Kortárs magyar írók, 1945-1997

BÁRDOS ARTÚR(Bp., 1882. ápr. 2.-Buffalo, 1974. aug. 10.): színházi író, költő. [1949-től USA]M.: Két ösvény, v., 1903; Az új színpad, 1911; Uralkodók és komédiások [1936]; Játék a függöny mögött, 1942; A színház műhelytitkai, 1943; Alkonyat, v., Buffalo, 1967.Műford.: M. Maeterlinck: Aglavaine és Sélysette, d., 1911; J. Sarment: Az árnyhalász, d., 1923; Delacroix naplója, 1942.[ÚMIL,OSZKK,Borbándi, MÉL3]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Bárdos Artur (Bp., 1882. ápr. 2. – Buffalo, USA, 1974. aug. 10.): színigazgató, rendező, színházi író. Jogásznak készült, de 1909-ben Németo.-ban színházaknál dolgozott, ahol Reinhardt asszisztense, Hamburgban és Lipcsében dramaturg és rendező volt. Hazatérése után 1910–12-ben Bp.-en szerk.-je a Színjáték c. színházi folyóiratnak. Ekkor jelent meg a Nyugat kiadásában Az új színpad c. könyve. Új Színpad néven nyitotta meg Révész Bélával közösen első színházi vállalkozását (1912), itt rendezett is. 1916-ban ig.-ja lett a Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utcában megnyílt Modern Színpad Kabaré-nak, amely 1918-ban színházzá alakult át Belvárosi Színház néven. A színház élén állt közel harminc évig több megszakítással; 1923-26-ban a Renaissance Színházat vezette; Berlinben filmrendezéssel foglalkozott: (1926–32), majd a Theater im Palmenhaus munkájában vett részt. Hazatérése után néhány hónapig a Művész Színházat irányította. Ez a társulat ekkor beolvadt a Belvárosi Színházba. Emellett 1936–1939 között az ő színháza volt a Fővárosi Operettszínház épületében működő prózai színház is. 1940-ben a Belvárosi Színház becsukta kapuit, előadásai 1945-ben ismét az ő igazgatása alatt folytatódtak a színház államosításáig. 1948-ban az USA-ba távozott, New Yorkban élt. 1967-ben verseskötete jelent meg (Alkony).Végakaratának megfelelően Bp.-en, a Farkas-réten temették el 1975-ben. Számos m. és külföldi szerző darabjának (Maeterlinck, Strindberg, Romain Rolland, Crommelinck, Shaw, Arisztophanész, Ben Jonson, Shakespeare, Biró Lajos, Herczeg Ferenc, Zilahy Lajos, Lengyel Menyhért) bemutatása fűződik a nevéhez. Legnagyobb sikerét az Írja hadnagy, a Szent Johanna és a Volpone előadásaival aratta. – F. m. Két ösvény (versek, Bp., 1903); Uralkodók és komédiások (1936); Játék a függöny mögött (1943); A színház műhelytitkai (1943). – Irod. Bálint Lajos: Aki mindig újrakezdi (Karzat és páholy, Bp., 1967); Cenner Mihály: B. A. emlékezete (Színház, 1975. 8. sz.); S. V.: B. A. (Film, Színház, Muzsika, 1974. aug. 24.); Bulla Elma: B. A. igazgató úr (Film, Színház, Muzsika, 1975. márc. 15.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Bárdos Artúr(Bp., 1882. ápr. 2.–Buffalo, 1974. aug. 10.): rendező, színházigazgató, színházelméleti író. A bp.-i egyetemen jogot végzett. Pályáját újságíróként kezdte (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap). 1909-ben Berlinben Max Reinhardt asszisztense, Hamburgban és Lipcsében rend. és dramaturg volt. Hazatértekor, 1910-ben Színjáték c. rövid életű folyóiratot alapított, de rendszeresen jelentek meg írásai a Nyugat-ban is. 1911-ben a Feld Irén vezette Kamarajátékok rend.-je volt. 1912-ben Révész Béla íróval megalapította az Új Színpadot. 1915-től a Modern Színpad Kabarét vezette. A színház a Koronaherceg (ma Petőfi S.) utcában 1918-tól Belvárosi Színház néven működött, s Bárdos kisebb-nagyobb megszakításokkal 1948-ig ig.-ja maradt (1918–23, 1925–26, 1932–38, 1945–48). 1918-tól 1923-ig az Andrássy úti Színházat, 1923-tól 1926-ig a Renaissance Színházat is igazgatta. 1926–1930 között Berlinben élt, rövid ideig a Theater im Palmenhaus élén állt (1928). 1930-ban néhány hónapig a Magyar Színház műv.-i vez.-jeként dolgozott. 1932. febr.-jától a Révay utcai Művész Színházat irányította az évad végéig. 1936–1938 között ig.-ja volt a Fővárosi Operettszínház épületében működő Művész Színháznak is. A háború alatt származása miatt félreállították. 1945-ben visszatért a színházi világba. 1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárává, színháztudományi előadásokat tervezett. 1948-ban az USA-ba emigrált. 1949-ben a washingtoni Catholic University of America vendégtanára volt. 1954-ben New Yorkban megrendezte Molnár Ferenc Liliomát Jávor Pál főszereplésével. Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió munkatársaként hangjátékokat rendezett, és színházi tárgyú írásokat olvasott fel. Bárdos rendezéseiben, Max Reinhardt hatására, a színjáték valamennyi alkotóelemének egyenrangú megjelenítésére törekedett, a színészi játékot ítélve a legfontosabbnak. Színházainak műsorán jó érzékkel tartotta egyensúlyban a közönségdarabokat az irodalmilag értékes kortárs és klasszikus művekkel. Szerette a kísérleteket: számos fiatal színész és író mutatkozott be nála. F.R. Strindberg: Hattyúvér; Crommelynck: Csodaszarvas; Géraldy: Szeretni; Sarment: Árnyhalász; Zilahy L.: Tűzmadár; Meller R.: Irja hadnagy; Arisztophanész: Lüzisztraté; Shaw: Szent Johanna; Sh.: A velencei kalmár, Rómeó és Júlia. Könyvei: Két ösvény (Versek, 1903); Az új színpad (1912); Uralkodók és komédiások (1936); Játék a függöny mögött (1942); A színház műhelytitkai (1943); Alkonyat (Versek, 1967).

