Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. jún. 7. – Bp., 1936. márc. 22.): konzervatív kultúrpolitikus, miniszter, esztéta és történetíró, az MTA t. és ig. tagja (1904). Politikai pályáját Sáros vm. szolgálatában kezdte, majd az eperjesi jogak. tanára. 1881-ben szabadelvű párti, majd 1910-től nemzeti munkapárti ogy.-i képviselő. 1884- től min. tanácsos, 1887-től 1894-ig kultuszmin. államtitkár, 1895-98 között a képviselőház egyik alelnöke. 1903. nov. 3-tól 1905. jún. 18-ig Tisza István kormányának kultuszminisztere. Az ellenzéki koalíció győzelme után egy időre visszavonult a politikai élettől. 1899-től a Kisfaludy Társ. tagja, 1905–1936-ban az MTA elnöke. 1910-11-ben a képviselőház elnöke. 1913-1923-ban az újonnan alakult Országos Testnevelési Tanács első elnöke. 1917-ben főrendiházi taggá nevezték ki. 1923-tól a Kisfaludy Társ. elnöke, 1927-től felsőházi tag, 1932-től a Magyar Pen Club elnöke. Az ellenforradalmi rendszer idején a hivatalos konzervatív kultúrpolitika egyik irányítója, a haladó kulturális törekvések ellenfele. – F. m. Itália. Útirajzok és tanulmányok (Bp., 1899); A cinquecento szobrászata és festészete (Bp., 1906); Beatrix királyné (Bp., 1908. Magy. Tört. Életr. 24.); A tájképfestészet a XVII. században (Bp., 1910); A természetfeletti elem Shakespeare színműveiben (Olcsó Kvtár, 1577-80, Bp., 1910); Az abszolutizmus kora Magyarországon (I-IV. Bp., 1921-37, a IV. kötetet Nagy Miklós rendezte sajtó alá, az I. kötetért az MTA nagyjutalmát kapta). – Irod. Balogh Jenő: B. A. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XXIII.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

államtudor, vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár,államtudor, vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár, B. Tivadar kir. tanfelügyelő és Szinyey-Merse Amália fia, szül. 1853. jún. 7. Berzeviczén, Sárosmegyében; középiskoláit Kis-Szebenben, Lőcsén és Budapesten, a jogot Kassán és Budapesten végezte; a birói államvizsgát 1874-ben, az államtudományi tudorságot 1877-ben tette le. 1874-ben beutazta Ausztriát, Németország, Belgium és Francziaország nagy részét. Azután önkéntesi évét végezte Eperjesen és letette a tiszti vizsgát. 1876-ban neveztetett ki Sárosmegye tiszt. aljegyzőjévé; 1877-ben első aljegyző, 1878. tiszt. főjegyző s 1880-ban val. megyei főjegyző lett. Időközben (1878-ban) megyei hivataloskodása mellett az ujra megnyilt eperjesi ev. jogakadémia tanárává választották meg és mint ilyen három éven át a politikát, nemzetgazdaságtant és egy ideig a jogtörténetet adta elő. 1881-ben az eperjesiek országgyűlési képviselővé választották és az 1881–84. országgyűlésen mint a kérvényi s közokt. bizottság tagja s előadója, később mint a ház jegyzője s a delegatio tagja, jegyzője s előadója működött. 1884-ben ujra megválasztották és mindját az országgyűlés kezdetén, mint a válaszfelirat előadója működött; 1884. okt. végén miniszteri tanácsossá neveztetett ki a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumhoz, hol a felsőbb oktatás ügyét vezette. 1885-ben az egyetemek viszonyainak tanulmányozása végett Németországba utazott. 1886. máj. nyerte az államtitkári czímet és jelleget; 1887. jún. 10. a közokt. miniszterium val. államtitkárává neveztetett ki és a rögtön azután következő választásokon Lőcse város országgyűlési képviselőjévé választatott. Jelenleg Budapest VIII. kerületét képviseli az országgyűlésen.Berzeviczy Albert (berzeviczei)Bud. Közlöny 1887. 