ABCD - Tompa Mihály

Tompa Mihály ☰ Rimaszombat 1817.09.28 ☷ Hanva 1868.07.30 | akadémikus, férfi, költő, református lelkész

640633

http://dka.oszk.hu/031600/031662/vende2_25_a.jpg

http://dka.oszk.hu/031600/031666/vende2_26_b.jpg

http://dka.oszk.hu/031600/031664/vende2_25_c.jpg

http://dka.oszk.hu/060800/060898/jul7_07.jpg

Rém Elek (1019989 | - )
Tompa Mihály (1019988 | - )

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1858.12.15 - 1868.07.30

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szept. 28. – Hanva, 1868. júl. 30.): költő, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője; az MTA l. tagja (1858). Apja csizmadia volt, anyja lánykorában cseléd. Apja szüleinél nevelkedett Igriciben (Borsod vm.). Tanítója ismerte fel tehetségét. 1832 őszén került a sárospataki kollégiumba, ahol mint szolgadiák tanult. 1838-tól 1844-ig végezte felsőbb tanulmányait: bölcsészetet, jogot és teológiát. Időközben hosszabb-rövidebb ideig nemesi családoknál nevelősködött, hogy továbbtanulása költségeit előteremtse. 1844 – 1845-ben a Péchy fiúk nevelője Eperjesen. Ebben az időben ismerkedett meg Petőfivel. Hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé. Barátságukról néhány költeményük is tanúskodik. 1845. dec.-től 1846 késő tavaszáig Pesten tartózkodott. Petőfi felvette az általa szervezett „Tízek Társaságá”-nak tagjai közé. Petőfivel való barátsága azonban 1848-ban megszakadt. Pesten jogot hallgatott, de nem akart prókátor lenni. Szülőföldjének egyik kis faluja, Beje meghívta papnak. Miskolcon letette a papi vizsgát és szept. végén elfoglalta a bejei papságot. Az irodalomban ekkor már neve volt. Népregék és mondák c. verseskötete (1846) jelentős sikert aratott. 1847-ben a Kisfaludy Társ. tagjául választotta. E társaság 1846. évi pályázatára írta Szuhay Mátyás c. népies hangú elbeszélő költeményét, amely Arany János Toldija mellett dicséretben részesült. Az 1848. márc.-i forradalom után indult Nép Barátjának ( Vas Gereben és Arany János lapjának) munkatársa volt. Lelkesen szolgálta a forradalom és a szabadságharc ügyét. 1848 őszén a Gömör vm.-i nemzetőrökkel együtt vonult be, s mint tábori pap részt vett a schwechati ütközetben. 1849. ápr. közepén Bejéről Kelemérre ment papnak. Máj.-ban Soldos Emíliát, egy Gömör vm.-i birtokos lányát vette feleségül. Ezután megszólalt költészetében a családi élet örömeinek és gondjainak sokféle változata: az édes otthon dicsérete, vegyülve a gyász sirámaival, minthogy egymás után (1850 és 1857) elvesztette két kisfiát (Fiam születésekor, Pünköst reggelén, Itthon vagyok…, Nyári estén, Ha…, Utolsó verseim). 1851. szept.-től haláláig Hanva község lelkipásztora. A szabadságharc bukása után eleinte nyíltan fejezte ki a nemzeti fájdalmat (A gólyához, Pusztán, Levél egy kibujdosott barátom után), de amikor A gólyához c. verse miatt a kassai haditörvényszék elé idézték és falujába internálták, kéziratait elkobozták, az önkény s a cenzúra nyomása arra késztette, hogy képes beszédben, allegóriákban, rejtett értelmű költeményekben szóljon nemzetéhez (A madár fiaihoz, Télben, Új Simeon, A sebzett szarvas, Ikarus stb.). Arany Jánoshoz élete végéig meleg barátság fűzte. Utolsó évei – félig már élőhalottan – folytonos panaszok közt teltek; a halálra való készülődéssel és öngyilkossági tervekkel. Pár hónappal halála előtt az MTA nagydíjjal