Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Monostori Károly, 1886-ig Krausz (Dés, 1852. nov. 7. – ? , 1917. jún. 1.): állatorvos, szakíró. Oklevelét 1874-ben szerezte meg, utána tanársegéd volt az állatorvosi tanintézetben. 1878-ban Nagy-Küküllő vm. központi állatorvosa, 1881-ben állami állatorvos lett és berendelték a földművelésügyi min.-ba. 1884-től az állatorvosi tanintézetben az állattenyésztés h. tanára, 1888 – 1909-ben r. tanára. Híve volt a Darwin-Haeckel-féle fejlődéselméletnek. Fellépett Weismann csíraplazma-elmélete ellen. Széles körű irodalmi tevékenységet fejtett ki. Jelentős munkát végzett a járványos állatbetegségek megfékezésében. Háziállataink fajtáinak első rendszeres áttekintését ő állította össze (Brehm: Az állatok világa c. mű első m. kiadásában jelent meg). Több szaklapot is szerk., többek között az Orsz. Állatvédő Egyesület Évkönyvét 1884 – 99 között. Szépirodalommal is foglalkozott. Színművei bp.-i és vidéki színpadokon kerültek színre (Babos kötény, 1880; Az utolsó kenet, 1886; A civis leánya, 1895). – F. m. Az állatok ragályos betegségei és a védoltás (Bp., 1887); Könyv az egészséges állatok gondozásáról (Bp., 1893); Állatgyógyászat (Bp., 1896); Házi állataink egészségének fenntartásáról (Kolozsvár, 1899); Ebtenyésztés (Bp., 1909). – Irod. Rapaics Raymund: A magyar biológia története (Bp., 1953).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Monostori Károly, 1886-ig Krausz (Dés, 1852. nov. 7. – Bp., 1917. jún. 1.) állatorvos. Orvosi oklevelét 1874-ben Bp.-en az Állatorv. Tanint.-ben szerezte. 1874–1878-ban tanársegéd, 1878–1881-ben Nagyküllő vm. Fő-állatorvosa, 1881-től a Földműv. Min.-ban állami állatorvos, 1884-től az Állatorv. Tanint. h. tanára, 1888–1909-ben r. tanára. A darwinizmus első hazai követője, a Weismann-féle csíraplazma-elmélet ellenzője. Állatbetegségekkel foglalkozott, a háziállatok rendszerének összeállítója. Szerkesztette az Orsz. Állatvédő Egyesület Évkönyveit, szépirodalommal is foglalkozott, színdarabjait bp.-i és vidéki színházakban játszották. – Fm.: Az állatok ragályos betegségei és védoltás (Bp., 1887); Könyv az egészséges állatok gondozásáról (Bp., 1893); Állatgyógyászat (Bp., 1896); Házi állataink egészségének fenntartása (Kolozsvár, 1899); Ebtenyésztés (Bp., 1909); színművei: Babos kötény (1880); Az utolsó kenet (1886); A civis leánya (1895) – Irod.: Rapaics R.: A magyar biológia története (Bp., 1953); Karasszon D.: M. professzor és a „Veterinarius” hatása a hazai állattenyésztési szakirodalom fejlődésére (M. Állatorv. Lapja, 1978).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. A sertéstenyésztés alapvonalai. A kisgazdák szükségleteihez mérve és 35 ábrával ellátva. Bpest, 1896. (és 1899.). 11. Állatgyógyászat. Kézikönyv az állatok külső és belső betegségeinek felismeréséről és gyógyításáról. Az állattenyésztők és állattartók szükségleteihez mérve. 100 reczepttel és 100 ábrával ellátva. Bpest, 1896. (és 1898). 12. A lóhús. Népszerű ismertetés. A közélelmezés, lótenyésztés és állatvédelem érdekeire való tekintettel. Bpest, 1897. 