Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1913. jún. 6.-Bp., 1988. júl. 13.): színész, emlékíró.GOBBI HILDA[KK3-4,KKMF,ÚFL,ÚML,SZKL,MÉL4,DKA,ÚMIL]Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata 1947; Kossuth-díj 1949; Érdemes Művész 1950; Kiváló Művész 1955; A Munka Érdemrend arany fokozata 1965; SZOT-díj 1977; A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1983.M.: Közben, emlékezés, 1982.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gobbi Hilda (Bp., 1913. jún. 6. – Bp., 1988. júl. 13.): színésznő, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1950), kiváló művész (1955). Apai ágon olasz származású. Gimn.-i tanulmányait követően Putnokon a Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegy. Botanikus Kertjének gyakornoka volt. 1932-1935 között a Színművészeti Akad. ösztöndíjas növendéke. 1935-ben nyert oklevelet, a vizsgaelőadáson a Phaedrát játszotta. A Nemzeti Színház szerződtette, első szerepében a szobalányt alakította Pierre Lotti Szembekötősdi c. vígjátékában. A színháznak 25 éven át volt tagja. 1960-tól 1971-ig a József Attila Színházban játszott. 1971-től 1979-ig (nyugdíjba vonulásáig) ismét a Nemzeti Színház tagja volt, de utána is vezető színésznő a Nemzeti Színházban, majd 1983-tól halálig a bp.-i Katona József Színházban. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, tagja volt a Független Színpadnak, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein, részt vett az ellenállási mozgalomban. A háború után fizikai munkával vett részt a megsérült Nemzeti Színház újjáépítésében, és széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki. A munkás és paraszt származású színinövendékek számára létrehozta a Horváth Árpád Kollégiumot (1947. márc.), az idős és magányos színészek számára a Jászai Mari Színészotthon (1948. márc., Bp., Magyar utca), 1950. októberében pedig megnyitotta a második színészotthont a bp.-i Lendvay utcában. A Jászai Otthont 1985-ben átalakította a fiatal, kezdő színészek otthonává. Szívós és kitartó munkával létrehozta a Bajor Gizi Színészmúz.-ot, amelyet Bajor Gizi egykori villájában rendezett be és halálának első évfordulóján, 1952. február 12-én nyitott meg. A színészmúz.-ot az időközben elhunyt pályatársak emlékeivel még négy ízben bővítette (1974, 1981, 1985, 1987). A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben haláláig harcolt rászoruló színésztársainak érdekeiért. Végrendeletében legnagyobb színpadi alakításának emlékére Aase-díjat alapított a Nemzeti Színház legjobb epizódszínészei jutalmazására, dunabogdányi nyaralóját pedig színészi üdülő-alkotóház céljára hagyományozta. Színészi skálája a bohózattól a tragédiáig ívelt. Egészen fiatalon játszott öregasszony-szerepeket, de túl a harmincadik évén illúziót keltő Sasfiók (E. Rostand), ill. Nyilas Misi volt (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). Vígjátékokban kitűnően érvényesült karikírozó képessége és harsány humora. Gyakran mondott verseket, állandó szereplője volt a Magy. Rádiónak, s a Szabó család c. sorozanak több mint ezer előadásában vett részt (Szabó néni), betegágyán is folytatva, egészen haláláig. Népszerűségét társadalmi munkái és tv-film-szerepei mellett ez a hetenként ismétlődő rádiószereplése is fokozta. 