ABCD - Varga Nándor Lajos

Varga Nándor Lajos ☰ Losonc 1895.01.01 ☷ Budapest 1978.04.18 | fametsző, festő, festőművész, grafikus, főiskolai tanár, művészeti író

640052

Varga N. Lajos (2771324 | - )
Varga Nándor Lajos (1018971 | - )

életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1913-1915, 1917-1919, 1922-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor. 1919: Székely Bertalan-díj; 1923, 1924: Szinyei Társaság grafikai díj; 1925: Szinyei Társaság utazási ösztöndíj; 1929: Világkiállítás bronzérem, Barcelona; 1929-1931: Állami ösztöndíj, London; 1940: Budapest Székesfőváros, vízfestmény díj; 1971: érdemes művész; 1974: Munka Érdemrend arany fokozata. 1922-ben a kecskeméti művésztelepen alkotott. 1924-1929: Olgyai Viktor tanársegéde, majd megbízott oktató volt. 1931-1948 között a grafikai tanszék vezető tanára. 1938-tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke. 1940-ben a Royal Society of Painter-Etchers and Engravers tagjává, majd 1970-ben tiszteletbeli tagjává választották. 1951-1974 között rajziskolát hozott létre (Varga-Akadémia). 1953-1956 között a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának tanára volt. 1959-ben a Kisgrafika Barátok Körének alapítótagja, majd 1975-től elnöke. A 60-as években tanulmányutakat tett Erdélybe, Szovjetunióba, Olaszországba, USA-ba. 1990-ben posztumusz kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanárává. 1995-ben Sepsiszentgyörgy díszpolgárává választották. Az I. világháború után a "rézkarcoló nemzedék" tagjaihoz (Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő, Komjáti Wanyerka Gyula) hasonlóan művészetére a legnagyobb hatást Rembrandt és az itáliai reneszánsz alkotásai gyakorolták. A 20-as évek folyamán a festészet mellett rézkarc-technikával készített, az erőteljes fény-árnyék hatásokat kiaknázó, bibliai-mitológiai kompozíciók (Ecce homo, 1923; Krisztus betegekkel, Éva teremtése, 1924; Charon a lelkekkel, 1926; Laokoón, Prométheusz, 1927), ill. a szobrászi megformálású, szimbolikus-allegorikus tartalmú aktkompozíciók (Búcsú, Nirvána, 1923; Venus genitrix, 1925; Melancholia, 1926; Chaos, Örömfa alatt, 1927; Alpha és Omega, Ember-fa, 1928) foglalkoztatták. 1928 után számos fa- és linóleummetszetet - tájábrázolásokat, portrékat, önarcképeket, ex-libriseket - készített, ezek közül kiemelkedik az 1934-1935 folyamán alkotott Magyar Múlt c. sorozat, melynek lapjain a nemzeti múlt eseményeit, jelentős alakjait örökítette meg drámai erővel. A 30-as évektől kezdődően írta, illusztrálta és nyomtatta saját kiadású grafikai köteteit, adattárait. 1937-től litográfiával kísérletezett, e darabok közül a legjelentősebbek a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárainak portréi (Sidló Ferenc, Szőnyi István, Bory Jenő, Baranski E. László, Glatz Oszkár, Nagy Sándor, Pilch Dezső, 1938). A 40-es, 60-as években számos tájképet, csendéletet, portrét festett, ez időben alkotta hazai tájakról (Aquincum, Balaton-vidék, Eger, Rómaifürdő, Sárospatak, Visegrád, Zsámbék, Zsennye) lírai akvarell-sorozatait. Ezekhez kapcsolódnak a tanulmányutakon (Prága, Róma, Firenze) készített, topografikus hűségű lavírozott tusrajzok- és akvarellek, ill. sokszorosított grafikai alkotások.1930 • Sleath Gallery [Komjáti Wanyerka Gyulával], London1941 • Műbarát [Metky Ödönnel]1947 • A magyar grafika száz éve, Fővárosi Képtár, Budapest1948 • A rézkarc művészete, Művész Galéria, Budapest1954 • A magyar rézmetszet és rézkarc, Szépművészet Múzeum, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest1956 • Rákóczi Múzeum, Sárospatak1958 • Derkovits Terem, Budapest1959, 1968, 1971, 1972, 1976, 1979, 1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1964 • Dürer Terem, Budapest1970 • Műcsarnok, Budapest (kat.) • Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy1973 • Könyvtár, Jászberény1975 • Balatoni Múzeum, Keszthely1975 • Csók Galéria, Budapest1976 • Aba Novák Vilmos és kortársai, Herman Ottó Múzeum, Miskolc1979 • Csók Galéria, Budapest1988 • Paál László Terem, Budapest1992 • Válogatás Füst Milán műgyűjteményéből, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest1995 • A húszas évek magyar grafikája egy magángyűjteményben, Szombathelyi Képtár, Szombathely1995 • Barcsay Terem, Budapest • Csepel Galéria, Budapest • Vármegye Galéria, Budapest • Városi Galéria, Sepsiszentgyörgy (kat.) • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Gy. Szabó Béla Galéria, Kolozsvár • Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet Székház, Zilah • Szilágysomlyó • Arcis Galéria, Sárvár • Mikó-vár, Csíkszereda • Kézdivásárhelyi Múzeum, Kézdivásárhely1996 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Somogyi J. Galéria, Pápa1998 • Ópusztaszer • Ferenczy Galéria, Budapest1999 • XX. századi magyar grafika a Kecskeméti Képtár gyűjteményében, Kecskeméti Képtár és Ceglédi Galéria, Cegléd.Adattár a magyar művészi grafikához I-II., 1937Albertina, BécsA rézkarc, 1935A rézkarc és rézmetszet. A kőrajz, in: A képzőművészet iskolája, 1941A rézmetszet (1493-1599), 1942Az alkotó szépség a képzőművészetben, 1949Bauer J.: ~ grafikái és festményei a Műcsarnokban, Művészet, 1970/7.British Museum, LondonCleveland Museum of ArtDévényi I.: ~, Műterem, 1958/6.Egyéni kiállításokfestő, grafikus, művészeti író, (Losonc, 1895. január 1. - Budapest, 1978. április 17.)FilmGábor D.: Centenáriumi tűnődések, Művelődés, 1994/12.Herman Ottó Múzeum, MiskolcÍrásaiIrodalomIsmertető a művészi grafikához, 1942Kecskeméti Képtár, Kecskemét.Kisgrafikánk a két világháború között, Kisgrafika, 1963László Gy.: A maratás nagymestere, in: Művészetről, művészekről, Budapest, 1978Magyar Nemzeti Galéria, BudapestMestereiMűfajok a metszőművészetben, 1963~ műtermében. Moskál T. kisfilmje (1971-1972).Művek közgyűjteményekbenmuvesz_1113Nándor LajosNational Gallery, WashingtonP. Szabó E.: Grafikák történelmi háttérrel, Magyar Szemle, 1996/1.Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor.Semsey A.: ~ emlékezete, Kisgrafika 14, 1985/1.Székely Nemzeti Múzeum, SepsiszentgyörgySzombathelyi Képtár, SzombathelyTölgyesi J.: A vonal művésze, Művészet, 1968/2.Válogatott csoportos kiállításokVARGAVarga L.: ~ születésének 100. évfordulójára, Művészet Barátai, 1995/1.Végvári L.: ~, Budapest, 1978Vízjegyek I-III., 1975.Vonalművészet, 1944Zsákovics Ferenc

