Kortárs magyar írók, 1945-1997

A Román Írószövetség Irodalmi Díja 1970, 1978; A Kolozsvári Írói Egyesület Díja 1978; A Megéneklünk, Románia Fesztivál Díja 1981; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1991; Jósika Miklós-díj 1996; Az 1996. évi Nagy Lajos pályázat díja 1997; Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (MÚK) 1997; A M. Honvédség és a M. Írószövetség nívódíja 1997, 1998; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997; Pethő Sándor-díj 1997.BEKE GYÖRGY [álnév: Faragó György, Bárdócz Gergely]M.: Akasztott ember kötele, elb., Bk., 1949; Tizenöt esztendő. Mártonfalvi tudósítás, karcolatok, Bk., 1959; Kollektivista falu a fejlődés útján, pol. publ., Bk., 1960; Egy zsák korpa, egyfelv. [Vajda Bélával], Mvh., 1963; Diótörés, riportok, Bk., 1964; Hullámgyűrű, kisr., Bk., 1965; Gólyaláb, tört. elb., Bk., 1966; Vándorvillám, r., Bk., 1967 [2. jav. kiadás 1973]; Az utolsó Bethlen, riport, Bk., 1968; Csángó krónika, riportok [=Orbán Balázs nyomdokain; Fodor Sándorral és Mikó Imrével közös kötet], Bk., 1969; Bűnben társtalanul, r., Bk., 1969; Szerelemcsütörtök, karcolatok, Bk., 1970; Koós Ferenc: Életem és emlékeim. s. a. r., bev., jegyz., Bk., 1971; Magunk keresése, riportok, esszék, Bk., 1972; Tolmács nélkül - Fără înterpret. Interjú 56 íróval a magyar-román irodalmi kapcsolatokról, Bk., 1972; Csángó gazdák Moldvában, riport [=Bővízű patakok mentén, riportkönyv; Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral, Kovács Györggyel], Bk., 1972; Pál vitéz, képregény [Kinizsiről; rajz. Deák Ferenc], Bk., 1972; Csőposta, riportkönyv [Kenéz Ferenccel és Marosi Barnával], 1974; Feketeügy, riportok, Bk., 1974; Éjszakai biciklisták, r., Kvár, , 1975; Szilágysági hepehupa, riportok, Bk., 1975; Veress Sándor tolla és körzője, monogr. [előszó Benkő Samu], Bk., 1976; Emberarcok, riportkönyv [Cseke Péterrel és Marosi Barnával], Bk., 1976; Istók Péter három napja, r., Bk., 1977; Vizek törvénye, riportok, Kvár, 1977; Vállald önmagad, publ. [előszó Balogh Edgár], Bk., 1978; Nyomjelző rokonság. Barangolások a nagyapámmal Fehér megyében, riportok, Bk., 1979; Meghívó nélkül, vál. riportok, 1979; Búvópatakok. Barangolások Beszterce-Naszód megyében, riportok, Bk., 1980; Fölöttük a havasok, családi krónika , r., Kvár, 1980; A Haynal-ház kapuja, r., Bk., 1981; Boltívek teherbírása. Barangolások Máramaros és Szatmár megyében, riportok, Bk., 1983; Máktörő, karcolatok, Kvár, 1983; Itt egymásra találnak az emberek. Barangolások Bihar megyében, riportok, Bk., 1984; Arccal az életnek, r., Kvár, 1987; Csángó passió. Barangolások moldvai csángó-magyarok között, riportok, Bk., 1988; Régi erdélyi skólák. Barangolások térben és időben, 1989; Magyar gondok Erdélyben, publicisztika, 1990; Világos árnyékában, r., 1991; Erdély jelene és jövője, tan., szerk. Pomogáts Bélával, Bp., 1991; A lándzsa hegye. Egy befejezhetetlen per naplója. Ungvár-Bp., 1993; Egyetlen út: az önrendelkezés, interjúk, Ungvár-Bp., 