1987-ben televíziós portréfilm készült róla. Tanulmányt írt a szavalásról (Bp., 1942). Visszaemlékezéseit Közben c.-mel adta ki (Bp., 1982). SZOT-díjjal tüntették ki (1977). – F. sz. Phaedra (Racine: címszerep); Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Mina néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig); Pallagné (Kodolányi János: Vidéki történet); York hercegné, majd Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd); Gertrud (Shakespeare: Hamlet); Karnyóné (Csokonai); Boszorkány (Kacsoh-Heltai: János vitéz); Ljubov Jarovaja (Trenyov: címszerep); Oinone (Racine: Phaedra); Mamurré anyó (Sarmante: A 106. születésnap); Mrs. Pearce (Shaw: Pygmalion); Aurelie (Giraudoux: Párizs bolondja); Zsani néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok); Gertrudis (Katona József Bánk bán); Vassza Zseleznova (Gorkij: címszerep); Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók); Aase (Ibsen: Peer Gynt); Varvara (Pavlenko: Boldogság); Huberné (Füst Milán: Boldogtalanok); Eugénia (Mrožek: Tangó); Öregasszony (Spiró György: Csirkefej); Rizi (Örkény István: Pisti a vérzivatarban); Gilz háztulajdonosnő (Canetti: Esküvő; ebben a szerepben játszott utoljára, 1988. május 31-én). – I. f. A kölcsönkért kastély (1937); Sári bíró (1943); Mágnás Miska (1948); Rokonok (1954); Hannibál tanár úr (1956); Aranyfácán (tv-film, 1960); Elektra (tv-film, 1963); A fekete város (tv-film, 1971); Bolond nagysága (tv-film, 1981); Holt lelkek (tv-film, 1983); A vén bakancsos és fia, a huszár (tv-film, 1984); Nyolc évszak 1-8. rész (tv-film, 1986). – Irod. Császár István: G. H. Magánszínháza (Tükör, 1980. júl. 20.); Gách Marianne: „Elveim, álmaim nem változtak (interjú, Film Színház, Muzsika 1981. jan. 31.); Gergely Ágnes: G. H. (G. Á.: Huszonegy, Bp., 1982); Palotai Erzsi: G. H.-ról (Arcok fényben és homályban, Bp., 1986); Koltai Tamás: G. H. születésnapjára (Kritika, 1983. 6. sz.); Földes Anna: G. H. otthonában (Nők Lapja, 1988. jan. 16.); Spiró György: Beszélgetés G. H.-val (Új Tükör, 1988. jún. 5.); Molnár Gál Péter: G. H. halálára (Népszabadság, 1988. júl. 14.); Tatján Tamás: G. H. lelke (Kritika, 1988. 10. sz.); Czimer József: Gobbi Szent Hilda (Élet és Irod., 1988. 30, sz.); Berkes Erzsébet: A vendégség vége (Színház, 1988. aug. 12.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1913. jún. 6.–Bp., 1988. júl. 13.): színésznő. A SzAk után 1935-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960–1970 között a József Attila, 1971-től 1982-ig ismét a Nemzeti, 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja. Sokoldalú művész volt, eszköztelen, elmélyült belső ábrázolással jelenítette meg alakjait, bár néha a szélsőségektől sem riadt vissza. Széles színészi skálája a tragédiától a vígjátékig mindent felölelt. Rendkívüli humora, karikírozóképessége sok felejthetetlen alakítást eredményezett színpadon, filmen, rádióban. Részt vett a Független Színpad és a Vasas Szakszervezetek művészestjein. Színészi munkája mellett jelentős társadalmi tevékenységet is folytatott. Szervezői tevékenységének köszönhetően jött létre a SzAk hallgatói részére a Horváth Árpád Kollégium, az idős színészek számára a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon. Kezdeményezője, szervezője volt a Bajor Gizi Emlékmúzeumnak. Kossuth-díjas (1949), érdemes (1950) és kiváló művész (1955). F.Sz. Aase (Ibsen: Peer Gynt); Pernelle-né (Molière: Tartuffe); Szent Johanna (Shaw); Gertrudis (Katona J.: Bánk bán); Gertrud (Sh.: Hamlet); Karnyóné (Csokonai V. M.); Mirigy (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Mrs. Pearce (Shaw: Pygmalion); Rizi (Örkény: Pisti a vérzivatarban); Eugénia (Mrożek: Tangó); Vénasszony (Spiró Gy.: Csirkefej). Könyve: Közben (önéletrajz, 1982). – Ir. Gergely Á.: Bohócszakma vagy rendbentartott őrület (1982).Gobbi Hilda

• Oradea, [1970]
• "Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam", 1981
• "Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam", 1981
• "Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam", 1981 [!1983]
• Közben..., 1982
• Közben..., 1984
• "Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam", 1986
• Kis Katalin házassága, 1992, 1950
• Becsület és dicsőség, 1992, 1951
• Nyugati övezet, 1992, 1951
• János vitéz, 1996
• Csongor és Tünde, [2000]
• A veréb is madár,
• Egy asszony elindul,
• Emlékezés a vigadói estekre,
• Emlékezés a vigadói estekre,
• Hahó, a tenger!,
• Hannibál tanár úr,
• Hannibál tanár úr,
• Hattyúdal,
• Hétre ma várom a Nemzetinél,
• Janika,
• Mágnás Miska,
• Pár lépés a határ,
• Sok a szöveg,
• Tanár úr kérem...,
• ,

• A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. 342 o., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972. 637 [1] o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Egy asszony elindul   |☰  1948   |☰  játékmester

• Péntek Rézi (r.: ifj. Vajda László, 1938)
• Kincskereső kisködmön (r.: Szemes Mihály, 1972)
• A katonák és a tömeg | Becsület | Szélvihar | Tegnap (r.: Keleti Márton, 1959)    
• Nyugati övezet (r.: Várkonyi Zoltán, 1951)
• Butaságom története (r.: Keleti Márton, 1965)
• A hölgy egy kissé bogaras (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
• Janika (r.: Keleti Márton, 1949)
• Bánk bán (r.: Révész György, 1952)
• Párbeszéd (r.: Herskó János, 1963)
• A csoda vége | A marcipánok álma | Világcsoda (r.: Vészi János, 1983)
• 120 éves a Bánk bán (r.: Apáthi Imre, 1953)
• Négy lány egy udvarban (r.: Zolnay Pál, 1964)
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (r.: Sík Ferenc, 1978)
• Becsület és dicsőség | Diadalmas portrék | Én azt mondom: csináljunk húsz mozdonyt és kész! (r.: Gertler Viktor, 1951)
• Különös házasság (r.: Keleti Márton, 1950)
• Megvédtem egy asszonyt (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
• Kis Katalin házassága (r.: Máriássy Félix, 1950)
• Sellő a pecsétgyűrűn I-II. (r.: Mihályfi Imre, 1967)
• Különös ismertetőjel (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• Szabotázs (r.: Martonffy Emil, 1941)
• Kártyavár (r.: Hintsch György, 1967)
• A veréb is madár (r.: Hintsch György, 1968)
• Nem szoktam hazudni (r.: Kárpáti György, 1966)    
• Hahó, a tenger! | Tengertánc (r.: Palásthy György, 1971)
• Hattyúdal (r.: Keleti Márton, 1963)
• A tizedes meg a többiek (r.: Keleti Márton, 1965)
• Ki látott engem? (r.: Révész György, 1977)
• A tanár úr és a lányok | Esős vasárnap (r.: Keleti Márton, 1962)
• Egy autóbusz nem áll meg | Mindenki ártatlan? (r.: Palásthy György, 1961)
• Tilos a szerelem (r.: Rényi Tamás, 1965)
• Dalol az étterem | Mágnás Miska | Michoů magnat | Miska Magnat (r.: Keleti Márton, 1948)
