Kortárs magyar írók, 1945-1997

[MIL,MKK,KK92,KK94,KMIK,MIB8]M.: Tizenhármas befutó, kisr., 1943; Három kölyök, r., 1943; Három szerelem, r., 1943; Párizsi szerelem, kisr., 1943; Főnyeremény, kisr., 1944; Egyszerű családból származott, r., 1944; Göcsejtől Hegyaljáig, riportok, 1955; Harminchárom élet, karcolatok, 1957; Romlás, riportok, 1957; Varsói hajnal, úti élmények, 1961; Arcképek és történetek, cikkek, 1962; Csavargások, riportok, 1963; A szellem napvilága, riportok, 1963; Egy napom, karcolatok, 1966; A riporter visszanéz, riportok, 1967; Hazánk szíve, Budapest, helytörténet gyerekeknek, 1968; Hazai történetek [Baróti Gézával és Kristóf Attilával], riportok, 1970; Úttalan utakon, riportok, útirajzok, 1974; Bujdosó nyelvemlékeink, 1977; Világaim, esszék, útijegyzetek, riportok, 1979; Varázslatos Magyarországon, fotóalbum, kísérő szöveg, 1980; Koronánk könyve, tört. publ., 1981; A türelem ösvényén, riportok, 1985; A későn született ember. A Pongrácz nemzetség kora és alkonya, esszé, 1987; Magyar ereklyék, magyar jelképek, tört. publ., 1988.(Nagyvárad, 1914. júl. 28.-Bp., 1993. dec. 28.): újságíró, író.Pulitzer-emlékdíj 1991; Petőfi Sándor-díj (posztumusz) 1994.RUFFY PÉTER

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Ruffy Péter (Nagyvárad, 1914. júl. 28. — 1993. dec. 28. Budapest) — író, újságíró. A gimnáziumot a gödöllői premontreieknél végezte (1932), a párizsi École de Journalisme újságíróiskola hallgatója. Pályáját szülővárosában, az *Erdélyi Lapok szerkesztőségében kezdte, majd 1935–40 között a Brassói Lapok, 1940–44 között Budapesten Az Újság, a háború után a Hírlap (1946–48), Kis Újság (1948–50), Béke és Szabadság (1950–56), Érdekes Újság (1957–59), végül 1959-től a Magyar Nemzet belső, 1960-tól főmunkatársa. Első írását a nagyváradi Estilap közölte (1932). Már a nagyváradi *Tíz tűz c. antológiában (1932) szerepel. Kedvenc műfaját, a riportot magas színvonalra emelve Jasznaja Poljanában tett látogatásáról számol be egy Tolsztoj-emlékkönyvben (1962), árvízi riportjával tűnik fel egy gyűjteményes kiadványban, megírja egy irodalmi kávéház húsz esztendejét (1965), oknyomozó tárgyilagosságával riportművészete csúcspontját éri el Magyar ereklyék, magyar jelképek (Bp. 1988) c. munkájával. Ebben felveszi a harcot a nemzeti tudat halványulásának “veszedelmével”, s részletesen leírja a Szent Jobb, a Halotti Beszéd, a Szent Korona, az Ómagyar Mária-siralom, a magyar állami címerek, a Himnusz és a Szózat, a Nemzeti Dal és a magyar nemzeti zászló változatos történetét. 1985-ben Budapesten megjelent riport- és vallomásgyűjteményének (A türelem ösvényein) első részében 1935–40 között a Brassói Lapokban megjelent írásaiból válogatott: felidézi bennük Déry Tibor 1937-es erdélyi útját, Hunyady Sándor kolozsvári éveinek számos epizódját, megszólaltatja tapasztalatairól az akkoriban Erdélybe látogató Gál Istvánt, Benedek Marcellt; itt jelenik meg újra tudósításainak sorozata a kudarcba fulladt 1937-es *váradi hídverésről, interjúja Sándor Józseffel, az EMKE elnökével, Tamási Áronnal, Karácsony Benővel, Janovics Jenővel, az erdélyi magyar irodalom első tíz évét könyvében mérlegre tevő Ion Chinezuval. Rendszeresen nyomon követte az erdélyi magyar szellemi élet eseményeit, sorra ismertette meg a magyarországi olvasókkal nagyjait: Kelemen Lajost (Magyar Nemzet 1977. okt. 2.), Nagy Imrét (uo. 1977. márc. 27.), Szabó T. Attilát (uo. 1979. febr. 25., uo. 1981. jan. 11.), Márton Áront (Vigília 1981/9, Magyar Hírek 1987/16), Vita Zsigmondot (Magyar Nemzet 1979. szept. 4.), Tabéry Gézát (uo. 1979. júl. 17.), Kós Károlyt (uo. 1977. aug. 26.), Kacsó Sándort (uo. 1981. febr. 21.), Molter Károlyt (uo. 1981. febr. 17.); írt Beke György erdélyi riportkönyveiről (Egy mai Julianus barát. uo. 1977. aug. 28.), Szilágyi István Kő hull apadó kútba c. regényéről (uo. 1981. febr. 17.), vallomásos cikket közölt Az erdélyi magyar nyelv pompája és régisége címmel (uo. 1979. dec. 24.), s foglalkoztatta “az erdélyi kétnyelvűség” kérdése is (uo. 1977. júl. 24.). Ezeket az írásait mind belefoglalta “Nagy erdélyiek” cikluscímmel Világaim (Bp. 1979) c. kötetébe.Vitányi János: Egyszerű családból származott (R. P. regénye). Erdélyi Helikon 1944/6. 525–526. — Kahána Mózes: Dokumentum, fénykép, világkép. Kortárs 1968/2. — Beke György: “Kerestük egymás kezét”. A Hét 1973/49. — Bodor Pál: R. P. Közölve: Az olvasás ihlete c. kötetében (Bp. 1988. 154–157). — Molnár Tibor: R. P.-re emlékezve. A Hét 1994/10. (B. E.)