1993; Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben 1918-1992, riportok, 1993; Népek nagy romlása román uralom alatt, a román népet is beleértve, tan., 1994; A nyitrai gróf feláldozása, publ., Lakitelek, 1995; Magyar áfium. Trianon fogságában, 1995; Magyarok Romániában, 1996; A peremvidékek magyarsága - Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Moldva, 1995; Hadiutak Erdélyben. Barangolások magyar katonák nyomában, Kvár, 1994; Barangolások Erdélyben I. Szigetlakók, 1996; Iskolák szabadságharca. Kerekasztal-beszélgetés a Balaton Akadémián, Vörösberény, 1996; Védekező anyanyelv - Interjúk, portrék, tanulmányok, 1997.[MIL,KMIK,ROMIL,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MKL,K-L,KKH,MNBCD,HungÉrt1990-93]Műford.: A. Vlahuţă: Szépséges Románia [Jakab Ernővel], Bk., 1956; Ş. Luca: Júliusi napok [Jakab Ernővel], elb., Bk., 1956; Gh. Georgescu-Buzău: Bălcescu [Jakab Ernővel, Vajda Bélával], Bk., 1957; E. Gîrleanu: Elbeszélések [Jakab Ernővel], Bk., 1958; T. Vornić: A csillagpásztor, Bk., 1959; A. Băleanu: Tartalom és forma a művészetben, Bk., 1960; J. Bart: Europolisz, r., Bk., 1960 (Kvár, 19754); R. Luca: Vőlegénying, kisr., utószó, Bk., 1960; Ş. Nedelcu: Szabad úton, r., Bk., 1962; E. Gîrleanu: Akik a természet nyelvén szólnak, Bk., 1963; E. Camilar: Vrancea anyó, legenda, Bk., 1964; E. Camilar: A fejedelem tölgye, ifj. elb., Bk., 1965; E. Gîrleanu: A bogárka [Jakab Ernővel], Bk., 1965; B. Ştefănescu-Delavrancea: Nagyapó meg Nagyanyó, mesék, Bk., 1966; A kő bölcsessége a keménység. Román aforizmák, vál., előszó, Bk., 1967; Al. Vlahuţă: Festői Románia, Bk., 1969; Z. Stancu: Sirató, r., Bk., 1970; E. Gîrleanu: A paripa, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: A sajt, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: Bajvívók, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: Csélcsap, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: Kip-kop, mese, Bk., 1971; E. Gîrleanu: Udvaromon, mese, Bk., 1971; Kagylók tengerzúgással. Román aforizmák, vál., jegyz., Bk., 1971; P. Sălcudeanu: Csonkahét, r., Bk., 1974; E. Gîrleanu: Az első fájdalom, előszó, Bk., 1974; D. Golescu: Utazásaim leírása 1824-1826, bev., jegyz., Bk., 1978; I. Brad: Kapu zárul, kapu tárul [Veress Zoltánnal], r., Bk., 1979; D. Săraru: Rókavadászat, r., utószó, Bk., 1983.(Uzon, Háromszék m., 1927. aug. 3.): író, műfordító. [ROM, 1989-től MO]

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Beke György (Uzon, 1927. aug. 3.) — író, műfordító. ~ Mihály András apja. Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a magyar nyelv és irodalom szakot a Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1947-ben a sepsiszentgyörgyi Népi Egység szerkesztőségében dolgozott, 1948-tól a Romániai Magyar Szó, ill. Előre belső munkatársa. Tagja volt a Művelődés szerkesztőbizottságának, számos bel- és külföldi folyóirat munkatársa, A Hét szerkesztője. Első írását az Ifjú Erdély közölte 1943-ban. Legszorgalmasabb terepjáró írónk, aki a valóság sokoldalú riporteri feltárása mellett élményanyagának regényes feldolgozására is törekedik. Riporthőseinek belső rajza az évek során fokozatosan mélyült (Tizenöt esztendő, 1959; Diótörés, 1964; Az utolsó Bethlen, 1968), a széppróza felé közelítve dokumentáris írásait. Kisregényeiben (Hullámgyűrű, 1965; Vándorvillám, 1967; 2. javított kiadás 1973), valamint Bűnben társtalanul (1969) c. regényében visszatérnek a “riportos” élethelyzetek. Sajátos, szépirodalmi rangra emelt műfajához, az emberi és közösségi sorsproblémákat hordozó szociográfiai riporthoz újra meg újra visszatér, s közfeladatként jelöli ki a honi elmélyedést (Magunk keresése, 1972). Utat tör a moldvai csángók újrafelfedezése felé, tájakat emel köztudatba (Feketeügy, 1974), Erdély mai társadalomrajza kerekedik ki népszerűvé vált és közvéleményt formáló riportkönyveiből, melyekben egy-egy megyét mutat fel egészében (Szilágysági hepehupa, 1975; Nyomjelző rokonság, Fehér megyéről, 1978; Búvópatakok, Beszterce-Naszód megyéről, 1980). Számos recenzióban, interjúban vállalta a román–magyar irodalmi kapcsolatok népszerűsítését. Szerkesztette és új levéltári anyaggal kiegészítve kiadta Koós Ferenc Életem és emlékeim c. múlt századi naplóját (1971), interjúi 56 íróval a magyar–román kapcsolatokról könyv alakban is megjelentek (Tolmács nélkül, románul is, 1972). Összeállított és magyarra fordított egy román aforizmagyűjteményt: “A kő bölcsessége a keménység” (1976, bővítve II. kiadás Kagylók tengerzúgással c. alatt, 1971). Klasszikus és kortárs román szerzők számos művét lefordította, így Jean Bart Europolisz c. regényét, mely négy magyar kiadást ért meg (1962–75), Zaharia Stancu Sirató (1970) és Petre Sălcudeanu Csonkahét (1974) c. regényét, Emil Gîrleanu novelláit (Az első fájdalom, 1974), Dinicu Golescu 1824–26-os utazásainak leírását (Téka 1977) s Ion Brad Kapu zárul, kapu tárul c. regényét (1979). Német és román riporterekkel közösen szerepel a Verheissene Zukunft c. gyűjteményben (1974). Egyéb munkái: Akasztott ember kötele (elbeszélés, 1949); Gólyaláb (történelmi elbeszélés, 1966); Csángó krónika (a Fodor Sándorral és Mikó Imrével közös Orbán Balázs nyomdokain c. kötetben, 1969); Szerelemcsütörtök (karcolatok, 1970); Bővizű patakok mentén (Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral, Kovács Györggyel, riportkönyv, 1972); Pál vitéz (Deák Ferenccel, képregény a törökverő Kinizsiről az ifjúság számára, 1972); Csőposta (riportkönyv Vajdahunyadról, Kenéz Ferenccel és Marosi Barnával, 1974); Éjszakai biciklisták (regény, Kv. 1975, rádiójátékra alkalmazta Furkó Zoltán, Bp. 1980); Veress Sándor tolla és körzője (Benkő Samu előszavával, Testamentum 1976); Emberarcok (riportkönyv, Cseke Péterrel és Marosi Barnával, 1976); Istók Péter három napja (regény, 1977); Vizek törvénye (riportok, Kv. 1977); Vállald önmagad (publicisztika, Balogh Edgár előszavával, 