História TT
1942-ben Szekszárdon mezőgazdasági szakiskolát, majd 1945-ben a Földművelésügyi Minisztériumban földműves-szövetkezeti tanfolyamot végzett, majd agrármérnöki oklevelet szerzett, 1985-től a mezőgazdasági tudományok doktora. 1978-tól a GATE címzetes egyetemi tanára. 1946-tól 1949-ig a pécsi FMSZ szervezője, majd a Magyar Országos Szövetkezeti Központ tsz-szervezési és-ellenőrzési osztálya, főosztálya vezetője. 1950-ben a Baranya Megyei Állami Gazdaságok Központja vezetője volt, majd 1951-től a Pécsi Állami Gazdaság segédagronómusa, 1953-tól igazgatója. 1960-ban kinevezték a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát igazgatójának, 1971-től 1990-ig vezérigazgatója. 1945 és 1947 között a Független Kisgazdapárt tagja, 1948-ban lett az MDP tagja, de 1951-ben kizárták. 1954-ben felülvizsgálat után vették vissza a pártba. 1959-től az MSZMP KNEB tagja volt, majd 1966. december 3.-tól 1989. október 6-ig az MSZMP Központi Bizottság tagja volt, s a Komárom megyei pártbizottságban is feladatokat vállalt. 1988-tól a KB mellett működő Tudománypolitikai Munkaközösség tagja. 1989. június 24-én beválasztották az MSZMP Politikai Intéző Bizottságába is. Elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet is.
Politika CD
1924. augusztus 20-án született Hannipusztán. Szülei cselédek voltak. Nős, három gyereke van. 1957-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet, 1968-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet. 1967-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 1984-ben megvédte nagydoktori disszertációját a bábolnai iparszerű termelési rendszerek témájában. 1942-45 között gyakornok a fürgedi uradalomban. 1945-ben Belbárógyulán kezdett gépszövetkezetet szervezni, majd földművesszövetkezet szervező. 1948-49 között a Magyar Országos Szövetkezeti Központ tsz-szervezési és ellenőrzési osztályvezetője. 1949-51 között a Baranya megyei szövetkezeti központ termelőszövetkezeti és ellenőrzési osztály vezetője. 1951-53 közt a Pécsi Állami Gazdaság segédagronómusa, agronómusa, majd 1953-tól igazgatója. 1960. május 1-vel kinevezték a Bábolnai Állami Gazdaság, később Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát igazgatójává, amelynek 1990-ig a vezetője. A Magyar Lóverseny Vállalat, 1973-tól az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer (IKR) igazgatóságának elnöke, a 1985-től az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése (ÁGOE) igazgatótanácsának elnöke. 1990-ben nyugdíjba vonult. 1966. december 3. és 1989. október 6. között KB-tag. 1989. június 24. és 1989. október 6. közt a Politikai Intéző Bizottság tagja.
- Üzemvezetési problémák az állami gazdaságokban, 1967
- Bábolna, 1985
- Az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer születése Bábolnán, 1989
- Bábolnai Képzőművészeti Napok 1989. augusztus 11 - 22., 1989
- Hazafias Népfront, 1995
- A jövedelemnövelés lehetőségei a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban,
- A magyar mezőgazdaság iparosodása,
- A mezőgazdasági iparszerű termelési rendszerek működésének kritikai elemzése, a fejlesztés feladatai és lehetőségei,
- Az iparszerű kukoricatermelésben alkalmazott anyagmozgatási módszerek és eszközök értékelése,
- Pálfy G. István riportja Berecz Jánossal, Berend T. Ivánnal és Burgert Róberttel,
- Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. 515 o. (A századvég magyarsága 4.), ()
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988. 400 o., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()


