Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kürti József (Szatmár, 1881. júl. 14. – Bp., 1939 jún. 18.): színész. 1904-ben a Thália Társaságnál kezdte pályáját, 1907-ben a Népszínházhoz, 1909-ben a Magyar Színházhoz, 1913-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek a Vígszínházban töltött háromévi megszakítással (1925–28) mindvégig, 1937-től örökös tagja maradt. Mint tragikus hős a Nemzeti Színház klasszikus előadásainak fő támasza volt. Ösztönös, szerepeit mélyen átélő színészi alakításokat nyújtott, klasszikus szerepekben, ízes m. parasztalakokban egyaránt. Filmszerepeket is alakított. – F. sz. Oedipus (Sophokles), Kent, Othello, Brabantio, Wolsey bíboros (Shakespeare), Bánk bán, Petur és Tiborc (Katona: Bánk bán), Lucifer (Az ember tragédiája), Kis Bálint (Szigligeti: A csikós); Feledi Gáspár (Tóth Ede: A falu rossza); Baracs Imre (Gárdonyi: A bor). – I. f. A csikós (1917); Szent Péter esernyője (1917); Piros bugyelláris (1917); Szép Ilonka (1922); A cigány (1925); Budai cukrászda (1935); Két fogoly (1937); Süt a nap (1938); Borcsa Amerikában (1938). – Irod. Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960); Galamb Sándor: K. J. (Film, Színház, Muzsika, 1966. 8. sz.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Kürti József(Szatmár, 1881. júl. 14.–Bp., 1939. jún. 18.): színész. A SzAk-t 1904-ben végezte el. A Thália Társaságnál kezdte pályáját. 1906–07-ben Pécsett, 1907–08-ban a Népszínház–Vígoperában, 1908–09-ben ismét a Thália Társaságnál, 1909-től a Magyar Színházban játszott. 1913-tól 1925-ig a Nemzeti, 1925–1928 között a Víg, 1929-től ismét a Nemzeti Színház tagja volt haláláig. Lendületes, sodró erejű játéka a nagy tragikus szerepekben érvényesült, de sikerrel alakította a vj.-ok, a társadalmi drámák és a népszínművek jellemszerepeit is. Több filmben játszott. Verseskötete is megjelent. F.Sz. Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája); Oidipusz király (Szophoklész); Attila (Kisbán M.: A nagyúr); Petronius (Teleki L.: Kegyenc); Bánk, Petur, Tiborc (Katona J.: Bánk bán); Hamelin (Géraldy: Ezüstlakodalom); Tóth Mihály (Mikszáth K.–Harsányi Zs.: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Balogh Ábel (Móricz Zs.: Úri muri); Kent (Sh.: Lear király); Othello (Sh.); Feledi Gáspár (Tóth E.: A falu rossza); Mokány (Kisfaludy K.: Csalódások); Miller (Schiller: Ármány és szerelem).

• Későnnyílt virágok, 1938
• Kürti József könyve ... sz., [post 1900]
• ,

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A falu rossza | Falu rossza (r.: Pásztory M. Miklós, 1914)
• Ágyú és harang (r.: Pintér Imre, 1915)
• Piros bugyelláris (r.: Pásztory M. Miklós, 1918)
• Érik a búzakalász (r.: Gaál Béla, 1938)
• Károly bakák (r.: Korda Zoltán, Pásztory M. Miklós, 1918)
• Végszó (r.: Pásztory M. Miklós, 1920)
• A szürkeruhás hölgy | Szürkeruhás leány (r.: Deésy Alfréd, 1920)
• Borcsa Amerikában (r.: Keleti Márton, 1938)
• Címzett ismeretlen (r.: Gaál Béla, 1935)
• Két fogoly (r.: Székely István, 1937)
• Horthy Miklós azt üzente (a Magyar Feltámadás filmje) | Magyar feltámadás (r.: Csepreghy Jenő, Kiss Ferenc, 1938)
• A csikós (r.: Pásztory M. Miklós, 1918)
• Filmjáték Liszt Ferenc korából | Szerelmi álmok (r.: Hille Heinz, 1935)
• A rög (r.: Gerőffy J. Béla, 1920)
• Mackó úr kalandjai | Vásott kölykök (r.: Deésy Alfréd, 1921)
• Fehérvári huszárok | Hét szál rózsa (r.: György István, 1938)
• Budai cukrászda (r.: Gaál Béla, 1935)
• Ludas Matyi (r.: Deésy Alfréd, 1922)
• Rongyosok | The Shabby Dressed | Vidám filmjáték 7 felvonásban (r.: Gaál Béla, 1925)
• Süt a nap (r.: Bolváry Géza, Kalmár László, 1938)
• A fekete szivárvány (r.: Kertész Mihály, 1916)
• Kétlelkű asszony (r.: Pásztory M. Miklós, 1918)
• Der Fremde Jager | Szép Ilonka (r.: Forgács Antal, 1921)
• A cigány (r.: Forgács Antal, 1925)
• Szent Péter esernyője (r.: Korda Sándor, 1915)
• Marie | Tavaszi zápor (r.: Fejős Pál, 1932)
• Die Verschwörung | Mária Terézia | Összeesküvők (r.: Justitz Emil, 1918)
• Fogadalom (r.: Gerőffy J. Béla, 1920)
• A gondolatot nem lehet bezárni | Jön az öcsém (r.: Kertész Mihály, 1919)
• Varjú a toronyórán (r.: Rodriguez Endre, 1938)
• Az iglói diákok (r.: György István, 1934)
• A száműzött (r.: Várkonyi Mihály, 1920)