133. sz.Irodalmi működését a Felvidék és Eperjesi Lapokban kezdte s a Főv. Lapokban és Magyar Bazárban (beszélyek) folytatta. Tudori értekezése: Rend és szabadság az igazgatásban (1877.). Midőn a fővárosba tette át lakását, az Ellenőrbe és Nemzetbe irt vezérczikkeket saját neve vagy B. A. jegyek alatt, melyek közt különösen feltünt az, melyet a gentryről tett közzé. Értekezései és czikkei: Képzőművészet, költészet és zene (Figyelő 1874.), A manguszfalvi völgy (M. Kárpátegylet Évk. V. 1878.), Irók és műveik (Magyarország és Nagyvilág 1880.), A politika és a moral (Eperjesi evang. Gymn. Értesítője 1880. külön füzetben is megjelent), Pulszky Fer. Életem és korom ismertetése (Nemzet 1882, 104.). Nyilvános felolvasásokról és közművelődési egyletekről (U. ott. 1883. 59. sz.), A nyilvános előadások és felolvasások történetéből (U. ott. 1884. 61. 62. sz.), Egy német diplomata a forradalom alatt: Vitzthum gróf emlékiratai (Bud. Szemle 1888.), Uti naplómból (Orsz.-Világ 1888.); egyes utirajzok és közoktatásügyi kérdéseket tárgyazó czikkek a Nemzet különböző évfolyamaiban.Magyar Nép 1888. 12. sz. arczk.M. Paedag. Szemle 1885. 357. l. fénynyom. arczk.M. Salon 1889. X. arczk. és kézirata.Országgyűlési beszédei a naplókban és politikai napilapokban vannak.Ország-Világ 1885. 16. sz. arczk.Sturm, Uj Országgy. Almanachszül. 1853. jún. 7. Berzeviczén, SárosmegyébenVasárnapi Ujság 1887. 33. sz. arczk.

tudósportál

Középiskoláit Kisszebenben, Lőcsén és Buda-Pesten végezte, a kassai jogakadémián, majd a bp.-i tudományegyetem állam- és jogtud. karán végbizonyítványt (1874), államtudori okl. szerzett (1877), az MTA tagja (t.: 1904. máj. 13.; ig.: 1904. dec. 11.).

• Petőfi emlékezete, [188?]
• A politika és a morál, 1880
• Jelentés a németországi egyetemek kormányzati szervezetéről s gazdasági ügykezeléséről, 1885
• Meghivó. A "Terézvárosi Casino" helyiségeiben (Terézkörut 2) Marczius hó 30 án kedden este 8 órakor Dr Berzeviczy Albert úr "Társadalom és iskola" czimű felolvasást tart, ..., 1886
• Emlékbeszéd P. Szathmáry Károly egyesületi titkár felett, 1891
• Sárosvármegye közönsége által 1891. évi márczius hó 16-án megtartott díszközgyűlésén, Dr. Berzeviczy Albert ... által, néhai Szinyei Merse Félix, ... arczképének leleplezése alkalmából megtartott emlékbeszéd, 1891
• A testi nevelés kérdéséről, 1894
• Közművelődésünk és a harmadik egyetem, 1894
• A Józsefváros szabadelvü polgársága a legközelebb megejtendő országgyülési képviselő választás alkalmából egyértelmüen és hazafias lelkesedéssel bontja ki ujra Berzeviczy Albert a kerület eddigi képviselőjének ... zászlaját, [1896]
• Választó polgártársak! Közelg a választás nagy napja, ... Éljen Berzeviczy Albert!, [1896]
• Emlékirat a m. kir. kormányhoz a nemzetközi választott bíróság intézménye tárgyában, 1897
• Italien, [1899]
• Itália, 1899
• A parlamentekről, 1900
• A középső felvidék szerepe tudományosságunk történetében, [1901]
• Vetsey István emlékezete, 1901
• A cinquecento festészete és szobrászata, 1902
• Beatrice d'Aragona, regina d'Ungheria, 1902
• Magyar utazók Olaszországban a múlt század első felében, [1903]
• Magyar utazók Olaszországban a múlt század első felében, [1903]