• A vőlegény nyolckor érkezik (r.: Magyar József, 1972)    
• Pacsirta (r.: Ranódy László, 1963)
• Az ominózus mérkőzés | Civil a pályán | Szerelmi párbaj a Népstadionban (r.: Keleti Márton, 1951)
• Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? | Szelistyei asszonyok (r.: Makk Károly, 1964)
• Álmatlan évek (r.: Máriássy Félix, 1959)
• Hatholdas rózsakert (r.: Ranódy László, 1978)
• Nem (r.: Révész György, 1965)
• Ahogy a csillag megy az égen | Amíg holnap lesz (r.: Keleti Márton, 1961)
• Eladó birtok (r.: Bánky Viktor, 1940)
• Circus maximus (r.: Radványi Géza, 1980)
• Fiúk a térről (r.: Szász Péter, 1967)
• Anna lázálma | Édes Anna | Schuldig (r.: Fábri Zoltán, 1958)
• Ezt jól megfőztük (r.: Popper Imre, 1958)
• Külvárosi legenda | Külvárosi történet | Legenda Angyalföldön | Szivárvány Angyalföldön (r.: Máriássy Félix, 1957)
• Gyertek el a névnapomra (r.: Fábri Zoltán, 1983)
• Péntek 13 (r.: Keleti Márton, 1953)
• Kojak Budapesten (r.: Szalkai Sándor, 1980)
• Büdösvíz (r.: Bán Frigyes, 1966)
• Áll a bál (r.: Bánky Viktor, 1939)
• Tiszavirág | Zwischen Strom und Steppe (r.: Bolváry Géza, 1938)
• Itthon (r.: Lázár Imre, 1955)
• Premier a Nemzetiben (r.: Apáthi Imre, 1941)
• A fekete város I-II. (r.: Zsurzs Éva, 1971)
• Nincsenek véletlenek (r.: Kalmár László, 1938)
• Vörös tinta (r.: Gertler Viktor, 1959)
• Áprilisi riadó | Vince (r.: Zolnay Pál, 1961)
• Egy magyar nábob (r.: Várkonyi Zoltán, 1966)    
• Doktor Kovács István | Dr. Kovács István | Dr. Kovács István, filmrészlet (r.: Bánky Viktor, 1941)
• A beszélő köntös (r.: Fejér Tamás, 1968)
• Egri csillagok I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1968)    
• Másfél millió (r.: Palásthy György, 1964)
• A pénzcsináló (r.: Bán Frigyes, 1964)
• Az örökös (r.: Palásthy György, 1969)
• Vasmacska (r.: Rodriguez Endre, 1954)
• Süt a nap (r.: Bolváry Géza, Kalmár László, 1938)
• Nyulak a ruhatárban | Szellemjárás (r.: Bácskai Lauró István, 1971)
• Tanár úr kérem … (r.: Mamcserov Frigyes, 1956)    
• Ha egyszer húsz év múlva | Tanulság (r.: Keleti Márton, 1964)
• Egy asszony elindul (r.: Jenei Imre, 1948)
• Kakuk Marci (r.: Révész György, 1973)
• Szabad a jegyeket? (r.: Bánki László, 1962)
• A merénylet | Az aranyember | Der Goldmensch (r.: Gertler Viktor, 1962)
• Fekete szem éjszakája | La belle et le tzigane (r.: Dréville, Jean, Keleti Márton, 1958)
• A varázsló (r.: Palásthy György, 1969)
• Ketten haltak meg (r.: Palásthy György, 1966)
• Hannibál tanár úr | Külvárosi úszító-e a békés kispolgár? (r.: Fábri Zoltán, 1956)
• Gázpalack (r.: Bánki László, 1962)
• Pár lépés a határ (r.: Keleti Márton, 1959)
• Régi szép idők | Színes tintákról álmodom (r.: Ranódy László, 1980)
• Az életbe táncoltatott lány (r.: Banovich Tamás, 1964)
• Rokonok (r.: Máriássy Félix, 1954)    
• Amerikai cigaretta (r.: Dömölky János, 1977)
• A látszat csal (r.: Cserépy László, 1943)
• A kölcsönkért kastély (r.: ifj. Vajda László, 1937)
• "Üzenet a Volgapartról" | Üzenet a Volgapartról (r.: Deésy Alfréd, 1942)
• Emma néni | Lelki klinika (r.: Cserépy László, 1941)
• Sári bíró (r.: Hegedüs Tibor, 1943)
• Elcserélt szerelem (r.: Szalkai Sándor, 1983)
• A Jávor (r.: Bán Róbert, 1987)
• Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila, 1976)