ABCD - Szokolay Sándor

Szokolay Sándor ☰ Kunágota 1931.03.30 ☷ Sopron 2013.12.08 | zeneszerző, zenetanár

640362

Szokolay Sándor (1019510 | - )

kitüntetések

Kossuth-díj, III. fokozat
1966.03.15

életrajzok

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Kunágota, 1931. márc. 30.– ): zeneszerző. Zenei tanulmányait a Békéstarhosi Zenei Gimnázium növendékeként kezdte, majd 1950-től 1957-ig a Zak zeneszerzéstanszakán Szabó Ferenc és Farkas Ferenc növendékeként folytatta. 1956-ban a varsói Wieniawski-verseny díjnyertese. 1952-től 1955-ig a Fővárosi Zeneiskola szervezetnél zenetanár, 1955–1959 között a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője, 1959-től a Zak zeneszerzés tanára. 1966 óta egyetemi tanár. A Magyar Televízió zenei lektora. Kossuth-díjas (1966), Erkel Ferenc-díjas (1960, 1965), érdemes (1976) és kiváló művész (1986), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas (1987). F.M. Az iszonyat balladája (balett, 1961); Vérnász (opera, 1964); Hamlet (opera, 1968); Az áldozat (oratorikus balett, 1971); Sámson (opera, 1973); Ecce homo (opera, 1984); Csalóka Péter (opera, 1985).Szokolay Sándor

Veszprém megyei életrajzi lexikon

I.: VpMKÉL.( Kunágota, 1931. március 30. - Sopron, 2013. december 8. )M.: Az iszonyat balladája (balett, 1961), Vérnász (opera, 1964), Hamlet (opera, 1968), Az áldozat (oratorikus balett, 1971), Sámson (opera, 1973), Ecce homo (passió-opera, 1984), Csalóka Péter (gyermekopera, 1985), Margit, a hazának szentelt áldozat (misztérium-opera, 1995), Szávitrí (opera, 1999). Oratorikus művek: A Tűz Márciusa (1958), Istár pokoljárása (1960), Néger-kantáta (1962), Karácsonyi pasztorál (1970), Apokalipszis (1971), Pünkösdi ének (1972), Ady-kantáta (1975), Luther-kantáta (1983), Magyar zsoltár (1990). Kórusművek, dalok, versenyművek (hegedű, zongora, trombita, fuvola–csembaló), hangszeres szóló- és kamarazenei művek (Sirató és kultikus tánc, Archaikus szvit, Gregorián változatok), 5 szerzői lemez, A Minden-Titkok Titka (1990).SZOKOLAY SándorSzülei: Szokolay Bálint, Holecska Erzsébet. Felesége: Weltler Maja. 1957-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán (Szabó Ferenc, Farkas Ferenc tanítványaként) kapott oklevelet. 1952-től 1955-ig a Fővárosi Zeneiskola tanára. 1955–1959-es években a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője. 1959-től 1966-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán tanít, 1966 és 1994 között egyetemi tanár. 1994-ben nyugdíjba vonult. Az MTV zenei lektora. 1978-tól a Magyar Kodály Társaság elnöke, a Diakónia, 1995–1996-ban az Új Magyarország szerkesztőbizottsági tagja. 1990-től a Magyar – Katalán Baráti Társaság vezetőségi tagja. 1991–1992-ben a Magyar Zenei Kamara, és a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Művei a Veszprém megyei együttesek állandó repertoárdarabjai. Személyesen is gyakran megfordul Veszprém megye zenei eseményein, tanácsaival segítséget nyújtva a muzsikusoknak, kórusok és zenekarok vezetőinek. Rapszódia című kompozícióját 1978-ban, a veszprémi Országos Kamarazenekari Fesztiválon ősbemutatóként adta elő a Veszprémi Szimfonikus Zenekar Zámbó István vezényletével. Díjak, kitüntetések: 1956 A Wieniawski verseny nyertese (Varsó). 1960, 1965 Erkel Ferenc-díj. 1966 Kossuth-díj. 1976 Érdemes Művész. 1986 Kiváló Művész. 1987 Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj. 1993 Magyar Művészetért díj. 1998 Magyar Örökség díj. 1999 Kodály-díj.zeneszerző

könyvei