História TT

1936-ban Kőszegen érettségizett, tíz hónapig Pannonhalmán bencés novícius volt, majd 1937-től a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar nyelv és irodalom-francia szakon tanult, 1941-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1943-ig egy grófi családnál magántanár volt, majd könyvügynök, végül vállalati titkár. 1943-tól katona, de 1944. decemberben hazaszökött. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, részt vett a földosztásban, majd MKP járási titkár, 1945. májustól az MKP, MDP Központi Vezetősége propagandaosztályának munkatársa, 1946-tól a Szabad Föld munkatársa, utóbb segédszerkesztője 1950-ig. 1947-től a Szabad Nép főmunkatársa, 1953-1956-ban a Csillag szerkesztőségének tagja, 1957-től a Népszabadság főmunkatársa; 1959-től a Falusi Vasárnap című hetilap főszerkesztője, a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának elnöke. Első írásai a Pester Lloydban jelentek meg 1939-ben, később az Élet, a Napkelet, az Ünnep, a Híd és a Sorsunk közölte verseit és elbeszéléseit. Több sikeres film forgatókönyvét írta. Műveiben korának társadalmi problémáival, a parasztság életének 1945 után átalakulásával, az 1960-as évektől a városi élettel foglalkozott. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. 1953. május 17. és 1962. november 5. között országgyűlési képviselő volt, a Magyar Függetlenségi Népfront illetve a Hazafias Népfront Vas megyei listáján jutott mandátumhoz.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Kossuth-díj 1952; SZOT-díj 1969; Munka Érdemrend arany fokozata 1970; Felszabadulási Emlékérem 1970; JA-díj 1971.M.: Ének a Dunakorzón, v., 1942; Maszat Miska, mese, 1942; Bikk-Makk Matyi, mese, 1942; A piros csillag meséje, verses mese, 1945; Kikelet, verses elb. gyermekeknek, 1946; Népdal és népköltészet, tan. [1947]; Móricz Zsigmond, esszé [1947]; Mindentudó kicsi könyv, mese [1948]; A magyar nép eredete, tan., 1948; Csillag a Rábán, elb., 1948; Díszparasztok árulása, politikai publ., 1948; Mindentudó kicsi könyv, mesék, v., 1948; Tündérmajor, v., 1950; Tuskó Dani, verses mese, 1950; Ezüstkard, verses mese, 1951; Gál Anna diadala, d., 1951; Az igazmondó Nepomuk, elb., 1952; Tűzkeresztség, d., 1952; Pálfordulás, elb., 1952; Szén Szulimán és a három pajtás kalandjai, verses elb.-feldolgozás, 1952; Csete István igazsága, elb., 1952; Kemény dió, elb., 1953; Uborkafa, d., 1953; Pirkadás, önéletrajzi r., 1955; Tere-fere, elb., 1955; Három film. Tűzkeresztség. - Vihar. - Hintónjáró szerelem, irod. forgatókönyvek, 1956; Kutyaszorító, r., 1957 <1956*>; Forgószél, kisr., r., 1958; Szamba hercegnő, szatirikus r., 1958; Földközelben, riportok, 1959; Jó mulatást!, kisr., karcolatok, anekdoták, 1959; Aranyfüst, r., 1960; Árnyak és sugarak, filmr.-ek, 1961; A nagy kaland, r., 1963; Színe és visszája, avagy a levágott ujjak esete, r., 1964; A krónikás tollával, elb., 1964; Menyasszonytánc, 1964, filmr., 1965; Írott malaszt, r., 1967; A kazamaták titka, ifj. r., 1967; A láthatatlan barikád, elb., 1968; A Szahara szíve, útibesz., 1969; Bumeráng, r., 1969; Pörben a világgal, elb., 1970; Világunk varázsa, riportok, 1974; Eleven történelem, riportok, 1975; Nemcsak kenyérrel. - Az 1001. kilométer, kisr.-ek, 1976; Írott malaszt. Három regény, 1977.[MIL,ÚMIL,KMIK,MÉL3OSZKK]Műford.: N. M. Gyakonov: Házasság hozománnyal, d. [Takács Tildával], 1951.(Sárvár, 1918. szept. 4.-Bp., 1974. szept. 19.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Urbán Ernő (Sárvár, 1918. szept. 4. – Bp., 1974. szept. 19.): író, újságíró, Kossuth-díjas (1952), József Attila-díjas (1971). Középisk. tanulmányainak elvégzése után tíz hónapig Pannonhalmán bencés novícius volt. A bp.-i egy.-en magyar–francia szakot végzett, 1927–29-ben az Eötvös Kollégium tagja volt. 1941-től házitanár, egy grófi családnál nevelő, szellemi szükségmunkás, könyvügynök, végül titkár egy vállalatnál. 