Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kiss Arnold (Ungvár, 1869. nov. 2. – Bp., 1940. nov. 14.): főrabbi, író. A bp.-i rabbiképző intézetben végezte tanulmányait. Ugyanakkor az egy.-en bölcsészetet hallgatott. 1893-ban avatták doktorrá. Előbb a zsolnai, majd 1896-ban a veszprémi, 1901-ben a budai hitközség főrabbija lett. Az Orsz. Rabbiképző Intézetben a héber irodalmat tanította. Széles körű egyházi és irodalmi tevékenységet fejtett ki. Írt elbeszéléseket, verseket, sokat fordított közép- és újkori zsidó költőktől. – F. m. A pap hárfája (versek, Bp., 1904); Ifjak és öregek (elb., Bp., 1909); Köd és napsugár (Bp., 1911); Álom és valóság emlékezések (Bp., 1913); A héber költészet (Bp., 1924); Kiss József élete és művei (Bp., 1927); Petőfi Sándor (Bp., 1925); A fekete Horovitz és más elbeszélések (Bp., 1931); Az őszi haraszt muzsikál (Bp., 1932); Örök láng (versek, Bp. 1934).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Sámuel Hallevi Hannagid Ibn Nagdela élete és munkái. Budapest, 1893.2. Emlékbeszéd Kossuth Lajos fölött. U. ott, 1894.3. Beigtatási beszéd. Veszprém, 1896.4. Sófárhangok. (Egyházi szónoklat.) U. ott, 1896.5. Mirjam. Imádságos könyv nők számára. Veszprém, 1897.6. Két hajó. U. ott, 1897. (Ujévi beszéd).7. Mene, Tekel, Ufarszin. U. ott, 1897.8. Egyházi beszédek és ünnepi beszédek gyűjteménye. (Sajtó alatt.)bölcseleti doktor, főrabbi,bölcseleti doktor, főrabbi, szül. 1869. nov. 2. Ungváron; atyja Klein Mór, nagybecskereki rabbi); a gymnasium alsó négy osztályát Nagy-Becskereken, a felsőbbeket Budapesten az oszágos rabbiképző intézetben végezte; beiratkozott ugyanezen intézet felsőbb theologiai szakosztályába s egyszersmind a budapesti egyetemen bölcseletet hallgatott, hol 1893-ban doktorrá, 1894-ben pedig az országos rabbiképző intézetben pappá avatták; azon év márcz. a zsolnai izraelita hitközség főrabbijának választotta, hol 1896. augusztusáig maradt, mikor a veszprémi hitközség választotta meg és jelenlegi is ott működik.Czikkei s költeményei az Egyenlőségben (1890. költemények, 1893. Modern fanatizmus sat. 1894–97.), az Izraelita M. Irodalmi Társulat Évkönyvében (1896–98. költemények), a Jövőben (1897), a Magyar Zsidó Szemlében (1897–98. több czikk); a fővárosi szépirodalmi (Képes Családi Lapok 1891–1893.) és vidéki lapokba is írt czikkeket és költeményeket.Függetlenség 1897. 110. sz. és önéletrajzi adatok.Kiss ArnoldMunkái:szül. 1869. nov. 2. Ungváron;

