Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Bethlen István, bethleni, gróf (Gernyeszeg, 1874. okt. 8. – Moszkva, 1946. okt. 5.): miniszterelnök. Az MTA t. tagja (1928-1945). A bp.-i egy.-en jogot, Magyaróváron mezőgazdasági ak.-t végzett. 1901-től 1903-ig szabadelvű párti, 1904-től 1913-ig függetlenségi párti, 1913-tól 1918-ig alkotmánypárti képviselő. A király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1919. febr.-ban kezdeményezésére alakult meg az ellenforradalmi Nemzeti Egyesülés Pártja. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, ahol a szegedi kormány képviselőjeként az ellenforradalmi komité egyik vezetője lett, 1920-ban tagja a m. békedelegációnak. A Simonyi-Semadam-kormány lemondása után létrehozta az egységes kormányzópártot, de az új kormányt nem sikerült megalakítania. A Teleki-kormány bukása után, 1921. ápr. 14-én miniszterelnök lett. IV. Károly második puccskísérletének leverése után benyújtotta és a parlamenttel elfogadtatta a Habsburg-ház detronizációjáról szóló törvényjavaslatot (1921. nov.). Titkos politikai egyezséget kötött a szociáldemokrata párttal (1921, dec.), majd miután a Kisgazda Párt felszámolására irányuló több kísérlete sikertelen maradt, híveivel együtt belépett a pártba (1922. febr.), amelynek Nagyatádi Szabó István mellett egyik vezetője lett. E pártból és a hozzá csatlakozott konzervatív pártokból létrehozta a Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Pártot (Egységes Párt), amely magva volt a későbbi kormánypártnak. 1922-ben rendeletileg szűkítette a választói jogot, s a városok kivételével visszaállította a nyílt szavazás rendszerét. Az ún. népszövetségi kölcsön megszerzésével és a súlyos adóemelésekkel elősegítette az ország gazdasági konszolidálódását, amit 1929-ig további nagy összegű külföldi kölcsönök felvételével tartott fenn, jelentős mértékben elősegítve ezáltal az ország gazdasági függésének kialakítását. 1926-ban a személyét is érintő frankhamisítási botrány kül- és belföldi visszhangját kellett leküzdenie. 1927-ben barátsági és döntőbírósági szerződést kötött a Olaszo.-gal. 1931. aug. 24-én lemondott, de továbbra is jelentős szerepet játszott mint a kormányzó egyik tanácsadója. 1935-ben, Gömbös Gyula miniszterelnökkel támadt ellentéte miatt kilépett az Egységes Pártból és ellenzékbe vonult. Az 1939-i választások után Horthy a felsőház örökös tagjává nevezte ki. 1943-44-ben egyik vezetője az angolszászok felé orientálódó politikai áramlatnak. Szerepet játszott a különböző különbéke-kísérletekben. 1944 őszétől szovjet háziőrizetben volt, majd Moszkvába vitték. Ott halt meg egy rabkórházban. – F. m. A Mezőség és az erdélyi magyarság (Marosvásárhely, 1907); A magyar birtokpolitika jeladatai Erdélyben (Bp., 1913); Beszédei és írásai (I-II, Bp., 1933); Angliai előadásai (Bp., 1933). – Surányi Miklós: Bethlen (Bp., 1927); Fenyő Miksa: Bethlen István; Emlékalbum. Gróf Bethlen István miniszterelnöksége tizedik évfordulójára (szerk. Berecz Sándor, Bp., 1931); Klebelsberg Kúnó, gróf, Bud János, Zsitvay Tibor, Gömbös Gyula, Károlyi Gyula gróf, Almásy László, Hegedűs Lóránt, Scitovszky Tibor, Schandl Károly írásai; Romsics Ignác: B. I. politikai pályaképe 1901-1944 (in: B. I. Emlékirata 1944); Bolza Ilona: A bujdodó gróf Bethlen István (in: Bethlen István Emlékirata 1944); Bethlen István Emlékirata. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Romsics Ignác: B. I. konzervativizmusa (Népszabadság, 1994. fún. 17.).

tudósportál

A bp.-i tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott (1893–1896), fél évet angol egyetemeken töltött (1897), Marosvásárhelyen, majd Ausztriában töltötte le egyéves önkéntes katonai szolgálatát (1897–1898), a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézet vendéghallgatója (1898–1900). Az MTA tagja (t.: 1928. máj. 18.).

