História TT

Apja Heves vármegye főjegyzője volt. Az egri Ciszterci Gimnáziumban és a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tanult. Bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, nyolc hónapig Temesvárott szovjet hadifogságban volt. Hazaérkezése után leérettségizett s beiratkozott a jogi egyetemre. Anyagi gondjai miatt tanulmányait abbahagyta, magántisztviselő és moziüzemvezető lett. 1949. októberben lett a filmgyári színészcsoport tagja. 1950 és 1953 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, közben a Nemzeti Színházban játszott. 1954-ig az Állami Bábszínház, majd 1960-ig a Fővárosi Operettszínház, 1960-1971-ben a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1971-től a József Attila Színház tagja. 1978 óta a Zeneművészeti Főiskola beszédtanára. 1956-ban a munkahelyi munkástanács tagja volt. Az 1985. június 8-i országgyűlési választásokon Budapest 4. számú egyéni választókerületében jutott képviselői mandátumhoz. 1989. augusztustól 1990-ig az Ellenzéki Demokraták parlamenti csoportjának vezetője, egyike a 21 képviselőnek, aki nemmel szavazott a bős-nagymarosi vízlépcsőre. 1990 nyarán belépett a Magyar Demokrata Fórumba. 1990-ben az MDF képviseletében Budapest 1. számú egyéni választókerületében lett ismét parlamenti képviselő.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Bánffy György; Hunyadi-Buzás(Bp., 1927. jún. 19.– ): színész. A SzAk elvégzése után 1950-től a Nemzeti Színház, 1953-tól az Állami Bábszínház, 1954–1960 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1960-ban Pécsre szerződött, 1971 óta a József Attila Színház tagja. Drámai színész, kiváló beszédtechnikája, orgánuma jól érvényesül előadóestjein is. 1978 óta a Zak beszédtanára. 1985-től országgyűlési képviselő. Jászai Mari-díjas (1965), érdemes (1971) és kiváló művész (1983). F.Sz. Faust (Goethe); Lear király (Sh.); Cyrano (Rostand); Bethlen Miklós (Bethlen–Nemeskürty I.: Noé galambja); Széchenyi (Siklós O.: A legnagyobb magyar). Önálló estjei: Ékes-érdes anyanyelvünk; Anyád nyelvét bízták rád a századok; Nagyenyedi fügevirág (Sütő A.); A levegő hőse (szerző, előadó).

Országgyűlési Almanach, 1990-94

Budapesten született 1927. június 19-én. Édesapja, Hunyadi-Buzás Endre jogi doktor, Heves vármegye főjegyzője, 1940-től a budapesti Közigazgatási Bíróság egyik vezetője, 1941 és 1944 között a Magyar Élet Pártja (kormánypárt) színeiben országgyűlési képviselő. Édesanyja, Pápay Klára színművésznő. Öccse, Endre (1936) Svájcban élő orvos. 1955 óta felesége Sátory Matild gyógypedagógus. Két felnőtt gyermekük van: Eszter (1957) régész, András (1960) állatorvos, egyetemi sebész. Vezetéknevét 1962-ben változtatta Bánffyra. Iskoláit 1937-41-ben az egri Ciszterci Gimnáziumban, 1941-45-ben a fővárosi Érseki Katolikus Gimnáziumban végezte. Édesapja Bajcsy-Zsilinszky Endrével és körével való összeköttetései révén - édesanyja zsidó színész barátai és kollégái megsegítésére - hamisított igazolványok továbbítására beszervezték az ellenállási mozgalomba. Jutalma egy temesvári lágerben letöltött nyolc hónapos szovjet hadifogság lett. Hazaérkezése után leérettségizett és apja hivatását választva beiratkozott a jogi egyetemre. Azonban a család rossz anyagi helyzete miatt munkát kellett vállalnia, így tanulmányai félbeszakadtak. 1945-től négy esztendőn át mint magántisztviselő és moziüzemvezető dolgozott. Édesanyja biztatására kezdett színészkedni, s 1949. októbertől a filmgyári színészcsoport tagja. 1950 és 1953 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, miközben a Nemzeti Színház társulatában játszott. 1953-54-ben az Állami Bábszínház, 1954-60-ban a Fővárosi Operettszínház, 1960-71-ben a Pécsi Nemzeti Színház, 1971-től a József Attila Színház tagja. 1978 óta színészi munkája mellett a Zeneművészet Főiskola beszédtanára. Színművészeti alakításait számos elismerés bizonyítja: 1965-ben Jászai Mari-díjat, 1971-ben Érdemes Művész kitüntetést, 1979-ben SZOT-díjat, 1983-ben Kiváló Művész kitüntetést, 1989-ben Kazinczy-díjat kapott. Filmszerepeivel a világ több rangos fesztiválján nyert díjakat. A közéleti tevékenység vállalására édesapja példája, hazafias neveltetése késztette. 1956-ban a munkahelyi munkástanács tagja volt, ezért három évi szilenciummal büntették. 1972 óta az anyanyelvvel és a határainkon túli magyar irodalommal foglalkozó műsorokat mutat be. 1985-ben a képviselőválasztások során neve mint független pártonkívülié került a jelölőlistára. 1985 és 1990 között a Budapest 4. sz. (II. ker.) választókerület polgárait képviselte a parlamentben. Az országgyűlés kulturális állandó és a társadalombiztosítás anyagi bázisát ellenőrző bizottságai tagja volt. Interpellációi, szavazatai fokozatosan alakították ki róla az ellenzékiség képét. Egyike volt azon 21 képviselőnek, akik nemmel szavaztak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőre. 1989. augusztusban csatlakozott az ellenzéki demokraták (később MDF) parlamenti csoportjához. Nem sokkal később belépett az MDF-be. Az 1990. évi választások második fordulójában újra bizalmat kapott választókerülete (Budapest I., II. ker.) polgáraitól. 1990. május 3-tól a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió és sajtó állandó bizottság, ezen belül a kulturális és a rádió, telvízió, sajtó albizottságok tagja. 1992. október 13-tól az átalakított kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban, ugyanazon albizottságokban dolgozik. Több társadalmi tisztséget is betöltött: 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Polgári Tanácsadó Szolgálat, 1990. áprilistól az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.

