Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Ihász Mihály (Vaszar, 1931. szept. 29. – Bp., 2002. jún. 1.) sebész, egy. tanár, az orvostud. kandidátusa (1969), doktora (1977), az MTA tagja (lev. 1990, r. 1995). 1960-ban szerzett orvosi oklevelet a bp.-i orvosi karon. A bp.-i orvostud. egy. sebészeti műtéttani int. gyakornoka (1960–1962), a II. sz. sebészeti klinikán tanársegéd (1962–1966), aspiráns (1966–1969), adjunktus (1969–1972), docens (1973–1976). A III. sz. sebészeti klinikán egy. tanár (1977–2002). Több MTA orvosi bizottság tagja, a Doktori tanács elnöke (1995–2001). Akadémiai Nívódíjat (1981), Balassa János-emlékérmet (1994), Markusovszky-emlékérmet (1996) kapott. Az Acta Chirurgia főszerkesztője. Gasztroenterológiai sebészettel, elsősorban a gyomor és a vékonybél sebészeti vonatkozású patofiziológiás elváltozásaival, a bélelzáródás műtéti megoldásával stb. foglalkozott. Elsők között alkalmazott ún. funkcionális gyomorsebészeti megoldásokat a nyombélfekély kezelésében, a laparoszkópiás műtéti technika meghonosítója. Jelentős eredményeket ért el a sokkhatás okozta reverzibilis és irreverzibilis vékonybél-elváltozások vizsgálata vonatkozásában. – Fm.: Adatok a vékonybél-nyálkahártya sebészi vo-natkozású pathophysiologiai kérdéseihez (Bp., 1968); A peptikus fekélyek sebészi kezelése vagotomiával és annak pathophysiologiai hatásai az emésztőszervek működésére (Bp., 1976); Vagotomia (Bp., 1980); Daganatok sebészete (Bp., 1986); Treatise of General Surgical Techniques (Palermo, 1989); Lézer a gyógyításban (Bp., 1990); Szemléletváltozás a peptikus fekélyek sebészi kezelésben (Bp., 1992); A nyombélfekély (társszerk., Bp., 1993); A máj gócos betegségeinek diagnosztikus problémái (szerk., többekkel, Bp., 1993); He-patológia (Bp., 1997); Sebészeti onkológia (szerk. Besznyák J., társszerző, Bp., 1997); A peptikus fekélyek korszerű sebészi kezelése (szerk. Besznyák J., társszerző, Bp., 1999).

tudósportál

A pápai református gimnáziumban éretts. (1951), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1960), általános sebészi szakorvosi vizsgát tett (1964), az orvostudományok kandidátusa (1969), doktora (1977). Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1995. máj. 8.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Az orvostudományok kandidátusa (1969), doktora (1976). 1990-től az MTA levelező, 1995-től rendes tagja. 1951-ben a Pápai Ref. Gimnáziumban érettségizett. 1960-ban Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1960–1962-ben a SOTE gyakornoka, 1962 és 1966 között tanársegéde, az 1966–1969-es években ösztöndíjas aspiránsa, 1969-től 1973-ig egyetemi adjunktus, 1973 és 1977 között egyetemi docens, 1977-től egyetemi tanár. 1978–1987-es években a Sebészeti Tanszék vezetője, ill. a SOTE III. Sz. Sebészeti Klinika igazgatója. A korszerű hasi sebészet hazai megteremtője, a funkcionális gyomorsebészet első számú képviselője. Az Akadémia Doktori Tanácsának és a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének elnöke, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya Klinikai II. (műtéti) Tudományos Bizottságának, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottságának tagja. Vezetőségi tagja a Magyar Gastroenterológiai Társaságnak, a Magyar Orvosi Lézer és Optikai Egyesületnek, a Magyar Crohn Társaságnak. Tagja az Országos Sebészeti Kollégiumnak, a World Association of Hepato-Pancreato-Biliry Surgery, a Hungarian Medical Academy, az International College of Surgeons, a Collegium Internationale Chirurgiae Digestivae Társaságnak, az International Gastro-Surgical Clubnak és a Society of American Gastrointestinal Endoscopic Surgeons (SAGES) Társaságnak. Vékonybélsebészet patofiziológiai vonatkozásai, peptikus fekélyek sebészi kezelése új műtéti technikával, annak fiziológiai és patofiziológiai vonatkozásai voltak kutatásainak témái. Kétszáznál több tudományos publikációja (egy részük angol, német, francia tudományos folyóiratokban) jelent meg. Két és félszáz előadást tartott, amelyek különböző tudományos kongresszusokon hangzottak el. Szerkesztője volt az Acta Chirurgica (főszerkesztő), Orvosi Hetilap, Magyar Sebészet, Egészség, Experimental and Clinical Gastroenterology Medical Science Monitor, Journal of Prevention in Clinical Medicine (szerkesztőségi tag.) periodikáknak. Díjai és kitüntetései: 1982 Madzsar-díj. 1982 Kiváló Orvos. 1990 Akadémiai Nívódíj. 1992 Hetényi-díj. 1993 Markusovszky-díj. 1994 Balassa-díj. 1996 Markusovszky-emlékérem. 1996 Vaszar Község Díszpolgára.1997 Akadémiai Nívódíj. 2000 Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje.IHÁSZ MihályI.: Vaszar község története. (Szerk.: HUDI József–MEZEI Zsolt.) Vaszar, 2010. – RÚL X. köt. – VpMKÉL.M.: Vagotomia. Bp., 1980. – Daganatok sebészete. (Tsz.) Bp., 1986. – Treatise of General Techniques. (Tsz.) Palermo, 1989. – Lézerek a gyógyításban. (Tsz.) Bp., 1990. – A máj gócos betegségeinek diagnosztikus problémái. (Szerk. és tsz.) Bp., 1993. – Nyombélfekély (Szerk. és tsz.) Bp., 1997.sebészorvos, egyetemi tanár( Vaszar, 1931. szeptember 29. - Budapest, 2002. június 1. )

• Duodenumsavanyodás és az intesztinovaszkularis reflex, [1962]
• Elektromos intraluminalis duodenum ingerlés és a bél mikromotilitása, [1963]
• Vagotomia, 1980
• A daganatok sebészete, 1986
• Magna cum reverentia : Ihász Mihály professzor úr 60. születésnapja tiszteletére, 1991
• Szemléletváltozás a peptikus fekélyek sebészi kezelésében, 1992
• A máj gócos betegségeinek diagnosztikus problémái, 1993
• A nyombélfekély, 1993
• Vaszari históriák, 1998
• A pepticus fekélyek korszerű sebészi kezelése, 1999
• A Gentamycin PMMA golyók alkalmazásával szerzett tapasztalataink a csont és lágyrész-infekciók kezelésében,
• Az osteomyelitis szívó-öblítő kezelése Gentamycin-Neomycin Polymyxin B tartalmú oldattal,

• A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1951-1969. Szerk. Molnár László. Bp., Semmelweis Orvostudományi Egyetem, 1997. 335 o. (A Semmelweis Orvostudományi Egyetem promóciós könyvei IV.), ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988. 400 o., ()

• A császár katonái (r.: Balogh Béla, 1918)