• Emlékbeszéd Horánszky Nándor arczképének leleplezésénél a Budapest-Józsefvárosi Körben, 1903. április 19-én tartotta Dr. Berzeviczy Albert, 1903
• Horváth Boldizsár emlékezete, 1903
• Magyar utazók Olaszországban a múlt század első felében, 1903
• Gróf Széchenyi István munkáiból, 1903-1907
• Gesetzentwurf betreffend die Abänderung des vom öffentlichen Volksschulunterrichte handelnden G.-A. XXXVIII: 1868 und des von den Volksschulbehörden handelnden G.-A. XXVIII: 1876, 1904
• Valamennyi főgimnázium, főreáliskola, felső kereskedelmi iskola, ... igazgatójának, 1904
• Beszédek és tanulmányok, [1905]
• Itália, 1905
• Törvényjavaslat az elméleti jog- és államtudományi államvizsgálatról és a jogi oktatásról, 1905
• Voyageurs Hongrois en Italie dans la première moitié du dernier siècle, 1905
• A Cinquecento festészete és szobrászata, 1906
• Gróf Széchenyi István, [1907]
• Gróf Széchenyi István, 1907
• Régi emlékek, 1907
• Beatrix királyné 1457-1508, 1908
• A cinquecento festészete, szobrászata és művészi ipara, 1909
• Les françailles successives de Béatrice d'Aragon, 1909
• Sáros vármegye monográfiája, 1909-1912
• A tájképfestés a XVII. században, 1910
• A természetfölötti elem Shakespeare színműveiben, 1910
• A természetfölötti elem Shakespeare színműveiben, 1910
• A XVII. század tájképfestészete, 1910
• Les tristes reines de la maison d'Aragon, 1910
• Poetische Werke, 1910
• Poetische Werke in sechs Bänden, 1910
• Programbeszéd ... 1910 ápr. 24-én, 1910
• Béatrice d'Aragon, reine de Hongrie, 1911
• Le nozze di Beatrice d'Aragona nel 1476, 1911
• Le surnaturel dans le théâtre de Shakespeare, 1911
• Voyageurs Hongrois en Italie dans la première moitié du dernier siècle, 1911
• Béatrice d'Aragon, reine de Hongrie, 1911-1912
• Válogatott beszédek, [1912]
• La peinture de paysage chez les peuples romans jusqu'à la fin du XVIIe siècle, 1912
• Történettudományi magyar áll. intézet Rómában, 1912
• Le surnaturel dans le théâtre de Shakespeare, [1913]
• Berzeviczy Albert Elnöki megnyitó beszéde, 1913
• Hubay Jenő élete és munkái, 1913
• Impressions de Grèce, 1913
• Aragoniai Beatrix magyar királyné életére vonatkozó okiratok, 1914
• Fabriczy Kornél tiszt. tag emlékezete, 1914
• Griechische Reiseskizzen aus dem Sommer 1912, 1914
• Les sonnets de Michelange et de Shakespeare, 1914
• Michel-Angelo és Shakespeare sonettejei, 1914
• Alexander Petőfi's poetische Werke, 1915
• Pulszky Ferenc százados emlékünnepe, 1915
• Délen, 1917
• Der Kampf um die Wahrheit, 1917
• Trefort Ágoston emlékezete születésének 100-ik évfordulója alkalmából, 1917
• A Szabad Lyceum Tudományt és Ismeretet Terjesztő Társaság 1915/16 és 1916/17. évi 23. és 24. közgyülésének előadásai, 1918
• Széchenyi eszmevilága, [1919 után]
• Az új élet, 1921
• Dante Divina Commedia (Inferno), 1921
• Corvina, 1921-1944
• Az ötvenes évekből, 1922
• Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849-1865, 1922-[1937]
• Pasquale Villari k. tag emlékezete, 1923
• Bredeczky Sámuel élete, 1924
• Itália, 1924
• Serlegavató beszéd gróf Tisza István emlékére, 1924
• Legbelsőbb Ázsia földrajzának hatása a történetben, 1925
• Nel centenario della nascita di Maurizio Jókai, 1925
• Beszámoló az Interparlamentáris Unió 1926 augusztus 26- szeptember 1 napjain tartott ülésszakáról, 1926