jutalmazta költői munkásságát. – F. m. Népregék, népmondák (Pest, 1846); Tompa Mihály versei (I., Pest, 1847); Regék, beszélyek (Miskolc, 1852); Virágregék (Pest, 1854); Tompa Mihály versei (II., Pest, 1854); Tompa Mihály versei (I – VI., Pest, 1860 – 1863); Újabb költemények (Pest, 1866); Tompa Mihálly legújabb költeményei (Pest, 1867); Tompa Mihály Összes költeményei (I – VI. Kiadták Arany János, Gyulai Pál, Lévay József, Szász Károly, Pest, 1870); Tompa Mihály Művei (Kritikai kiadás. Kiadta Kéky Lajos. I., 1840 – 1847. Bp., 1914); Tompa Mihály Összes művei (Kéky Lajos útmutatása szerint. Bp., 1942); Tompa Mihály Levelezése (I – II. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Bisztray Gyula, Bp., 1964). – Irod. Arany János: T. M. költeményei (Koszorú, 1863); Szász Károly: T. M. (Vasárnapi Újság, 1868. jan. 5.): Lévay József: Emlékbeszéd T. M. fölött a Kisfaludy Társaságban (Pest, 1870); Tolnai Lajos: T. M. költészete (Bp., 1878); Kéky Lajos: T. M. (Bp., 1909); Váczy János: T. M. életrajza (Bp., 1913); Krúdy Gyula: Írói arcképek (I., Bp., 1957); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959); Sőtér István: Nemzet és haladás (Bp., 1963). Válogatott művei, bev. és kiadta Bisztray Gyula (Bp., 1961); Tompa Mihály levelezése (I–II. Bp., Bisztray Gyula kiadásában, 1964); Tompa Mihály válogatott versei (Bp., 1994). – Szi. Petőfi Sándor: T. M -hoz (1844); Szemere Miklós: T: hoz (1850); T. Miskához (1856); Zalár: Kelemérbe és Bejére (1850); Bulcsu Károly: T: hoz (1854); Szakál Lajos: T.-hoz mint új földes gazdához (1856); Arany János: T. sírkövére (1868); Szegény Miska sírkövére (1869); Szász Károly: T. sírján (1881); Lévay József: Gyászoló poharak (1880); T. sírjánál (1893); T. szobránál (1902).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Regék és népregék. Pest, 1866.11. Ujabb költemények. U. ott, 1866. Két kötet.12. Tompa Mihály legujabb költeményei. U. ott, 1867.13. Olajág. Elmélkedések, fohászok és imák. Hölgyek számára olvasó- és imakönyvvül. U. ott, 1867. (2. kiadás és zsebkiadás. U. ott, 1869., 3. k. Bpest, 1883. 5. k. 1989. U. ott).14. Halotti emlékbeszédek, néhány utófohászszal. Miskolcz, 1867.15. Egyházi beszédek. U. ott, 1864. Két füzet. (l. 2. kiadás. U. ott, 1870.).16. Tompa Mihály összegyűjtött költeményei, életrajzzal, arczképpel és jegyzetekkei. Kiadják Arany János, Gyulai Pál, Lévay József és Szász Károly. Pest, 1870. Hat kötet. (Külön: Lyrai költeményei 3 kötet; Elbeszélő költeményei 3 kötet. U. ott, 1872. és Bpest, 1886. Négy kötetben és 1890; egy kötetben 1894., illusztrált díszkiadás 1894. U. ott).17. Versek vegyes tartalommal (1863). Legújabb költemények (1867). Új kiadás. U. ott, év n. (A magyar nemzet Családi Könyvtára CXVIII.).1868: Budapesti Közlöny 176. sz., Századok, Magyarország és a Nagyvilág 32. sz., Hazánk és a Külföld 13. sz. arczk., Vasárnapi Ujság 1. sz. arczk., 32. sz. (Szász K.), 1870. 3., 4. sz., 1902. 23., 41. sz., 1904. 21. l.18. Ünnepi egyházi beszédek. Alkalmi és közönséges egyházi beszédek. Sajtó alá rendezte S. Szabó József. Miskolcz, 1898. és Bpest, 1901. (Tompa M. reliquiái I. és II. kötet. Ism. Prot. Szemle 1899.).19. Népregéi 1844–1860. Bpest. (Olcsó Könyvtár Új sorozat 1133–1135.)1. Népregék és népmondák. Pest, 1846.20. Regéi. 