1939-ben jelentek meg első írásai a Pester Lloydban, majd az Élet, a Napkelet, az Ünnep, a Híd és a Sorsunk közölte verseit és elbeszéléseit. 1942-ben Ének a Dunakorzón címmel verseskötetet jelentetett meg. 1945-ben részt vett a földosztásban és az MKP tagja lett. Előbb járási párttitkár, majd a párt központi vezetősége propagandaosztályának munkatársa. 1945-ben jelent meg A piros csillag meséje c. könyve. 1946–1950 között a Szabad Föld munkatársa, majd segédszerk.-je, 1947-től a Szabad Nép főmunkatársa. 1953-ban a Csillag szerkesztőségének tagja. 1958-tól a Népszabadság főmunkatársa, 1959-ben a Falusi Vasárnap c. hetilap főszerk.-je, egyidejűleg a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának elnöke. Újságíróként széles körű tapasztalatokat szerzett a falusi élet átalakulásáról, ezeket örökítette meg írásaiban. Tündérmajor (Bp., 1950) c. elbeszélő költeményében és más írásaiban a termelőszövetkezeti mozgalom mellett tett hitet. A falu szocialista átalakulását támogatta Gál Anna diadala (Bp., 1951); c. vígjátékában és Tűzkeresztség (Bp., 1952) c. drámájában is. Ez utóbbi filmváltozata ugyanebben az évben a Karlovy Vary-i filmfesztivál „Munka-díját” nyerte. Színműveiben, ha a dogmatizmustól korlátozva is, a paraszti élet akkori valóságos konfliktusait kifejező Uborkafa (Bp., 1953) c. színpadi szatírája már egyértelműen a dogmatizmussal való leszámolást mutatja. E művében a falusi bürokráciát, a vidéki „kiskirályokat” gúnyolta ki. Kemény dió (Bp., 1953) és Terefere (Bp., 1955) c. köteteiben elbeszéléseit, ill. karcolatait gyűjtötte egybe. Pirkadás (Bp., 1955) c. önéletrajzi jellegű regénye a földreform időszakát ábrázolta. Több sikeres film forgatókönyvét írta (Tűzkeresztség, Vihar, Hintónjáró szerelem). Kutyaszorító (Bp., 1956) c. regényében az ötvenes évek közepének falusi világát, Forgószél (Bp., 1958) c. regényében az 1956 utáni vidéken beállt konszolidációt mutatta be. Az újjászervezett szövetkezetek sikereiről szól Aranyfüst (Bp., 1960) c. regénye. Humoros karcolataiból Jó mulatást! Vidámságok könyve (Bp., 1959), riportjaiból Földközelben (előszó: Dobi István; Bp., 1959) c. kötetében válogatott. Árnyak és sugarak (Bp., 1961) c. „filmregénye” egy fővárosi „galeri” históriáját beszélte el. A nagy kaland (Bp., 1963) c. regénye a váci cementművek építőinek állított emléket. Írott malaszt (Bp., 1967) c. riportregénye morális kérdéseket vet fel, az úgynevezett „átmeneti” társadalom helyzetét vizsgálja. A Szahara szíve (Bp., 1969) c. könyve algériai utazásának élményeit foglalja össze. A krónikás tollával (Bp., 1964), Világunk varázsa (Bp., 1974) és az Eleven történelem (Bp., 1975) c. kötetei riportjait, Pörben a világgal (Bp., 1970) c. kötete válogatott elbeszéléseit tartalmazza. Élete végén több felfedező értékű televíziós riportfilmet forgatott. A riportnak meghatározó szerepe volt szépirodalmi munkásságában. Mint fáradhatatlan újságírót és érzékeny megfigyelőt, az emberi sorsok nagy fordulatai érdekelték. Munkái dokumentum-értékűek, történeteit anekdotikus módon adta elő. A magyar irodalmi népiesség elbeszélő hagyományait követte. – Irod. Bodnár György: U. E. új darabja és a szatíra kérdései (Társad. Szle, 1954); Ordas Iván: U. E. (Jelenkor, 1961); Simon Zoltán: Írott malaszt (Kritika, 1968); Csák Gyula: Valóságközelben (Élet és Irod. 1971); Gáll István: U. E. meghalt (Új Írás, 1974. 11. sz.); Simon István: Interjú U. E.-vel (Írószobák, Bp., 1976); Kovács Imre: Találkozások. U. E. (Lobogó, 1977. 33. sz.); Tamás István: A valóság vallatója: U. E. (Tizenhárom hónap, Bp., 1977); Mátyás István: Emlékezés U. E.-re (Kritika, 1978. 9. sz.); Kőházi Zsolt: Igazságkeresőben. U. E.-ről (Életünk, 1978. 1. sz.); László Gyula: Szigligeti árnyak. A mindennapok krónikása (Népszava, 1978. ápr. 15.); Ruffy Péter: Metamorfózis urbánienzis (Világaim, Bp., 1979).