13. Könyv az egészséges állatok gondozásáról és a betegek ápolásáról. Az állattenyésztő és állattartó mezőgazda érdekeire való tekintettel. 376 rajzzal ellátva. Bpest, 1898. (2. telj. átdolg. kiadás. Bpest, 1900.). 14. Vásári tanácsadó. (Az állatok életkorára és adásvevésre vonatkozó több tudnivalók). 54 rajzzal ellátva. Bpest, 1898. 15. Szülészeti műtéttan. Bpest, 1898. 200 ábrával. (Állatorvosi Kézikönyvtár II.). 16. Tájékoztató a ló és szarvasmarhák életkorának meghatározásában. Bpest, 1898. 17. Lógondozás. A lóismeret és lóhasználás rövid foglalatja. Kocsisok és lógondozók számára írva és 55 ábrával ellátva. Bpest, 1839. (és 1901.). 18. Házi állataink, egészségének fentartásáról. Kolozsvár, 1899. (Erdélyi gazdasági egylet könyvkiadó vállalata 36). 19. Juhtenyésztés alapvonalai. Bpest, 1900. (Falusi Könyvtár 52.). 1. Az utolsó kenet. A Pálmay Ilka-féle pályázaton 50 aranynyal jutalmazott eredeti népszinmű dalokkal három felvonásban. Budapest, 1886. (Népszinház műsora 17. Először adatott elő 1886. május 8-án a budapesti népszinházban). 20. A szarvasmarha-tenyésztés alapvonalai. A kisgazdák szükségleteihez mérve. Bpest, 1895. 15 rajzzal. (2. kiadás.; 3. teljesen átdolg. kiadás Bpest, 1901. 62 ábrával.). 21. Gyakorlati útmutatás a lóvasalásban. Bpest, …2. Az állatok ragályos betegségei és a védoltás. Budapest, 1887. 3. Az állatok rossz szokásai és azok orvoslási módja. 16 ábrával a szöveg között. Kassa, 1888. 4. Vezérfonal az állatorvosi tiszti vizsgán. Az általános és részletes állattenyésztéstan főbb tételei. Szigorlatra és tiszti vizsgára készülő állatorvosok és gazdák számára. Bpest, 1889. 5. A ló és annak tenyésztése. Kézikönyv lótenyésztők, lókedvelők, állatorvosok és mezőgazdák számára. 531 ábrával és Magyarország lótenyésztési térképével. Kassa, 1889. (Kovácsy Bélával együtt. 2 jav. kiadás. Kassa, 1892.). 6. A sertés, annak tenyésztése és hízlalása. Kassa, 1889. Nyolcz füzet. (Kovácsy Bélával együtt). 7. Die Schweine Ungarns. Berlin, 1893. 8. Könyv az egészséges állatok gondozásáról. Bpest, 1893. 9. A muraközi ló. Bpest, 1895. állatorvostanár,állatorvostanár, szül. 1852 nov. 7. Deésen (Szolnok-Dobokamegye); állatorvosi oklevelét 1874-ben szerezte és ezután három és félévig az állatorvosi tanintézetben tanársegéd volt. 1878-ban kinevezték Nagy-Küküllő vármegye központi állatorvosává, 1881. álIami állatorvossá és berendeltetett szolgálattételre a földmivelési miniszterium állategészségrendőri osztályába; innét 1884-ben az állatorvosi tanintézethez küldték; 1888-ban az állatorvosi tanintézetben az állattenyésztés rendes tanárává nevezték ki. Krausz családi nevét 1886-ban változtatta Monostorira.Corvina 1898. 22., 1901. 5. sz. Gyakorlati Mezőgazda 1889. 