• Der italienische Feldzug von 1859 und Bachs Sturz, 1926
• Fraknói Vilmos emlékezete, 1927
• Per la verità circa la storia dell'Ungheria, 1927
• Tisza István saját szavaiban, 1927
• Tisza István saját szavaiban, 1927
• Az Országos Közművelődési Tanácsnak Széll Kálmán és Wekerle Sándor emlékezetére 1928. október 14-én tartott XX. közgyűlése, [1928]
• Vörösmarty Mihály munkái, [1928]
• L'influence de la guerre et des traités de paix sur la science et la littérature, 1928
• Rapporti storici fra Napoli e l'Ungheria nell'epoca degli Aragonesi 1442-1501, 1928
• Rapporti storici fra Napoli e l'Ungheria nell'epoca degli Aragonesi 1442-1501, 1928
• I rapporti storici fra l'Italia e l'Ungheria, [1929]
• L'Ungheria, [1929]
• A két Eötvös, 1929
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése egykori másodelnöke, Kautz Gyula születésének századik évfordulója alkalmából 1929. november 25-én, 1929
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése ... id. Szász Károly ... születésének századik évfordulója alkalmából, 1929
• Hamlet, [1930]
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi közülése 1930 május 11-én, 1930
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése gróf Széchenyi István Hitel című műve megjelenésének centenáriuma alkalmából 1930 március 24-én, 1930
• Válságban van-e a parlamentarizmus?, 1930
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése Kazinczy Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából 1931. október 18-án, 1931
• A mai Európa, 1931
• Beatrice d'Aragona, 1931
• Gróf Vigyázó Sándorné báró Podmaniczky Zsuzsánna (1838-1923) életrajza, 1931
• Az olimpiai versenyekről, [1932]
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése Bolyai Farkas Tentamenje és Bolyai János Appendixe megjelenésének centenáriuma alkalmából 1932. február 22-én, 1932
• Ünnepi ülés, 1932
• A mai Olaszország, 1933
• Deák Ferenc műveiből, [1934]
• Concha Győző igazgatósági és t. tag emlékezete, 1935
• Beatrice d'Aragona, 1962
• A reneszánsz művészete, [1997]
• Az új élet, 2000
• Tisza István saját szavaiban, 2006
• Gróf Széchenyi István munkáiból, 2010
• Gróf Széchenyi István munkáiból, [2013]
• Régi emlékek, 2013
• "Az ország belepusztul ebbe a háborúba", 2014
• Búcsú a Monarchiától, 2015
• Beatriz de Aragon, reina de Hungría, [s.a.]
• Irodalmunk és a Kisfaludy-Társaság,
• La guerra italiana del 1859 e la sorte dell'Ungheria,
• La question de l'éducation physique,
• Még egyszer: irodalmunk és a Kisfaludy-Társaság,

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926. 235 o., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927. 1224 o., ()
• Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Bp., Argumentum Kiadó, 2002. 545 o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935. 175 o., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar tanítók lexikona. Szerk. Bene Lajos. Bp., Szerkesztő, 1939. 422 o., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905. VIII, 664 o., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993. 473-543 o., ill., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. [8] 383 o. (Südosteuropäische Arbeiten 70.), ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• A komáromi híd alatt | Az Interparlamentáris Unió ülése | Szabadtéri rendezvény (r.: , 1922)