1845–1860. U. ott. (Olcsó K. Új sorozat 1139–1141.).21. Tompa Mihály munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Lévay József. U. ott, 1902–1905. Fénynyom. arczk. Négy kötet. (M. Remekírók 37–40.).22. T. M. válogatott költeményei. Az ifjúság számára összeválogatta dr. Lengyel Miklós. T. M. életrajzával. U. ott, 1904. Fametszetű arczk. (Kis Könyvtár 65., 66.).2. Szuhay Mátyás. U. ott, 1847. (Költői pályaművek).3. Tompa Mihály versei. I. kötet. U. ott, 1847. II. kötet. Kiadta Freibeisz István. U. ott, 1854. (Ez két kiadásban).4. Virágregék. Kiadta Freibeisz István. U. ott, 1854. (2. bőv. kiadás 1856. 3. kiadás 1863. 4. k. 1868. U. ott, 5. k. színny. czímképpel. Bpest, 1877., 6. k. U. ott,, 1883. 7. k. 1888., 8. 28. aquarell-virágképpel Demeczkyné-Volf Irmától. U. ott, 1900. Ezzel a 25 ezredik példány jutott forgalomba).5. Két halotti beszéd: 1. A halál mint az élet birálata. 2. A nő helye s hivatásának szépsége és fontossága. (Szathmáry Király Pál és Draskóczy Sámuelné felett). Miskolcz, 1855.6. Hűség. Halotti beszéd b. e. özvegy Molnár Károlyné született Dobfeneki Syposs Lidia asszony gyászünnepélyén. Sajó-Kazán, júl. 9. 1855. U. ott, 1855.7. Mit örököl a haza nagy fiai után? Halotti beszéd boldog emlékezetű Széki gróf Teleki József felett. U. ott, 1855. (Két kiadás).8. Tompa Mihály versei. Pest, 1858. Öt kötet. Aczélm. arczk. (I. és II. kötet külön kiadása: Dalok és románczok cz. U. ott, 1860.).9. Egyházi beszédek. Kecskemét, 1859., 1864. Két füzet.Aczélmetszetű arczképe 1857-ből, rajzolta Barabás, metszette J. Axmann és J. Benedict, névaláírással; kőnyomat: rajzolta Barabás 1855., nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben.Aigner Lajos Figyelője I. sat. kötetei.Álneve: Rém Elek.Arczkép-Album I. 1855. 13. l. kőny. arczk.Baja 1877. 27. sz.Budapesti Hirlap 1902. 152. sz., 1909. 178. sz. (T. Graefenbergben).Divatcsarnok 1854. 28., 29. sz. (Császár F.).Ellenőr 1876. 90. sz.Első költeménye, «A mohos váromladékon» cz. románcz 1841-ben jelent meg az Athenaumban; attól fogva csaknem minden hazai szépirodalmi lap és album (különösen a fővárosiak) hozták költeményeit.Ezeken kívül verseiből, népregéiből több részletes és apróbb kiadás jelent meg a M. Mesemondó és Historiák cz. gyűjteményekben.Ferenczi és Danielik, M. Irók I. 589. l.Ferenczy József, T. M. életrajza. Pozsony, 1883. (M. Helikon I. oszt. 14.).Ferenczy József, Tompa Mihály. Kassa, 1877. (Különny. a Kassa és Vidékéből).Findura Imre, Rimaszombat története. Bpest, 1876. 240. l.Fővárosi Lapok 1868. 178., 1871. 119–121. sz., 1889. 210. sz.Gaal Mózes, T. M. élete és költészete. Pozsony, 1897. Egyetértés 1898. 42. sz. (T. származása). 1899. 207.Gömör-Kishont 1890. 53. sz., 1893. 39. sz., 1899. 6. sz.Hellebrant Árpád Repertóriuma az Egyetemes Philologiai Közlönyben.Irodalmi Őr 1846. 152. l.Irodalomtörténeti Közlemények 1891–93., 1898.,. 1902., 1903., 1907. (T. nemzetsége), 1908.Kerékgyártó Elek, Tompa Mihály költészete. Bpest, 1879. Keszthelyi kath. főgymn. Értesitője 1902. (Lakatos Vincze).Kéziratcsomagot lepecsételve hagyott hátra, melyet a prémontrei-rend jászói konventjében helyeztetett el, 1918-ban felbontandó. (L. Figyelő 1872. és Századok 1872. 495. l.).Kiadatlan és hátrahagyott költeményeit közölték: Igazmondó 1871. 9. Ung 1876. 6., Pesti Hirlap 1879. 214., 1880. 158., Egyetértés 1880. 157., Figyelő IX. 1880., XXVI. 1889., Fővárosi Lapok 1893. 267., 1894. 