• Krisztus a királyunk!, [1937]
• Istené vagyok!, 1937
• Krisztus hatalmában, 1937
• A magyar katona nacionalizmusa, 1938
• Krisztus keresztje, 1941
• Bikk-Makk-Matyi, 1942
• Ének a Dunakorzón, 1942
• Maszat Miska, 1942
• A piros csillag meséje, [1945]
• Kikelet, [1946]
• A háromtornyú palota és egyéb játékok a magyar falu számára, [1947]
• A póruljárt kupec és egyéb vidám falusi történetek, [1947]
• Móricz Zsigmond, [1947]
• Népdal és népköltészet, [1947]
• Kincses kalendárium, 1947-
• Csillag a Rábán, [1948]
• Mindentudó kicsi könyv, [1948]
• Mindentudó kicsi könyv, [1948]
• Díszparasztok árulása, 1948
• A magyar nép eredete, 1949[!1948]
• Tuskó Dani, [1950]
• Tündérmajor, 1950
• Falun, [1951]
• Tűzkeresztség, [1951]
• Tűzkeresztség, [1951]
• Ezüstkard, 1951
• Gál Anna diadala, 1951
• Házasság hozománnyal, 1951
• Tűzkeresztség, 1951
• Az igazmondó Nepomuk, 1952
• Az igazmondó Nepomuk, 1952
• Csete István igazsága, 1952
• Feledhetetlen 1919, 1952
• Pálfordulás, 1952
• Szén Szulimán és a három pajtás kalandjai, 1952
• Tűzkeresztség, 1952
• Vihar, 1952
• Vihar, 1952
• Uborkafa, [1953]
• Boevoe kreŝenie, 1953
• Kemény dió, 1953
• Křest ohněm, 1953
• Hintónjáró szerelem, [1954]
• A valóság és annak megismerése az újságírói munkában, 1954
• Chrzest ogniowy, 1954
• Uborkafa, 1954
• Kemény dió, 1955
• Pirkadás, 1955
• Tere-fere, 1955
• Három film, 1956
• Tündérmajor, 1956
• Kutyaszorító, 1957
• Trudnoe položenie, 1957
• Dve bočki roma, 1958
• Forgószél, 1958
• Kun nan ti hszing si, 1958
• Lamatas, 1958
• Pastka, 1958
• Szamba-hercegnő, 1958
• Vértes, [1959]
• Földközelben, 1959
• Jó mulatást!, 1959
• Kaks vaati rummi, 1959
• Aranyfüst, 1960
• Aranyfüst, 1961
• Árnyak és sugarak, 1961
• Iki cselek rom, 1962
• A nagy kaland, 1963
• A krónikás tollával, 1964
• Masaqqatli kunlar, 1964
• Színe és visszája, avagy, 1964
• Menyasszonytánc 1964, 1965
• Pirkadás, 1965
• Színe és visszája avagy, 1965
• A kazamaták titka, 1967
• Írott malaszt, 1967
• A láthatatlan barikád, 1968
• A nagy kaland, 1969
• A Szahara szíve, 1969
• Bumeráng, 1969
• Pörben a világgal, 1970
• A kazamaták titka, 1972
• Írott malaszt, 1974
• Pirkadás, 1974
• Világunk varázsa, 1974
• Eleven történelem, 1975
• Živaâ istoriâ, 1975
• Das Geheimnis des Kastells, 1976
• Nemcsak kenyérrel, 1976
• Írott malaszt, 1978, cop. 1977
• Utrennââ zarâ, 1979
• Tűzkeresztség, 1992, 1951
• A bor,
• Ma este Urbán Ernő dedikál,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. [Pannonhalma, 1987]. Széchenyi ny. 269 [2] o., ()
• Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. Sárvár, Sylvester Könyvtár, 1993. 239 o., ill., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Tűzkeresztség   |☰  1951   |☰  forgatókönyvíró, író
• Vihar   |☰  1952   |☰  forgatókönyvíró
• Hintónjáró szerelem   |☰  1954   |☰  forgatókönyvíró