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Varga Nándor Lajos (Losonc, 1895. jan. 1. – Bp., 1978. ápr. 18.): festő, grafikus, érdemes művész (1971). Kecskeméten Révész Imrénél, majd a Képzőművészeti Főisk.-n tanult rajztanári szakon. Tanulmányait 1922-ben Olgyai Viktor növendékeként folytatta. 1923-ban már tanársegéd lett; a grafika történetével foglalkozott. A Szinyei Társaság ösztöndíjával német- és olaszo.-i tanulmányútra ment, megjárta Párizst is. Számos külföldi kiállításon szerepelt (Philadelphia, Chicago, Brüsszel, Zürich, Barcelona – világkiállítás, XX. velencei biennále stb.). 1929-ben egy rézkarca a British Museumba került. 1930-ban az Arte Moderna nemzetközi kiállításon elnyerte a metszetek és grafikai művek részére alapított bronzérmet. 1931-től, Bp.-en a Képzőművészeti Főisk. grafikai szakosztályának tanára. Elnöke volt az 1940-ben megalakult Magyar Grafikus Művészek Egyesületének. – Művei a klasszikus hagyományokon alapulnak, különösen korai alkotásai mutatják Rembrandt hatását. Technikai virtuozitással szinte tökéletességig fejlesztette az ismert grafikai eljárások alkalmazását. A műfaji, tematikus keretek fenntartásának és a természetelvű ábrázolás híve volt. Jelentős szakírói tevékenységet folytatott egyes grafikai eljárások művészettörténeti vizsgálatával és szakszerű technikai leírásával. Mint pedagógus sokoldalú, kiválóan képzett grafikusokat nevelt. Készített exlibriseket, könyvillusztrációkat is (Fagyejev: Tizenkilencen; Granyin: Jaroszlav Dombrovszkij, 1953). Úgyszólván minden jelentős hazai kiállításon részt vett. Önálló kiállítása a Derkovits Teremben (1958), a Dürer Teremben (1964), valamint a Műcsarnokban (1970) volt. Művei megtalálhatók az MNG-ban, a Bp.-i Történeti Múz.-ban, valamint magángyűjteményekben. Exlibris-ei dr. Soó Rezső gyűjteményének részeként 1969-ben az Iparművészeti Múz.-ba kerültek. – F. m. A rézkarc (Bp., 1935); A rézmetszet (Bp., 1938); A fametszet (Bp., 1940); Vonalművészet (Bp., 1944); Adattár a magyar művészeti grafikához (I–II., Bp., 1937–48); A képzőművészet iskolája (társszerző, szerk. Szőnyi István, Bp., 1943, a Rézkarc, Rézmetszet, Kőrajz c. fejezet); Vízjegyek kézzel merített magyar vagy külföldi vonatkozású papirosokon 1330-tól 1896-ig (Bp., 1970–75); Sepsiszentgyörgy város építészeti emlékei (Székely Zoltánnal, Brassó, 1969). – Irod. Végváry Lajos: V. N. L. (album, Bp., 1978).

könyvei

róla szóló könyvek

film

A rézkarc |☰ 1947 |☰ szakértő

filmszereplés

A rézkarc (r.: Morell Mihály, 1947)

linkek

PIM

Amicus: 23060