47. sz. Költeményeket, beszélyeket írt az Erdélybe (1872. költ.); a Képes Családi Lapokba (1894. költ., humor. czikkek) sat. Állatorvosi és állattenyésztési czikkei a Gazdasági Lapokban (1875.). A Veterinarius főmunkatársa volt (1878-tól); a Közteleknek az állattenyésztés és táplálkozás kérdéseiben rovatvezetője; úgyszintén az Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapoknak 1901 óta. Az Állatok Őrének is munkatársa volt, valamint a hazai s külföldi gazdasági szaklapoknak. Ismeretterjesztő czikkei az ezerhétszázat meghaladják.M. Könyvészet 1886., 1888–90., 1892–93., 1895–99. Monostori KárolyMunkái:Pallas Nagy Lexikona XII. 766., XVIII. 283. l. Századunk Névváltoztatásai, Bpest, 1895. 163. lap. Szerkesztette a Veterinariust 1884. okt. 15-től 1887. szept.-ig, szerkesztette és kiadta az Állatorvosi Zsebnaptárt 1888-tól 1889-ig és az Állatvédelem cz. lapot. Az országos állatvédő egyesület Évkönyvét 1899-ben Budapesten.Szinművei: Babos kötény (1880. Déván); Kék harisnya és Civis leánya (Budapesten és a vidéken adatott elő).szül. 1852 nov. 7. Deésen (Szolnok-Dobokamegye)

• Az utolsó kenet, 1886
• Állatorvosi zsebnaptár, 1888
• A ló és annak tenyésztése, 1889
• Vezérfonal az állatorvosi tisztivizsgán, 1889
• A sertés, annak tenyésztése és hízlalása, 1890
• A ló és tenyésztése, 1892
• Könyv az egészséges állatok gondozásáról és a betegek ápolásáról, 1893
• Vásári tanácsadó, 1893
• A muraközi ló, 1894
• A szarvasmarhatenyésztés alapvonalai, 1895
• Állatgyógyászat, [1896]
• A lóismeret kézikönyve, 1896
• A sertéstenyésztés alapvonalai, 1897
• Szülészeti műtéttan, 1898
• Házi állataink egészségének fentartásáról, 1899
• Ló-gondozás, 1899
• A juhtenyésztés alapvonalai, 1900
• A szarvasmarhatenyésztés alapvonalai, 1900
• Könyv az egészséges állatok gondozásáról és a betegek ápolásáról, 1900
• A szarvasmarhatenyésztés alapvonalai, 1901
• Házi állataink egészségének fentartásáról, 1901
• Ló-gondozás, 1901
• Állatvédelem, 1901-1934
• A lovak szemellenzőjéről, [1902]
• Állatgyógyászat, vagy, 1902
• A lótenyésztés és lógondozás alapvonalai, 1902
• Vásári tanácsadó, 1903
• A ló és tenyésztése, 1905
• A sertéstenyésztés alapvonalai, [1906]
• A sertéstenyésztés alapvonalai, 1906
• A szarvasmarhatenyésztés alapvonalai, 1906
• A szarvasmarhatenyésztés alapvonalai, 1906
• A szarvasmarhatenyésztés alapvonalai, 1906
• A házinyúltenyésztés alapvonalai, 1907
• Állatainknak betegségektől való védése, 1907
• Állatainknak betegségektől való védése, 1907
• Tanulmány a berni szarvasmarháról, 1907
• A juhtenyésztés alapvonalai, 1908
• Állategészségtan, 1908
• Ebtenyésztés, [1909]
• Állatgyógyászat ... állatorvosok, falusi gazdák és gazdatisztek számára, 1910
• A sertéstenyésztés alapvonalai, [1911]
• Állatgyógyászat, 1912
• Állatgyógyászat, ... vagy, 1912
• A lótenyésztés és lógondozás alapvonalai, 1913
• A tejgazdaság alapvonalai, [1921 után]
• A ló és tenyésztése, 1991
• A ló és tenyésztése, 1992
• A ló és tenyésztése, [1998]
• Az utolsó kenet,
• Az utolsó kenet,
• Az utolsó kenet,

• Biographia, az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Fel. szerk. Dr. Kovács Gyula, Dr. Fehér György. Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967. 171 [1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Belső világunk (Freund Tamás)   |☰  2000   |☰  forgatókönyvíró, rendező