
Graváts Tivadar (1021847 | - )
Grawatsch Tivadar (1021846 | - )
Bilicsi Tivadar (1021845 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Bilicsi Tivadar; Gravátsch (Bp., 1901. szept. 6. – Siófok, 1981. júl. 11.): színész, érdemes művész (1962), kiváló művész (19~5). Érettségi után rövid ideig postatisztviselő, majd kardalos a Városligeti Színházban. Ezután különböző vidéki társulatoknál játszott, majd beiratkozott az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk. fába, amelyet 1925-ben végzett el. Színészként Szegeden és Miskolcon volt szerződésben. Bp.-en először a Király, majd 1928-ban a Belvárosi Színházban játszott, 1931-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd fellépett a Teréz körúti Színpadon. 1933-tól 1945-ig a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. A II. világháború után zenés bohózatokban, operettekben játszott a Medgyaszay Színházban (1946), a Művész Színházban (1947), a Magyar Színházban (1948). Pályafutásának egyik nagy sikere fűződött a Művész Színházhoz, ahol a Csókos asszony c. operettben Kubanek hentes mestert alakította. 1949-54-ben a Fővárosi Operettszínház, 1954-től haláláig a Vígszínház tagja volt. Eredetileg a táncoskomikusi szerepkört töltötte be, de jellemábrázoló ereje-különösen idősebb korában-sok kitűnő drámai szerepben érvényesült. Klasszikus értékű alakítása volt Ill Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása c. darabjában. Drámai alaphangját a humánum jellemezte. Legkedvesebb szerepe Rettegi Fridolin (Schönthan testvérek: A szabin nők elrablása), amelyet több, mint ötszázszor játszott. Kétszer turnézott az USA-ban és Kanadában, fellépett Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Svédo.-ban. Gyakran szerepelt színésznő lányával, Máriával. Rendkívül népszerű színész volt, nagy szeretettel játszott gyermekeknek is. Sok filmben szerepelt és sokat foglalkoztatták a Magy. Rádióban és a Magy. Televízióban. Portréfilm készült róla a Magy. Televízióban (1980). – F. sz. Kubanek (Zerkovitz Béla: Csókos asszony); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Zsupán (Strauss: A cigánybáró); Kerekes Ferkó (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő); Francia király (Kacsoh Pongrác: János vitéz); Tschöll papa (Schubert-Berté: Három a kislány); Tódorka Szilárd (Csiky Gergely: A nagymama); Grumio (Shakespeare: A makrancos hölgy); Trinculo (Shakespeare: A vihar); Lőrinc barát (Shakespeare: Romeo és Julia); Mosca (Ben Jonson: Volpone); Vidorov (Osztrovszkij: Erdő); Ragueneau (Rostand: Cyrano de Bergerac), Ill (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása); Biró Márton (Bereményi Géza: Légköbméter); Badari bácsi (Gyurkovics Tibor: Nagyvizit); Házigazda (Csurka István: Eredeti helyszín); Sajt Hugó (Füst Milán: A sanda bohóc). – I. f. A vén gazember (1932); Ez a villa eladó (1935); Az új földesúr (1935); Az aranyember (1936), Két fogóly (1937); Uz Bence (1938); Papucshős (1938); Áll a bál (1939); Földindulás (1939), Halálos tavasz (1939); Déryné (1951); Semmelweis (1952); Sárga rózsa (1969); Tévedni isteni dolog (1970). Több televíziós filmben is játszott. – Irod. Bajor Nagy Ernő: Egy délután B. T.-nál (Szabad Föld, 1971. szept. 19:); „Hol vagytok ti régi játszótársak? ... Emlékezések volt pályatársaimra (Bp., 1982); Pályámról (Önéletrajz, Film, Színház, Muzsika, 1960. jún. 10.); M. G. P.: B. T. születésnapjára (Népszabadság, 1976. szept. S.); Sebestyén János: Egy megdöbbent rádiós naplójából (Rádió-és Televízióújság, 198 i. júl. 20-26.); Koltai Tamás: B. T. (Kritika, 1981. 8. sz.); Reviczky Katalin: B. T. (Daily News, 1986. szept. 9.); Szatmári István: B. T. (Film, Színház, Muzsika, 1986. okt. r4.).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