1978); Meghívó nélkül (Riportkönyv Erdélyből, Bp, 1979); Fölöttük a havasok. Családi krónika (Kv. 1980). Álnevei: Faragó György, Bárdócz Gergely. (M. H.)Veress Dániel: Meggondolkoztató kísérlet. Utunk 1970/31. — Kozma Dezső: Műfajok határán. Korunk 1970/9. — Szőcs István: Fetisektől legendákig. Utunk 1972/47. — Mikó Imre: Nemzetiségi összhangzattan. Utunk 1973/12. — Bajor Andor: A hűség vallomásai. Utunk 1974/41. — Bata Imre: B. Gy. könyveiről. Kritika. Bp. 1976/1. — Herédi Gusztáv: Az ingázás regénye. Korunk 1976/9. — Pomogáts Béla: A valóság nyomában. B. Gy. arcképéhez. Forrás. Kecskemét 1977/1. — Ruffy Péter: Egy mai Julianus barát. Magyar Nemzet, Bp. 1977. aug. 28. — Bernád Ágoston: Három nap egy élet. A Hét 1978/12. — Marosi Péter: Valóságirodalom és anyagszerűség. Utunk 1978/40; újraközölve Világ végén virradat. 1980. 105–11. — Balogh Edgár: Kalauz és erkölcsi kódex. A Hét 1979/6. — Vekerdi László: Nyelv és lélek ereje. Jelenkor, Pécs 1979/3. — Kroó András: Riportkönyv Erdélyből. Népszabadság, Bp. 1979. szept. 12. — Imreh István: Családi krónika és nemzetiségtörténet. Utunk 1980/12. — Izsák József: Intés az őrzőkhöz. Igaz Szó 1980/12. ASZT: Vallomás a riportról. LM 977. — Tolmács nélkül c. kötetéről. LM 1172. — Alkotóműhely. LM 2190.

• Akasztott ember kötele, 1949
• Júliusi napok, 1956
• Szépséges Románia, 1956
• Bălcescu, 1957
• Bălcescu, 1957
• Elbeszélések, 1958
• Tizenöt esztendő, 1959
• Europolis, 1960
• Europolis, 1960
• Kollektivista falu a fejlődés útján, 1960
• Tartalom és forma a művészetben, 1960
• Vőlegénying, 1960
• Europolisz, 1962
• Europolisz, 1962
• Szabad úton, 1962
• Akik a természet nyelvén szólnak, 1963
• Diótörés, 1963
• Sacul cu tărîe, 1964
• Vrancea anyó, 1964
• A bogárka, 1965
• A fejedelem tölgye, 1965
• Búcsú a fegyverektől, 1965
• Hullámgyűrű, 1965
• Gólyaláb, 1966
• Nagyapó meg nagyanyó, 1966
• A kő bölcsessége a keménység, 1967
• Vándorvillám, 1967
• Accident de circulaie, 1968
• Az utolsó Bethlen, 1968
• Vándorvillám, 1968
• Bűnben társtalanul, 1969
• Festői Románia, 1969
• Orbán Balázs nyomdokain, 1969
• Sirató, 1970
• Szerelemcsütörtök, 1970
• A gyáva, 1971
• A paripa, 1971
• A sajt, 1971
• Az őz, 1971
• Bajvívók, 1971
• Csélcsap, 1971
• Életem és emlékeim, 1971
• Kagylók tengerzúgással, 1971
• Kip-kop!, 1971
• Udvaromon, 1971
• Bővizű patakok mentén, 1972
• Fără interpret, 1972
• Magunk keresése, 1972
• Pál vitéz, 1972
• Tolmács nélkül, 1972
• Băieţii din strada Pál, 1973
• Csőposta, 1973
• Vándorvillám, 1973
• Csonkahét, 1974
• Feketeügy, 1974
• Éjszakai biciklisták, 1975
• Europolisz, 1975
• Szilágysági hepe-hupa, 1975
• Veress Sándor tolla és körzője, 1976
• Emberarcok, 1976 [!1977]
• Istók Péter három napja, 1977
• Vizek törvénye, 1977
• Utazásaim leírása, 1978
• Vállald önmagad, 1978
• Kapu zárul, kapu tárul, 1979
• Meghívó nélkül, 1979
• Nyomjelző rokonság, 1979
• Búvópatakok, 1980
• Fölöttük a havasok, 1980
• A Haynal-ház kapuja, 1981
