Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Kálmán György (Bp., 1925. márc. 6. – Bp., 1989. febr. 19.): színész, Jászai-díjas (1956, 1958), Kossuth-díjas (1970), érdemes művész (1966), kiváló művész (1972). Makay Margit magánisk.-jának növendéke volt, 1945-ben felvételt nyer a Színművészeti Ak.-ra. Diplomájának megszerzése után Pécsre szerződött a Szendrő József vezette Nemzeti Színházhoz. 1953-tól 1980-ig a bp.-i Nemzeti Színház tagja volt. 1957-ben Félicien Marceau A tojás c. darabjában aratta első sikerét, egyszerű eszköztelen játékával, az értelmet mesterien kiemelő előadásmódjával. Intellektuális színész-egyénisége különösen a modern témájú darabokban érvényesült. 1981-ben a Filmgyárhoz szerződött. Szinkron színészként ő volt Humphrey Bogart m. hangja a Casablanca c. filmben, a tv Bernstein-sorozatában Leonard Bernstein megszólaltatója. Hosszú hallgatás után színpadon a Korona Pódumban lépett fel, Arcok és harcok c. estjén híres szerepeiből adott elő. Molnár Ferenc Úri divat c. darabjában a gróf szerepében lépett fel utoljára a Radnóti Színpadon. – F. sz. Emile Magis (Marceau: A tojás); Biff (Miller: Az ügynök halála); Wurm (Schiller: Ármány és szerelem); Voltore (Ben Jonson:Volpone); Lysander (Shakespeare: Szentivánéji álom); Hale tiszteletes (Miller: A salemi boszorkányok); Bolyai János (Németh László: A két Bolyai); Liliomfi (Szigligeti: címszerep); Bolond (Shakespeare: Learkirály); Lucifer (Madách: Az ember tragédiája); Robespierre (Büchner: Danton); Marat (Weiss: Marat halála); Védő (Weiss: A vizsgálat); Oresztész (Gyurkó: Szerelmem, Elektra); Edmund Tyrone (O'Neill: Hosszú út az éjszakába); Quentin (Miller: A bűnbeesés után); Rodrigo (Shakespeare: Othello); Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt); Bellarmin bíboros (Maróti Lajos: Utolsó utáni éjszaka); Vajk-István (Szabó Magda: Az a szép, fényes nap); Lippert-Weilersheim herceg (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, a Margiszigeti Szabadtéri Színpadon). – I. f. Hannibál tanár úr (1956); Bakaruhában (1957); Édes Anna (1958); Merénylet (1959); Nő a barakkban (tv, 1961); Az utolsó vacsora (1962); Rab Ráby (1964); A kőszívű ember fiai, 1-2 (1965); Sellő a pecsétgyűrűn 1-2 (1966); Kártyavár (1967); Imposztorok (1969); Történelmi magánügyek (1970); A gyáva (tv, 1971); Zrínyi (tv, 1973); Veszélyes forduló (tv, 1974); Teketória (1976); Naplemente délben (1979); Requiem (1981); Fogadó az Örök Világossághoz (1981); Kálmán György (dokumentum, 1982); A piac (tv, 1983); Gyertek el a névnapomra (1983); Csinszka (tv, 1987); Margarétás dal (I-II. tv, 1988). – Irod. K. Gy.-gyel beszélget Gách Marianne (Film, Színház, Muzsika, 1985. júl. 6.); Koltai Tamás: Beszélgetések K. Gy.-gyel (Képes Hét, 1989. febr. 18.); Barta András: Elhunyt K. Gy. (Magy. Nemzet, 1989. febr. 20.); M. G. P.: A színész és a porszem (Népszabadság, 1989. febr. 25); Sándor Iván: Búcsú K. Gy.-től (Film, Színház, Muzsika, 1989. febr. 25); Barabás Tamás: Búcsú K. Gy.-től (Új Tükör, 1989. 9. sz.); Molnár Gál Péter: A nyugtalan hős (Színház, 1990. 5. sz.); Gosztonyi János: A távozás évfordulóján (Film, Színház, Muzsika, 1990. febr. 3.); D. Magyari Imre: Kései beszélgetés K. Gy.-ről (Népszabadság, 1991: jún. 13); Mikes Lilla: K. Gy. visszatér (Bp., 1991). – Szi. Horgas Béla: Tartozás K. Gy.-nek (vers, Új Tükör, 1989. 41. sz.).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Bp., 1925. márc. 6.