• Nálunk, nálatok, náluk..., [1975]
• Eklézsia-megkövetés, 1978
• A levegő hőse, [1987]
• A levegő hőse, [1987]
• A levegő hőse, [1987]
• A levegő hőse, [1987]
• A levegő hőse, [1987]
• Tüske a köröm alatt, 1992, 1987
• Redl ezredes, 1993, 1984
• Zörög a haraszt..., 1994
• A mandarin-ügy, 1999
• A mandarin-ügy, 1999
• A mandarin-ügy, 1999
• A mandarin-ügy, [2000]
• A mandarin-ügy, [2000]
• A mandarin-ügy, [2000]
• A mandarin-ügy, [2000]
• A mandarin-ügy, [2000]
• A mandarin-ügy, [2000]
• Egyszemélyes színpad, 2001
• Márai-mozaik, 2002
• Nyelvében él-hal a nemzet, 2002
• Versek, 2002
• A nagy mesealbum 2., 2003
• Fehérvári trilógia, 2003
• Muzsikáló mesék, 2005
• Piros a vér a pesti utcán, 2006
• Elvásik a veres csillag, 2007
• Tizenhárom almafa, 2007
• A színművész és anyanyelve,
• Igazimnak sarjadásáig...,
• Magasiskola,

• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000. 548 o., ()
• Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. [Bp.], Corvinus Kiadó, 2000. 240 o., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Who is who Magyarországon. 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• Kacor király   |☰  1977   |☰  mesélő    
• A kicsi dió   |☰  1978   |☰  mesélő    

• Arcba vésett sors | Kályi története (r.: Horváth Tamás, 2001)
• Harminckét nevem volt (r.: Keleti Márton, 1972)
• Magasiskola (r.: Gaál István, 1970)
• Az utolsó kör (r.: Gertler Viktor, 1968)
• Nem szoktam hazudni (r.: Kárpáti György, 1966)    
• 141 perc a Befejezetlen mondatból (r.: Fábri Zoltán, 1974)
• Tüske a köröm alatt (r.: Sára Sándor, 1987)
• Sirokkó (r.: Jancsó Miklós, 1969)
• Tűzoltó utca 25. - álmok a házról (r.: Szabó István, 1973)
• Redl ezredes I-II. (r.: Szabó István, 1984)
• Mephisto I-II. | Sátáni kézfogás (r.: Szabó István, 1981)
• Visszaesők (r.: Kézdi-Kovács Zsolt, 1982)
• Az ötödik pecsét (r.: Fábri Zoltán, 1976)
• Töredék az életről (r.: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, 1979)
• Eviani küldetés | Küldetés Evianba (r.: Szántó Erika, 1988)    
• Ketten haltak meg (r.: Palásthy György, 1966)
• Érik a fény (r.: Szemes Mihály, 1970)
• Arc (r.: Zolnay Pál, 1970)
• Tiltott terület (r.: Gábor Pál, 1968)
• Míg új a szerelem (r.: Szőnyi G. Sándor, 1985)
• Nincs mese (r.: Lóth Balázs, 2003)
• Elcserélt szerelem (r.: Szalkai Sándor, 1983)
• Az érem varázsa – Dora (r.: Siki László, 2004)
• Adassék nékik tisztelet | Ideális család (r.: Kolonits Ilona, 1976)    
• Gyémántmorzsalék | Juhász Ferencről (r.: , 2003)
• Varjúdombi mesék - sorozat (r.: Foky Ottó, 1978)