Bilicsi Tivadar; Graváts(Bp., 1901. szept. 6.–Bp., 1981. júl. 11.): színész. 1919-ben kezdte a pályát kardalosként a Feld-féle Budapesti Színházban, de statisztált az Operában is. Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd Füzy Barnabás színtárs.-ához szerződött. 1920–22-ben Miskolcon volt kardalos. 1925-ben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját, majd Szegedre szerződött. Az 1926–27-es évadot a Király Színháznál töltötte, de közben visszament Szegedre is. 1928–29-ben a Belvárosi Színháznál játszott. 1929–31-ben a miskolci, 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínház, 1932-től a Terézkörúti Színpad tagja volt. 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott. 1945 után a Belvárosi Művész, a Magyar, a Medgyaszay, ill. a Modern Színházban és az Operettszínházban szerepelt rendszeresen. 1949-ben, az államosítás után ismét az Operettszínházhoz került. 1952–54-ben a Vígszínházban lépett fel. 1954-ben A Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, amelynek – 1962-től ismét Vígszínház néven – 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig tagja volt. Táncos buffóként kezdte pályáját, és drámai erejű karakterszínészként fejezte be. Groteszk báj, humor, emberség áradt alakításaiból. A minden műfajban otthonos, igazi nagy clownok fajtájába tartozott. 1962-ben érdemes, 1975-ben kiváló művész kitüntetést kapott. F.Sz. Trinculo (Sh.: A vihar); Kubanek (Zerkovitz B.: Csókos asszony); Hugó (Molnár F.: Liliom); Beppo (Heltai J.: A néma levente); Mosca (Jonson: Volpone); Almády (Molnár F.: Játék a kastélyban); Csató (Molnár F.: A doktor úr); Tóbiás fiákeres (J. Strauss: Bécsi diákok); Rostó Pál (Sárközi I.: A szelistyei asszonyok); Bruhaha Kelemen (Csinn-bumm cirkusz); Castel-Benac (Pagnol: Topáz); Vidorov (Osztrovszkij: Erdő); Rettegi Fridolin (Schöntan: A szabin nők elrablása); Ill (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása); Ragueneau (Rostand: Cyrano de Bergerac); Lőrinc barát (Sh.: Rómeó és Júlia); Moór (Csurka I.: Szájhős); Tschöll papa (Schubert–Berté: Három a kislány); Winter (Gyurkovics T.: Az öreg); Ed Mosher (O’Neill: Eljő a jeges); Badari bácsi (Gyurkovics T.: Nagyvizit); Bocca Libero (Nicolai: Hárman a padon); Sajt Hugó (Füst M.: Sanda bohóc). F.M. Hol vagytok, ti régi játszótársak? (1982).
- "Hol vagytok, ti régi játszótársak?...", 1982
- A szívemmel látlak, 1989
- Hárman a padon, 1993, 1977
- Mi muzsikus lelkek, 1999
- "Hol vagytok, ti régi játszótársak?...", 2001
- "Nem az a fontos az ember hány éves", 2001
- A vén cigány, 2002
- Apu, hod med be, 2003
- Nevetni kell, 2006
- Minden csak komédia, 2007
- Mulattattam, de magam is jól mulattam, 2011
- Aranyóra,
- Budapest, Budapest, te csodás,
- Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
- Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
- Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
- Palás Tóni (r.: Martonffy Emil, 1954)
- Az új földesúr (r.: Gaál Béla, 1935)
- Szerencsés flótás (r.: Balogh István, 1943)
- Beszállásolás (r.: dr. Szlatinay Sándor, 1938)
- Kölcsönkért férjek (r.: Bánky Viktor, 1941)
- Sok hűhó Emmiért | Sok hűhó Emmyért (r.: dr. Szlatinay Sándor, 1940)
- A Noszty-fiú esete Tóth Marival | Ihr Leibhusar (r.: Székely István, 1937)
- Szeressük egymást (r.: Cserépy Arzén, 1940)
- Behajtani tilos | Behajtani tilos! (r.: Martonffy Emil, 1941)
- Aranyember | Az aranyember (r.: Gaál Béla, 1936)
- A beszélő köntös | Szerelem vagy jogos büntetés (r.: Radványi Géza, 1941)

- Vasárnapi kimenő (r.: , 1942)
- A cigány (r.: Deésy Alfréd, 1941)
- Pesti mese (r.: Gaál Béla, 1937)
- Rád bízom a feleségem (r.: Vaszary János, 1937)
- A legokosabb ember (r.: , 1956)
- Anyámasszony katonája (r.: Ráthonyi Ákos, 1943)
- Nehéz apának lenni (r.: Keleti Márton, 1938)
- Megálmodtalak (r.: Vaszary János, 1943)