• Boltívek teherbírása, 1983
• Rókavadászat, 1983
• Rókavadászat, 1983
• Máktörő, 1983 [!1984]
• "Itt egymásra találnak az emberek", 1984 [!1985]
• Festői Románia, 1985
• Sirató, 1986
• Sirató, 1986
• Arccal az életnek, 1987
• Az égbe emelt szülőföld Páll Lajos hatvan évére, 1988
• Csángó passió, 1988
• Régi erdélyi skólák, 1989
• Magyar gondok Erdélyben, 1990
• Szerelem, 1990
• Forgatókönyv és oktatási segédanyag az Erdély egymásra szakadt századai című filmhez, [1991]
• Erdély jelene és jövője, 1991
• Világos árnyékában, 1991
• Új kincsestár, [1992]
• Így éltünk az Érmelléken, 1992
• A lándzsa hegye, 1993
• Atlantisz harangoz, 1993
• Egyetlen út: az önrendelkezés, 1993
• Illúziók kora, Erdély, 1993
• Az Erdélyi Szövetség füzetei, 1993-
• A XX. század krónikája, [1994]
• Hadi utak Erdélyben, 1994
• Illúziók kora, Erdély, 1994
• Népek nagy romlása román uralom alatt, 1994
• A nyitrai gróf feláldozása, 1995
• Magyar áfium, 1995
• Peremvidékek magyarsága, 1995
• Iskolák szabadságharca, 1996
• Barangolások Erdélyben, 1996-
• Erdély magyar színházi világa, 1997
• Sok milliárd dollárnyi kisebbségi magyar vagyon..., 1997
• Védekező anyanyelv, 1997
• Derzsi Sándor emlékkönyv, 1998
• Egy elcsitíthatatlan magyar republikánus, 1998
• Kossuth-emigráció Bukarestben, 1998
• Csángók gyóntatója, 1999
• Magyar áfium, 1999
• Négy nap dörgött az ágyú, 1999
• Vércseppek az író asztalán, 1999
• Csángó történet, 2002
• Gyulafehérvár árnyékában, 2002
• Advent a kaszárnyában, 2003
• Makacs realizmus, 2003
• Vigasztaljátok népemet, cop. 2001
• Egy műfaj válsága?, cop. 2002
• Megrokkant élet, cop. 2002
• A történelem szakadékában,
• A valóságirodalom otthona,
• Az együttélés nyelvi mindennapjai,
• Az én himnuszaim,
• Az ünnepelthez,
• Csángó nyelvi epizódok,
• Emelt fővel,
• Erdélyi örökség,
• Káhán Géza barátja,
• Kisebbségi nemzetpolitikus, Jakabffy Elemér,
• Kisebbségi stratégia,
• Lejárt-e az írói szociográfia órája?,
• Magyarok harmadik világtalálkozója,
• Mai csángó sorsképlet,
• Székely cigányok,
• Trianon és az 1867-es kiegyezés,
• Van-e még emigráció?,
• Veress Sándor, a Kossuth-emigráció Mikes Kelemenje,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1989-2009, ()
• Bibliográfiai adatok. Kolozsvár-Napoca, 1980. = Korunk Évkönyv 1980. Ember, város, környezet. 287-291. o., ill., ()
• Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató főszerk. Stanik István. [Bukarest]-Nagyvárad, Romániai Magyar Demokrata Szövetség-Scripta Kiadó, [2000]. 847 o., ()
• Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. 487 o. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.), ()
• Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996-1997. 2 db. 343, 269 [1] o., ()
• Könyv az irodalomért. Ünnepi könyvhét 1991. [Kislexikon]. Összeáll. Nagy Csaba. [Bp.], Állami Könyvterjesztő Vállalat, [1991]. 184 o., ill., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• Barcasági csángók között (r.: Szepesi Gábor, 2000)