Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gyárfás Dezső (Csökmő, 1882. szept. 28. – Bp., 1921. jan. 17.): színész, komikus. Nyomdász volt, majd a Vígszínház színész isk.-jába járt. Előbb a Sziklai-színkör tagja, majd elszerződött a Tarka Színpadhoz. Legnagyobb sikereit a Fővárosi Orfeumban aratta. Ő volt korának legnépszerűbb aktuális kupléénekese. Kupléit az egész országban énekelték. Operettekben is szerepelt. A Magyarországi Artista Egyesület elnökévé választotta. – M. Orfeum (Önéletrajzi visszaemlékezések, Bp., 1920).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Csökmő, 1882. szept. 18.–Bp., 1921. jan. 17.): színész. Már gyermekkorában belekóstolt a színészetbe, mert megszökött otthonról, s különböző társ.-oknál szerepelt. Nyomdászinas lett, majd 1901-ben elvégezte a Vígszínház színiiskoláját. Pályáját Balassagyarmaton kezdte, de csakhamar visszatért Bp.-re, ahol 1901-ben a Tarka Színpadon, 1902-től a Fővárosi Orfeumban lépett fel színészként és kupléénekesként. 1904-ben a Kis Színkör színésze és rend.-je is volt. 1916–17-ben a Népoperában, 1917-ben a Magyar, 1918-ban a Király Színházban játszott, de 1917-ben visszaszerződött a Fővárosi Orfeumhoz, amely 1919–1920 között Fővárosi Kabaré néven működött. 1920-ban a Scala Színházban is szerepet kapott. 1919-ben megválasztották a Magyar Artista Egyesület elnökévé. Gyárfás a pesti kabaré úttörőinek egyike volt. Ő teremtette meg az aktuális kuplé műfaját. F.Sz. Hoffmann Tamás (Gábor A.: Dollárpapa); Kosztics Ottó (Bródy S.: A szerető); Török Pál (Lehár F.: Pacsirta). Könyve: Orfeum. Egy színész élete. (1920).Gyárfás Dezső

• Akit egyszer az éjszaka rabjává tett, [1915]
• Orfeum, 1920
• Budapest, Budapest te csodás, 2003
• Akit egyszer az éjszaka rabjává tett, cop. 1915
• A cirkuszban 1-2., s.a.
• Akiknek a szívük fáj, s.a.
• Besoroztak engemet is katonának 1-2., s.a.
• Blitzné és a divat 1-2., s.a.
• Estefelé a ligetbe, s.a.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987. 571 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927. 575 o., 50 t., 14 térkép, ()

• Se ki, se be   |☰  1919   |☰  író

• Harrison és Barrison (r.: Korda Sándor, 1918)
• Mary Ann (r.: Korda Sándor, 1919)
• A faun | Der Faun (r.: Korda Sándor, 1918)
• Doktor úr (r.: Kertész Mihály, 1916)
• A senki fia (r.: Kertész Mihály, 1917)