–Bp., 1989. febr. 19.): színész. A SzAk elvégzése után a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte a pályát. 1953-tól 1980-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1981 után a Radnóti Színpadon lépett fel. 1957-ben aratta első nagy sikerét Marceau: A tojás c. darabjában. Ekkor tűnt fel eszköztelen játékstílusával, intellektuális előadásmódjával. Művészetét mindvégig az irónia, az álomszerű távolságtartás jellemezte. Színészegyénisége legjobban a 20. sz.-i drámák zaklatott lelkű, őrült vagy az őrültség álarca mögé menekülő hőseinek megformálásakor érvényesült. Az 1956 utáni színésznemzedék meghatározó egyénisége volt. Alakításai egy korszak, egy nemzedék jellegzetes vonásait tudták felmutatni. Kossuth-díjas (1970), Jászai Mari-díjas (1956, 1958), érdemes (1966) és kiváló művész (1972). F.Sz. Magis (Marceau: A tojás); Marat (Weiss: Marat/Sade); Quentin (Miller: Bűnbeesés után); Biff (Miller: Az ügynök halála); Wurm (Schiller: Ármány és szerelem); Lysander (Sh.: Szentivánéji álom); Bolond (Sh.: Lear király); Bolyai János (Németh L.: A két Bolyai); Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája); Hale tiszteletes (Miller: A salemi boszorkányok); Védő (Weiss: A vizsgálat); Gróf (Molnár F.: Úri divat). – Ir. Baló J.: Sztárinterjúk forgatás közben (1988).Kálmán György
- A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. 342 o., ()
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
- Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
- Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
- Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Új magyar lexikon 7-8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
- A didergő király |☰ 1957 |☰ bemondó
- Ló a házban |☰ 1975 |☰ mesélő
- Fogadó az örök világossághoz (r.: Bán Róbert, 1981)
- Ilyen is van? | Teketória (r.: Maár Gyula, 1976)
- Sóbálvány (r.: Várkonyi Zoltán, 1958)
- Kiosztott kártyák | Méreg | Naplemente délben (r.: Hintsch György, 1979)
- Sellő a pecsétgyűrűn I-II. (r.: Mihályfi Imre, 1967)
- A férfi egészen más (r.: Fejér Tamás, 1966)
- A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)

- Kártyavár (r.: Hintsch György, 1967)
- Tüske a köröm alatt (r.: Sára Sándor, 1987)
- Történelmi magánügyek (r.: Keleti Márton, 1969)
- Délibáb minden mennyiségben (r.: Szinetár Miklós, 1961)
- A tanár úr és a lányok | Esős vasárnap (r.: Keleti Márton, 1962)
- Végül (r.: Maár Gyula, 1973)
- És akkor a pasas … (r.: Gertler Viktor, 1966)
- Anna lázálma | Édes Anna | Schuldig (r.: Fábri Zoltán, 1958)
- Bakaruhában (r.: Fehér Imre, 1957)
- Imposztorok (r.: Máriássy Félix, 1969)
- Egy Lajos kis hibával | Felfelé a lejtőn (r.: Gertler Viktor, 1958)
- Gyertek el a névnapomra (r.: Fábri Zoltán, 1983)
- Aranykor (r.: Gábor Pál, 1963)
- Kopjások (r.: Palásthy György, 1975)
- Rab Ráby (r.: Hintsch György, 1964)
- Grjozi ljubvi | Szerelmi álmok I-II. - Liszt (r.: Keleti Márton, 1970)
- Áprilisi riadó | Vince (r.: Zolnay Pál, 1961)
- Láz (r.: Gertler Viktor, 1957)
- Dúvad (r.: Fábri Zoltán, 1959)
- Merénylet (r.: Várkonyi Zoltán, 1959)
- Mikszáth életútján (r.: Varasdy Dezső, 1960)
- Hannibál tanár úr | Külvárosi úszító-e a békés kispolgár? (r.: Fábri Zoltán, 1956)
- Keserű igazság | Pokoli tornyok (r.: Várkonyi Zoltán, 1956)
- Az utolsó vacsora (r.: Várkonyi Zoltán, 1962)
- Jó utat autóbusz (r.: Fejér Tamás, 1961)
- Requiem (r.: Fábri Zoltán, 1981)

- Egyiptomi történet | Ezerkettedik éjszaka (r.: Mészáros Gyula, 1962)
- Iszony (r.: Hintsch György, 1965)


