Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Forgács Rózsi (Kecskemét, 1886. jún. 13 . – Pestszenterzsébet, 1944. ápr. 11.): drámai színésznő. A színiisk. elvégzése után 1904-ben a Thália Társ.-nál kapott szerződést. Hebbel Mária Magdolna c. darabjában Klára szerepében mutatkozott be nagy sikerrel. Ezek után Strindberg, Ibsen, Gorkij, Schnitzler és D'Annunzio darabjában játszott főszerepet. 1908-ban a Magyar Színház tagja. 1914-ben Kolozsvárra szerződött, onnan 1918-ban a bp.-i Nemzeti Színházhoz került. 1923-ban megvált a Nemzetitől és Kamaraszínház néven saját társulatot szervezett, ahol folytatva a Thália Társ. célkitűzéseit, modern, irodalmi értékű drámák előadásával küzdött a sekélyes tömegízlés ellen. Munkáselőadásokat is tartott. Vállalkozása anyagi nehézségek miatt csődbe ment. 1927-ben visszavonult a színpadtól. Öngyilkos lett. – F. sz. Násztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Alice (Strinberg: Haláltánc); Rebecca (Ibsen: Rosmersholm). – Irod. Katona Ferenc-Dénes Tibor: A Thália története (Bp., 1954); Benedek Marcell: Naplómat olvasom (Bp., 1965).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Forgács Rózsi(Kecskemét, 1886. jún. 13.–Pestszenterzsébet, 1944. ápr. 11.): színésznő, színházigazgató. A SzAk-ra járt, majd 1904-ben a Thália Társaság művésze lett. 1907–08-ban a Népszínház–Vígopera „állandó vendége”, 1908–09-ben a Magyar Színház tagja volt. 1914-től 1918-ig Kolozsvárott, 1918-tól 1923-ig a Nemzeti Színházban játszott. 1923-tól 1927-ig Kamaraszínház néven vezetett kísérleti színházat. 1923-ban az Írók Színházában, 1924-ben a Renaissance Színházban is vendégszerepelt. 1927-ben visszavonult. A német megszállás után férjével, Rogoz Oszkárral öngyilkos lett. Egyszerű, póztalan, de erőteljesen átélt játékkal formált meg drámai hősnőket. Politikai nézetei miatt mellőzték. F.Sz. Elga (Hauptmann); Klára (Hebbel: Mária Magdolna); Nemesváraljai Gyarmaky Róza (Füst M.: Boldogtalanok); Alice (Strindberg: Haláltánc); Júlia kisasszony (Strindberg); Rebekka (Ibsen: Rosmersholm).

• Aranydió, [1935]
• Ex libris Forgács Rózsi, [post 1900]

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. 95, [1] o. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.), ()

• Az ezüst kecske (r.: Kertész Mihály, 1916)
• A medikus (r.: Kertész Mihály, 1916)