46., Rábaközi Ujság 1897. 5., Irodalomtörténeti Közlemények 1893., 1897., Keszthelyi Hirlap 1898. 1., Rozsnyói Hiradó 1898. 4., Vasárnapi Ujság 1899. 12., Budapesti Napló 1899. 101. sz. Leveleit: Életképek 1848. II., Ország-Tükre Naptára 1863., Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1878. 34., 35. sz.; Dömötör János munkái. Bpest, 1878. 204. l., Figyelő X. 1881., Kolozsvár 1889. 269., Rozsnyói Hiradó 1872. 35., 1876., 28., 29., 1890. 36., Zemplén 1890. 31., Sárosmegyei Közlöny 1891. 3. és 4. köv. sz., Szabadság (Miskolcz) 1895. 15. sat. sz., Mezőtúr és Vidéke 1896. 27. és köv. sz., Vasárnapi Ujság 1899. 12. sz., 1902. 24. sz. Budapesti Hirlap 1907. 9. sz. Kéziratban vannak levelei a M. tud. Akadémia levéltárában és a M. Nemzeti Múzeum kézirattárában.Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. IV. 1869. (Lévai József emlékbeszéde).Kiszlingstein Könyvészete.Lengyel Miklós, T. M. élete és művei. Bpest, 1906. (Ism. Századok 1907.).Magyarország Vármegyéi, Gömör vármegye. Bpest, év n. arczk.M. Akadémiai Értesítő 1890. 74. l.Meghalt 1868. júl. 30. Hanván. M. Irók Arczképei I. 1858. 95. l. arczk.Mitrovics Gyula ifj. Adatok T. M. deákkorához (Sárospataki Lapok 1890. 32. sat. sz.).M. Könyvészet 1901–1905.M. tudom. Akadémia Évkönyvei XIII. 7. 1872. (Szász Károly emlékbeszéde).Munkái:Pallas Nagy Lexikona XVI. 251. l. (Négyesy László). II. Pótkötet 1904. 739. l.Pesti Napló 1896. 339. sz.Petrik Bibliogr., Könyvészete és M. Könyvészet 1886–1900.Prot. Egyh. és Isk. Lap 1878., 1882., 1889.ref. lelkész, a Kisfaludy-társaság rendes, a m. tudom. Akadémia levelező tagjaref. lelkész, a Kisfaludy-társaság rendes, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1817. szept. 18. Rimaszombatban. Családja Székelyföldről származott a borsodmegyei Igriczibe, honnét atyja T. Mihály mint csizmadia-mester Rimaszombatba költözött s itt nőül vette Bárdos Zsuzsánnát, T. anyját, kit a költő már két éves korában elvesztvén, Igricziben lakó nagyszülői vették gondjaik alá s az odavaló iskolában Bihari György által taníttatták. A községben lakó Szentimrey földesúri család segítségével Sárospatakon végezte a gymnasiumot, theologiát és a jogi cursust. Tanulói pályája alatt sok nélkülözést szenvedett, de hogy tanulásában az anyagiak hiánya miatt fennakadása ne legyen, egy évig Sárbogárdon (Fehérm.) tanítóskodott, majd ismét visszatért Sárospatakra tanulását folytatni. 1845-ben befejezvén kollégiumi tanulmányait, Pestre jött, hogy az ügyvédi pályára készülhessen és hogy Népregéinek kiadásáról személyesen gondoskodjék s egyúttal az akkori jelesebb írókkal ismeretséget köthessen. Járt az egyetem jogi előadásaira; azonban 1846. febr. 25-től márcz. 11-ig súlyos betegen (vérhányás miatt) a Rókuskórházban feküdt. Későbbi hypochondriája már ekkor kerülgetni kezdte a különben erős testű és jó kedélyű fiatal férfit. Hazatérve, nevelői állást vállalt, melyre Eperjesre meghivták. Ott tartózkodása alatt lépett baráti viszonyba Kerényi Frigyessel és megismerkedett személyesen Petőfivel, kit 1847-ben költői levélben keresett föl a bártfai fürdőről. E találkozás emlékét őrzi hármuk költői versenye az erdei lakról. Nevelői állását még ez évben elhagyta. Már ekkor sűrűn írta verseit és egyik tagja volt a «tizek» társaságának. 