• Két ösvény, 1903
• Színjáték, 1910-1911
• Lajta Béla, [1910-1920 között]
• Aglavaine és Sélysette, [1911]
• Aglavaine és Sélysette, [1911]
• Az új színpad, 1911
• Az ideális színház, [1912]
• Az árnyhalász, [1923]
• Uralkodók és komédiások, [1936]
• Delacroix naplója, [1942]
• A színház műhelytitkai, 1943
• Delacroix naplója, 1944
• A Conway család, [1946]
• A harmincéves Belvárosi Színház, [1946]
• Művész és műalkotás, [1948]
• A Conway család, [1959]
• A Conway család, [1959]
• A Conway család, [1959]
• A Conway család, [1959]
• A Conway család, [1959]
• Alkonyat, 1967
• Játék a függöny mögött, cop. 1942
• Béla Lajta,
• ,

• Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003. 370 [6]o., ill., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006. 208 o., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992. 826 [4] o., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Délamerikai Magyar Hírlap, ()
• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Feuerstein Emil: Egy marék virág. Tel-Aviv, 1986-1993. 5 db., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963. VIII [IV], 606 o., ()
• Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, The Kossuth, Inc, 1966. VIII, 488 o. (Eastern European Biographies and Studies. Series, Vol. 2.), ()
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927. 1224 o., ()
• Irodalmi Újság (London, Párizs), ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o.[Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu], ()
• Nemzetőr c. lap, ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Prominent Hungarians home and abroad, 2. ed. Edited by Márton Fekete [Sárközi Mátyás]. London, Fehér Holló Press, 1973. 480 o., ()
• Prominent Hungarians home and abroad. Ed. by Márton Fekete [Sárközi Mátyás]. München, Aurora, 1966. 335 o., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Vasváry Ödön: Lincoln's Hungarian Heroes - Lincoln magyar hősei. Washington, Amerikai Magyar Református Egyesület, 1939. 171 o., ()

• A Noszty fiú esete Tóth Marival   |☰  1927-1928   |☰  forgatókönyvíró
• Én voltam | Én voltam! | Vallomás   |☰  1936   |☰  rendező