- Búsulni nem jó | Családi pótlék (r.: Csepreghy Jenő, 1937)
- János vitéz (r.: Gaál Béla, 1938)
- Az égő nadrág (r.: György István, 1934)
- Tökéletes férfi (r.: dr. Szlatinay Sándor, 1939)
- Bob herceg (r.: Kalmár László, 1941)
- Az utolsó Vereczkey | Az utolsó Wereczkey (r.: dr. Szlatinay Sándor, 1939)
- Földindulás (r.: Cserépy Arzén, 1939)
- Házassággal kezdődik (r.: Bánky Viktor, 1943)
- Fehér vonat (r.: Sipos László, 1943)
- Pillanatnyi pénzzavar (r.: Martonffy Emil, 1937)
- Két fogoly (r.: Székely István, 1937)
- A csábtánc | Halálos tavasz (r.: Kalmár László, 1939)
- Álomexpress | Éjféli gyors (r.: Rodriguez Endre, 1942)
- Tokaji aszú (r.: Bánky Viktor, 1940)
- Pénz áll a házhoz (r.: Balogh Béla, 1939)
- MFI 1024 (r.: , 1943)
- Hölgyek előnyben (r.: Martonffy Emil, 1939)
- Hasznosat a kellemessel (r.: Szőreghy Gyula, 1940)
- Horthy Miklós azt üzente (a Magyar Feltámadás filmje) | Magyar feltámadás (r.: Csepreghy Jenő, Kiss Ferenc, 1938)
- Tisztelet a kivételnek (r.: Ráthonyi Ákos, 1936)
- Egy pofon, egy csók (r.: Martonffy Emil, 1944)
- Erzsébet királyné (r.: Podmaniczky Félix, 1940)
- A papucsférj példát lát | Papucshős (r.: Vaszary János, 1938)
- Déryné | Déryné megdicsőül (r.: Kalmár László, 1951)
- Uz Bence (r.: Csepreghy Jenő, 1938)
- Heten mint a gonoszok | Heten, mint a gonoszok (r.: Rodriguez Endre, 1942)
- Áll a bál (r.: Bánky Viktor, 1939)
- A titokzatos idegen (r.: Somló Endre, 1936)
- Három szerelem története | Magdolna (r.: Nádasdy Kálmán, 1941)
- Nem loptam én életemben (r.: Balogh Béla, 1939)
- A pusztai királykisasszony (r.: Csepreghy Béla, 1938)
- Barátságos arcot kérek! | Nősül a vőlegényem (r.: Kardos László, 1935)
- Othello Gyulaházán (r.: Zsurzs Éva, 1966)
- Nincsenek véletlenek (r.: Kalmár László, 1938)
- Régi keringő (r.: Bánky Viktor, 1941)
- Enyém vagy! | Szeretlek (r.: György István, 1942)
- Fehérvári huszárok | Hét szál rózsa (r.: György István, 1938)
- Aranyóra | Ujjgyakorlat, rács mögött (r.: Ráthonyi Ákos, 1945)
- Amit az öregek is megkívánnak (r.: Szőreghy Gyula, 1932)
- A 2000 pengős férfi | Kétezer pengős férfi | Kétezerpengős férfi (r.: Cserépy László, 1942)
- Anyák orvosa | Az összeütközés | Semmelweis (r.: Tóth Endre, 1939)

- Édes a bosszú | Édes a bosszú! (r.: Vaszary János, 1937)
- Leányvásár (r.: Podmaniczky Félix, 1941)
- Csákó és kalap (r.: Martonffy Emil, 1941)
- Vasmacska (r.: Rodriguez Endre, 1954)
- Jelmezbál (r.: Rodriguez Endre, 1942)
- Férjet keresek | Kató naplója (r.: Martonffy Emil, 1939)
- A harapós férj | Hello, kedvesem (r.: Keleti Márton, 1937)
- II. magyar kívánsághangverseny | Második magyar kívánsághangverseny (r.: Balogh István, 1944)
- A méltóságos kisasszony | Méltóságos kisasszony (r.: Balogh Béla, 1936)
- Zavaros éjszaka (r.: Bán Frigyes, 1940)
- Alkalom (r.: Rodriguez Endre, 1942)
- Ez a villa eladó | Zsiványbecsület (r.: Cziffra Géza, 1935)
- Sziámi macska (r.: Kalmár László, 1943)
- Megölöm azt a Hacseket (r.: ifj. Vajda László, 1933)
- Egy nap a világ (r.: Vaszary János, 1943)
- 13 kislány mosolyog az égre | Tizenhárom kislány mosolyog az égre (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
- Az ember néha téved (r.: Gaál Béla, 1937)
- Hét szilvafa | Hétszilvafa (r.: Podmaniczky Félix, 1940)
- A leányvári boszorkány (r.: Gertler Viktor, 1938)
- Félreértés | Katyi (r.: Ráthonyi Ákos, 1942)
- Emlékszik? (r.: Ráthonyi Ákos, 1943)
- Haláltánc (r.: Kalmár László, 1941)
- 3:1 a szerelem javára (r.: Vaszary János, 1937)
- Végre | Végre … (r.: Farkas Zoltán, 1941)
- Éjjeli zene (r.: Bán Frigyes, 1943)
- Magyar kívánsághangverseny (r.: Balogh István, 1943)
- Hazafelé (r.: Cserépy Arzén, 1940)
- A leányanya | Semmelweis | Semmelweis (1952) (r.: Bán Frigyes, 1952)

- A vén gazember | Der Alte Gauner (r.: Hille Heinz, 1932)
- A Jávor (r.: Bán Róbert, 1987)
