ABCD - Jankovich Ferenc

Jankovich Ferenc ☰ Székesfehérvár 1907.11.29 ☷ Budapest 1971.03.09 | író, költő, műfordító

641949

Jankovich Ferenc (1022203 | - )
ja. (1022204 | - )

kitüntetések

Kossuth-díj, II. fokozat
1956.03.15

életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Baumgarten-díj 1939, 1943; JA-díj 1955; Kossuth-díj 1956.JANKOVICH FERENC[MIL,ÚMIL,KMIK,OSZKK,MÉL3]M.: Kenyérszegés, v., Párizs, 1932; Barangoló, v., 1937; A viharhoz, v., 1939; Elégia, v., 1941; Iránytű a magyar irodalomban, 1942; Téli szivárvány, r., 1943, 1959; A lilaszemű hölgy, r., 1943; Jankovich Ferenc válogatott versei, [bev. Baránszky-Jób László], 1944; A bűvös hegy, mesejáték, 1946; Galamb-röptében. Új versek 1939-1948 , 1948; Hulló csillagok, r., 1951; Dunántúli végeken, r.trilógia, 1951-60; Rügyfakasztó Benedek, mesejáték, 1952; A tél fiai, r., 1953, Huszárok a tengeren, ifj. elb., 1954; Szántód partjainál, v., 1954; Aranypróbás legény, mesejáték, 1954; A fény virágai, v. és mesejáték, 1956; Csepp a tengerben, r., 1956; Szalmapapucs, gyv., 1956; Bűn és bocsánat, r., 1957; A bűvös hegy, d., 1957; Összegyűjtött versek, 1959; Hídégetés, r., 1960; Napravárók, v., 1960; Villő, mese, 1960; Egy udvarházi est, ifj. elb., 1961; Tavaszidéző, v., 1962; A világverő, r., 1963; A budai napkirály, r., 1965; Parázs, v., 1966; A magam emberségéből, önéletrajzi r., 1967; A fáklya kilobbant, r., 1968; Idők szálltán, v., 1968; Csillagfényben, v., 1970; Napkergető, ögy. v., 1971; Holdnéző, ögy. v., 1973; Gyukodi pajtás, r., 1973; A nyugtalanság éneke, vál. v. [vál. Kiss Tamás], 1987.Műford.: A. Maurois: A varázsló vagy Chateaubriand élete, r., 1939; Ph. Hériat: Végzetes ifjúság, r., 1941; Molière: Tartuffe, d., 1943; A. fils Dumas: A kaméliás hölgy, r., 1944; Molière: Az embergyûlölő, d., 1948; G. Germanetto: Egy borbély emlékezései, r. [Győry Máriával], 1950; R. Rolland: Colas Breugnon, r., 1950;(Székesfehérvár, 1907. nov. 29.-Bp., 1971. márc. 9.): költő, író, műfordító.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Jankovich Ferenc (Székesfehérvár, 1907. nov. 29. – Bp., 1971. márc. 9.): költő, író, Baumgarten-díjas (1939, 1942), József Attila-díjas (1955), Kossuth-díjas (1956). Gipszöntő és falusi kőműves fia. 1918-tól Sárpentele melletti pusztán élt. A középisk.-t Székesfehérváron végezte, nyaranta apja mellett kőművesinas volt. A bp.-i tudományegy.-en mint Eötvös-kollégista m.-francia szakot hallgatott. Két évet francia állami ösztöndíjjal Párizsban tanult az École Normale Supérieure-ön, tanársegéd volt Aurélien Sauvageot professzor mellett a keleti nyelvek párizsi főisk.-ján; franciául tanított m. nyelvet és irodalmat. Párizsban születtek meg és jelentek meg 1932-ben Kenyérszegés címmel első versei. Hazatérte után két évig a Zeneak. énektanszakán tanult, bár szép basszus hangja alapján operaénekes reménység volt, abbahagyta tanulmányait. Óraadó tanárként működött különböző gimn.-okban, hat évig szerk. a Magyar Dal c. folyóiratot. Az érdi népfőisk.