• Emlékbeszéd gróf Károlyi Sándor felett, 1906
• A Mezőség és az erdélyi magyarság, 1907
• A siófoki gazdagyűlés előestéjén, [1912]
• Az oláhok birtokvásárlásai Magyarországon az utolsó 5 évben, 1912
• A magyar bírtokpolitika feladatai Erdélyben, 1913
• Nemzetvédelem és államépítés, 1921
• Bethlen István beszéde a Keresztény Kisgazda-, Földmíves- és Polg. Párt miskolczi zászlóbontásán, 1922
• Bethlen István beszéde Debreczenben, 1922
• Bethlen István beszéde Hódmezővásárhelyen, 1922
• Bethlen István beszéde Szegeden, 1922
• Bethlen István beszéde Szombathelyen, 1922
• Rede ... in Debreczen, 1922
• La Hongrie et la Société des Nations, 1923
• Loi VI. de l'an 1924 sur l'emprunt interne à contracter en vue de combler le déficit du budget, 1924
• Magyarország újjáépítésének kérdéséhez, 1924
• Magyarország újjáépítésének kérdéséhez, 1924
• Magyarország az új Európában, 1925
• Az egységes magyar gyorsírás alapokmánya, 1927
• Nagyméltóságú Bethlen István gróf miniszterelnök úrhoz Budapesten. Emlékirata a Magyar Városok Országos Kongresszusának, ..., 1927
• Emlékbeszéd Kossuth Lajosról, [1928]
• Benito Mussolini gondolatai, 1928
• Bethlen István programmja a gazdasági válság és a munkanélküliség lekűzdésére, 1930
• Bethlen István gróf Széchenyi-emlékbeszéde, [1932]
• Emlékkönyv Kenéz Béla negyedszázados professzori munkásságának évfordulójára, 1932
• The Danube states and the Tardieu plan, 1932
• Bethlen István angliai előadásai, [1933]
• Testvértüzek, [1933]
• Utolsó akkordok, [1933]
• Gróf Bethlen István beszédei és írásai, 1933
• La Hongrie et son problème des minorités, 1933
• La Hongrie et son problème des minorités, 1933
• Magyarország kisebbségi politikája, 1933
• Gróf Apponyi Albert emlékezete, 1934
• The treaty of Trianon and European peace, 1934
• Two studies on the attitude of Hungary in the question of sanctions against Italy, 1936
• System des internationalen Minderheitenrechtes, 1937
• L'Ungheria e l'Europa, [1938]
• 1920-1940, 1940
• Gróf Bethlen István ünnepi beszéde, 1940
• 1920-1940, [1941]
• A companion to Hungarian studies, 1943
• Bethlen István titkos iratai, 1972
• Hungarian politics during World War Two, 1985
• Bethlen István emlékirata, 1944, 1988
• Válogatott politikai írások és beszédek, 2000
• Czechs caught in their own trap,

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny. XV, 288 o., ill., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997. 517 o., ()
• Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998. 4 db., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004. 440 o., ill., ()
• Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001. 788 o. [Személyi adattár 649-719. o.], ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003. 276 o., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]. 755 o., ill., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935. 175 o., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., Magyar Könyvklub, 2000. 329 [7] o., ill., ()
• Nemesi évkönyv, 1-13.; szerk. királydaróczi Daróczy Zoltán; May Ny., Bp., 1923-1935 (6 db), ()
• Nemzetgyűlési almanach 1922-1927. Szerk. dr. Lengyel László és Vidor Gyula. Bp., 1922. Pallas Rt. ny. 230 o., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Tapolcai életrajzi lexikon. Gyűjtötte és összeáll. Kertész Károly. Tapolca, Tapolcai Városszépítő Egyesület, 2000. 269 o., ill. (Tapolcai füzetek 20.), ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914. [3], 1 t., 413 o., ill., ()

• MFI 275 (r.: , 1929)
• MFI 294 (r.: , 1929)
• MFI 152 (r.: , 1927)
• MFI 1 (r.: , 1924)    
• MFI 261 (r.: , 1929)
• MFI 238 (r.: , 1928)
• MFI 363 (r.: , 1931)
• MFI 166 (r.: , 1927)
• MFI 248 (r.: , 1928)
• MFI 154 (r.: , 1927)
• MFI 93 (r.: , 1925)
• MFI 197 (r.: , 1927)
• MFI 22 (r.: , 1924)    
• Hősök napja (r.: , 1929)
• Bethlen-kormány ülése a teraszon | MFI 47 (r.: , 1925)
• MFI 123 (r.: , 1926)
• Gardenparty a Kormányzónál a Budai Várban | "La crème de la crème" - A krémek krémje (r.: , 1929)
• MFI 218 (r.: , 1928)
• MFI 46 (r.: , 1925)
• MFI 156 (r.: , 1927)
• MFI 44 (r.: , 1924)
• MFI 243 (r.: , 1928)
• MFI 388 (r.: , 1931)
• MFI 245 (r.: , 1928)
• MFI 387 (r.: , 1931)
• MFI 64 (r.: , 1925)
• MFI 139 (r.: , 1926)
• MFI 74 (r.: , 1925)
• MFI 169 (r.: , 1927)
• Bethlen gróf Rómában (r.: , 1927)
• MFI 182 (r.: , 1927)
• MFI 14 (r.: , 1924)    
• MFI 377 (r.: , 1931)
• MFI 202 (r.: , 1928)
• MFI 116 (r.: , 1926)
• MFI 133 (r.: , 1926)
• MFI 13 (r.: , 1924)
• Csapatszemle a Vérmezőn (r.: , 1930)
• MFI 500 (r.: , 1933)    
• MFI 784 (r.: , 1939)