1846-ban írta és az év végén beküldte Szuhay Mátyás cz. költői elbeszélését a Kisfaludy-társaság pályázatára, mikor 1847 elején a pályadíjat Arany Toldija nyerte el; de Szuhay dicséretben és külön jutalomban részesült. A Kisfaludy-társaság 1847 elején tagjának választotta (a M. tudom. Akadémiának 1858. decz. 15. lett levelező tagja). 1847 tavaszán Beje (Gömörm.) ref. község meghívta lelkészeül és ezzel megtalálta azt a pályát, melyet holtáig megmaradt. 1848. betegeskedése és szembaja bántotta, s orvosi tanácsból Gräfenbergbe ment üdülni. Mikor hazatért, már kitört a harcz és ő a gömöri önkéntesekkel szintén a harcztérre sietett s ott működött mint tábori lelkész s jelen volt a schwechati ütközetben. 1849 elején a keleméri jövedelmezőbb lelkészségre hívták meg, a hol elfoglalván állását, máj. 1. nőül vette Zsoldos Emiliát, egy nemesi ház leányát, kivel holtáig legpéldásabb szeretetben élt. A szabadságharc utáni országos gyász mélyen megrendítette a különben is melancholiára hajló költőt. Hazafias költészete ekkor bontakozott ki teljes erejében és hatásában. 1852. «A gólyához» írt költeményéért júl.-tól hat hétig. 1853. febr.-tól ismét nyolcz hétig vizsgálati fogságban volt Kassán; míg végre ápr. 3. végleg fölmentették. 1852-ben hanvai lelkészszé választatott. Rövid idő alatt két fiát veszíté el s főleg nagyobbik, már öt éves fiának halála feletti fájdalma örökre megmaradt szivében. Neje is beteges lett és mindezekhez hozzájárultak saját bajai: szemfájás, köszvény és szívtágulás, melyek ellen hasztalan keresett orvosságot. 1866. Bécsbe ment, hogy magát a világhirű Skoda orvostanár által gyógyítassa, de miután biztatást nem nyert, kétségbeesetten tért haza s ezentúl élete szomorú haldoklás volt. Az Akadémia 1868. márcz. egyhangúlag az ő költeményeit koszorúzta meg nagy jutalmával. Ez volt utolsó öröme. Meghalt 1868. júl. 30. Hanván. A Kisfaludy-Társaságban Lévay József, a M. tudom. Akadémiában Szász Károly tartottak fölötte emlékbeszédet 1869-ben.Réti József, Tompa Mihály. Bpest, 1899.Rozsnyói Hiradó 1879. 1. sz., 1883. (T. reliquiái), 1887. 32., 33. sz., 1899. 52. sz.Rozsnyói kath. főgymn. Értesitője 1899.S. Szabó József, T. M., a költő pap. Bpest, 1901. (Bő repertóriummal).Szent-Imrey György, T. M. Bpest, 1907.Szinnyei Repertóriuma. Történelem I. és II. k.szül. 1817. szept. 18. Rimaszombatban. Szülőházát Rimaszombatban 1893. emléktáblával jelölték meg; álló-szobrát, melyet Holló Barnabás készített, Rimaszombat városában 1902. jún. 4. leplezték le. Kisebb emléket (két méter magas piramisalakú kőrakást) Feketehegyen is állított 1868 a fürdöző közönség, T. 1866. ott időzése emlékére.Toldy Ferencz, Összegyűjtött munkái IV. k.Tompa MihályUjabbkori Ismeretek Tára VI. 357. l.Vahot Imre, Nagyvilág képekben 1855. 67. l. arczk.Vasárnapi Ujság 1858. 16. sz., 1889. 34. sz. arczk.Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma. Pozsony, 1863. 220. l.Wurzbach, Biogr. Lexikon. Wien, 1882. XLVI. 113. l.Zalai Közlöny 1899. 26. sz.Zilahy Károly, M. Koszorúsok Albuma 1863. 93. l. arczélm. arczk.

tudósportál

Igriciben járt elemi iskolába, a sárospataki református kollégiumban tanult, majd uo. bölcseletet és teológiát hallgatott (1832–1845), Miskolcon református lelkészi vizsgát tett (1846). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.).

könyvei

róla szóló könyvek

film

Az ibolya álma |☰ 1926 |☰ író
A félkezű koldus |☰ 1926 |☰ író

linkek

PIM

Amicus: 22228