Veszprém megyei életrajzi lexikon

A középiskolát Nagybecskereken végezte, egyetemi tanulmányokat Budapesten folytatott, ahol 1891-ben doktorrá avatták, 1894-ben kapott oklevelet. Rövid ideig Zsolnán, majd öt évig Veszprémben rabbi. Nevéhez fűződik a Veszprémi Izraelita Elemi Iskola megalapítása, amelynek első igazgatója. Közben Szabadkán megválasztották rabbinak, de Veszprémben maradt. 1901-ben került Budapestre, ahol először budai, majd vezető főrabbi. Számos műfordítása és verse, valamint egy költői imakönyve látott napvilágot. Tudományos munkáit folyóiratok közölték. Sírja a budapesti Farkasréti zsidó temetőben van.főrabbi, költőI.: SZÉP Lipót: A veszprémi izr. hitközség iskolájának története 1805–1905. Vp., 1905. – VpF – Komlós. – RÚL XI. köt. – Szinnyei. VI. köt. – Varga.KISS Arnold, 1902-ig Klein ArnoldM.: Versek: A nap hárfája. Bp., 1904. – Jób. – Gettó dalok. – Köd és napsugár. Bp., 1911. – Felborult csillagok alatt. Prózai kötetei: Emlékbeszéd Kossuth Lajos fölött. Bp., 1894. – Beigtatási beszéd. Vp., 1896. – Sófárhangok. (Egyházi szónoklat.) Vp., 1896. – Mirjam. Imádságos könyv nők számára. Vp., 1897. –Két hajó. (Ujévi beszéd) Vp., 1897.–Mene, Tekel, Ufarszin. Vp., 1897. – Ifjak és öregek. Bp., 1909. – Álom és valóság. Bp., 1913. – A fekete Horovitz. Bp., 1931.( Ungvár, 1869. november 2. - Budapest, 1940. november 14. )

• Mirjam, [1898]
• A magyar szabadság, 1898
• Gyászbeszéd, 1898
• Prológ a Veszprémi Leányegyesület megnyitó ünnepélyére, 1899
• Hazkára, 1900
• Mirjam, [1903]
• Az Isten egy, 1903
• Mirjam, 1904
• Mirjam, 1904
• Gileád, [1905]
• Ifjak és öregek, [1906]
• Mirjam, [1906]
• Gileád, 1906
• Mirjam, 1907
• Morris Rosenfeld költeményei, 1908
• Morris Rosenfeld költeményei, 1908
• Mirjam, [1909]
• Emlékezések könyve, 1909
• Mirjam, 1909
• Mirjam, [1910]
• Echod imádságok zsidó gyermekek és a serdültebb ifjúság számára, 1913
• Mirjam, [1914]
• Ferenc Ferdinánd trónörökös Őfensége és neje Hohenberg Zsófia hercegnő emlékezete. Gyászbeszéd melyet a Budai Izraelita Hitközség templomában 1914. julius 2-án tartott Dr. Kiss Arnold budai főrabbi, 1914
• Mirjam, 1915
• Mirjam, [1916]
• A háború legendái, 1916
• Emlékezések könyve Hazkára, 1916
• Emlékezések könyve, [1916 után]
• Mirjam, [1918]
• Mirjam, 1918
• Az Énekek Éneke, [192?]
• Jób, [192?]
• Kiss Arnold elbeszélései, [192?]
• Mirjam, [1922]
• Mirjam, [1922]
• Mirjam, [1922]
• Salamon ibn Gabiról, [1922]
• Elborult csillagok alatt, 1922
• Mirjam, 1922
• A fekete Horovitz és más elbeszélések, [1923]
• Mirjam, [1924?]
• Mirjam, [1924]
• Énekek éneke, [1926]
• Sámuel Hagid ibn Nagdéla, [1928]
• Mirjam, [1929]
• Pódium, [193?]
• Ankét a kitérésekről, 1931
• A nagy per, [1933]
• A nagy per, 1933
• Örök láng, [1936]
• Kiss Arnold szózata a közeledő főünnepek alkalmából, [1940]
• Emlékbeszéd Gerő Ödön fölött, 1940
• Mirjam, 1942
• Mirjam, 1958
• ,

• A budapesti I. kerületi M. Kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium (Főgimn.) összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. [Összeáll. Baumgartner Alajos]. Bp., 1927. Budai Könyvnyomda. 55 o., ()
• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927. [5] 152 o., 10 t., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001. 290 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
• Veszprém megyei fejek. Veszprémvármegye tíz évvel Trianon után, 1919-1929. Emlékalbum a vármegye egyházi, hivatali, tudományos, társadalmi és közgazdasági reprezentánsairól. Szerk. Hahn Ferenc, Zsadányi Oszkár. Veszprém, Veszprémmegyei fejek Kiadóvállalat, 1929. [396] o. ([Magyar városok, vármegyék társadalmi emlékalbuma 4.]), ()

• Félálom (1/2 álom) (r.: Rózsa János, 1990)