (2771814 | - )
Textoris, Ludovicus (1018616 | - )

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Serly Lajos (Pozsony, 1855. márc. 13. – New York, 1939. febr. 1.): operett- és dalszerző. Pozsonyi, pesti és bécsi tanulmányévek után színházi karmester volt Brassóban, Kolozsvárott (1881), Bp.-en (Népszínház, 1882), majd Berlinben és Szegeden. Bp.-re visszatérve ismét a Népszínházhoz került. 1897-ben megalapította és vezette az óbudai Kisfaludy Színházat. 1905-ben kivándorolt Amerikába. – F. m. Zongoradarabok; Csókon szerzett vőlegény (operett, 1883); Nőemancipáció (operett, 1884); Ingyenélők (operett, 1889); Dalok (gyűjteményes kiadás, 1925).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Pozsony, 1855. márc. 13.–New York, 1939. febr. 1.): zeneszerző, karmester. Tanulmányait Besztercebányán, Rimaszombatban és Pozsonyban végezte. Zenei tanulmányokat Pesten és Bécsben folytatott, majd színházi karmester lett Brassóban és Kolozsvárott. 1880-ban a berlini Liebig-zenekar vezetője volt. Kis ideig a kolozsvári zenekonzervatórium ig.-jaként működött, de Evva Lajos hívására 1882–1885 között a Népszínház karmestere lett. Ebben az időszakban vendégkarmesterként dirigált Dortmundban, Münsterben, Berlinben. Színházalapítási kísérlete (óbudai Kisfaludy Színház) anyagilag tönkretette. 1898-ban elhagyta Mo.-ot, előbb Londonban, majd 1905-ben az USA-ban telepedett le. New Yorkban a Rédey István vezetésével megalakult első félhivatásos m. színháztárs. zenei vezetője, zeneszerzője és Feleky Károllyal együtt karmestere lett. Első nagy sikerüket Kacsoh Pongrác János vitéz c. daljátékával aratták 1905. dec. 17-én. Lányai, Serly Etus és Irén a társ. aktív tagjai lettek. Zeneművei Amerika-szerte sikert arattak a magyarok körében. Zenei vezetése a színtárs.-okban olyan kiemelkedő tehetségeket nevelt, mint Gyenge Anna (Anne Roselle néven a Metropolitan tagja lett) és Thury Ilona, az „amerikai Blaha Lujza”. F.M. A tót leány (Almási Balogh T.); Cigány Panna (Almási B. T.); Ingyenélők (Vidor P.); Csókon szerzett vőlegény (Szigligeti J.); Titilla hadnagy (Rákosi J.).Serly Lajos

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

a budapesti népszínház volt karnagyaa budapesti népszínház volt karnagya, S. Antal kir. törvényszéki biró testvér-öcscse, szül. 1855. márcz. 13-án Losonczon; a gymnasium I. osztályát a losonczi protestáns, a II. a beszterczebányai kath., a III. és IV. ismét a losonczi prot. gymnasiumban végezte. Atyja óhajtásának engedve timár-tanoncz lett és 1868-ban a régi czéhrendszer szerint legénynyé avatták; azonban gymnasiumi tanulmányait folytatta, az V. osztályt a losonczi ref. gymnasiumban, a VI. Rimaszombatban, a VII–VIII. a pozsonyi ág. ev. főgymnasiumban, hol 1875-ben érettségi vizsgát tett. Időközben, nem remélvén atyja beleegyezését, kétszer szökött el a színi pályára, először 1869 nyarán; bejárta gyalog Zólyom, Beszterczebánya, Rózsahegy, Liptó-Szent-Miklós városokat, míg végre rátalált Gerő Jakab színtársulatára; második kisérlete Pozsonyból történt 1872-ben szintén gyalog: Rohrau, Sopron, Szombathely, Vasvár, Zalaegerszeg városokban; atyja azonban vissza vitte Pozsonyba, hol a színház opera-előadásai és a székesegyház zenemiséi megkedveltették vele a zenét és elhatározta, hogy zenész lesz; a pozsonyi székesegyház karnagyánál Mayerbergnél tanult; Budapesten Volkmann Róbertnél folytatta és a bécsi conservatoriumban Krennél bevégezte zenei tanulmányát; mire a klagenfurti színház karmestere lett. Hazájába vissza vágyván, Sztupa Andor színtársulatához Brassóba szerződött és működött Kézdi-Vásárhelyt, Szebenben; közben a boszniai hadjárat következtében mint egyéves önkéntest mozgósították; az egy évet Losonczon szolgálta ki. Ezután Berlinbe ment, hol a Liebig-féle philharmonikus zenekarral magyar hangversenyeket rendezett. Ekkor kezdett zenei szakczikkeket írni. Berlinből Szabadkára ment Erdélyi Marietta társulatához; innét a kolozsvári nemzeti színházhoz szerződött és végre a budapesti népszínházhoz. Alapította az ó-budai Kisfaludy-színházat, melynek igazgatója volt; de ezzel megbukott. Zenetársulatával bejárta (még Káldy előtt) Magyarországot. Legutóbb, mint hírlik, Amerikába vándorolt.Almási Tihamér, A tót leány cz. népszínműjéhez a zenét írta.Álnevei és jegyei: Arion, Losonczi Lajos, r... l... és ...i...s.A m. n. múzeumi könyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok. A világszép asszony Marcia, operette. Bpest, 1887. (Rákosi Jenővel együtt. Ism. Budapesti Hirlap, Függetlenség 56., P. Hirlap 56., P. Napló 57. sz.)Czikkei a Losoncz és Vidékébe (1880), Bácskai Közlöny (1881), Kolozsvári Ellenzék (1882), Zenészeti Közlöny (1882-től), Erdélyi Hiradó (1891. 118. sz. Beethoven végnapjai) sat. hirlapokban jelentek meg.Kiszlingstein Könyvészete. Magyarország dalokban. Szerk. és kiadja ... U. ott, 1894. jún. 1. (Zenészeti, irodalmi és etnographiai havi folyóirat hangjegyekkel és magyar, német,tót és rumén szöveggel; csak az 1. szám van a M. N. Múzeumban.)Munkái:Serly Lajosszül. 1855. márcz. 13-án Losonczon;

könyvei

róla szóló könyvek

film

A nagy jelenet | Döntő pillanat |☰ 1938 |☰ zene

linkek

PIM

Amicus: 30871