• 3 szerelem, [1943]
• Egy éjszaka a fronton, [1943]
• Három kölyök, [1943]
• Párizsi szerelem, [1943]
• Tizenhármas befutó, [1943]
• Egyszerű családból származott, [1944]
• Főnyeremény, [1944]
• Göcsejtől Hegyaljáig, 1955
• Félévszázad viharában, 1957
• Harminchárom élet, 1957
• Romlás, 1957
• Varsói hajnal, 1961
• Arcképek és történetek, 1962
• Csavargások, 1963
• A riport, [1966]
• Sajtótörténet, [1966]
• Egy napom, 1966
• A riporter visszanéz, 1967
• Hazánk szíve Budapest, 1968
• Hazai történetek, 1970
• Zala megye képeskönyve, 1973
• Úttalan utakon, 1974
• Hazánk szíve Budapest, 1975
• Bujdosó nyelvemlékeink, 1977
• Hazánk szíve Budapest, 1977, cop. 1968
• Bezauberndes Ungarn, [1980]
• Enchanting Hungary, [1980]
• Merveilleuse Hongrie, [1980]
• Varázslatos Magyarország, [1980]
• Varázslatos Magyarország, [1980]
• Hazánk szíve, Budapest, 1980, cop. 1968
• Bényi László festőművész kiállítása Mednyánszky Terem Budapest 1981, 1981
• Koronánk könyve, 1981
• Hazánk szíve, Budapest, 1982, cop. 1968
• Bujdosó nyelvemlékeink, 1983, cop. 1977
• A türelem ösvényén, 1985
• A későn született ember, 1987
• Magyar ereklyék, magyar jelképek, 1988
• Virrasztó fenyvesek, 1994
• Világaim, cop. 1979
• A "cara patria" leírója, Bél Mátyás emléke Balatonkeresztúron,
• Fülep Lajos nyolcvan éves,
• Nagy Imre,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. 487 o. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.), ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981. 781 o., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének . . . évi jelentése. Bp., 1940-1943. 4 db., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Az én városom   |☰  1959   |☰  forgatókönyvíró
• Holládi ballada   |☰  1960   |☰  író
• Zalának délhajlatán   |☰  1961   |☰  forgatókönyvíró
• Zalaegerszeg 1975-ben   |☰  1975   |☰  kísérőszöveg