-n irodalmat, történelmet és zenét adott elő; ezekből az órákból született meg az Iránytű a magyar irodalomban c. irodalomtörténeti műve (Bp., 1942). Munkatársa volt a Nyugat, Kelet Népe, Magyar Csillag, Híd c. folyóiratoknak. Második verseskötete, a Barangoló 1937-ben jelent meg. Első regényét a Téli szivárványt 1943-ban adták ki. 1945 után írta a Sej a mi lobogónkat kezdetű népszerű dalát. 1948-ban megjelent Galamb röptében c. verseskötete. Az ötvenes évek elején inkább prózai műveket írt. Ekkor kezdte történelmi regénytrilógiáit. A Csepp a tengerben (Bp., 1956; 2. jav. kiadás Bp., 1970) c. naplója a II. világháború és a náci megszállás kortörténeti dokumentuma. Figyelemre méltóak A bűvös hegy (Bp., 1957) c. kötetben kiadott kis drámai játékai. Fordított Dumas, Molière, Romain Rolland műveiből, különösen sikerült a Nemzeti Színház által előadott Tartuffe m.-ra ültetése. Költészetére jellemző az emberi közvetlenség, a gazdag képzelőerő, a népnyelvből eredő egyéni veretű verselés. Önéletrajzának első része készült el: A magam emberségéből (Bp., 1967). – M. A viharhoz (versek, Bp., 1939); Elégia (versek, Bp., 1941); Téli szivárvány (r., Bp., 1943); Hulló csillagok (történelmi r., Bp., 1951); A tél fiai (történelmi r., Bp., 1953); Huszárok a tengeren (ifj. elb., Bp., 1954); Bűn és bocsánat (r., Bp., 1957); Hídégetés (történelmi r., Bp., 1960); Villő (mese, Bp., 1960); Tavaszidéző (versek, Bp., 1962); A világverő (történelmi r., Bp., 1963); A budai napkirály (történelmi r., Bp., 1965); A fáklya kilobbant (történelmi r., Bp., 1968); Csillagfényben (versek, Bp., 1970); Napkergető (versek, Bp., 1971); Összegyűjtött versek (l. Napkergető 1926–1949. 2. Holdnéző 1950-1971) (Bp., 1972); Tyukodi pajtás (történelmi r., Bp., 1973). – Irod.: Sőtér István: J. F. (Tisztuló tükrök, Bp., 1966); Csák Gyula: J. F. (Látógatóban. Kortárs magyar írók vallomásai, Bp., 1968); Petró András: J. F. (Írók, költők gyermek- és ifjúkora, Bp., 1970); Sauvageot, Aurélien: Tanítványom J. F. (Élet és Irod., 1971. 16. sz.); Fodor József: J. F. (Nagyvilág, 1971. 5. sz.); Simon István: J. F. (Kortárs, 1971. 5. sz.); Cseres Tibor: J. F. (Elveszített és megőrzött képek, Bp., 1978). – Szi. Takáts Gyula versei (Sós forrás, Bp., 1973); Bárdosi Németh János: Csillag és parázs. J. F.-nek (vers, A lángjai, Bp., 1974); Tatay Sándor: Lyuk a tetőn (r., Bp., 1979).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Eötvös-kollégistaként végezte az egyetemet, majd két évig Párizsban képezte magát. Énekelni tanult a Zeneművészeti Főiskolán, 1936 és 1942 között a Magyar Dal c. lapot szerkesztette. A 30-as évektől a Nyugat, a Válasz, a Kelet Népe, a Magyar Csillag, a Híd munkatársa vagy szerkesztője. Korai költeményei, festői pannon-tájakat, idillikus életképeket mutattak be. A háború alatt a nemzethalál vízióját vetítette verseibe, a felszabadulás után ifjúsága életkedve újult meg. Az ötvenes években el kellett némulnia, majd költészete a gondolati lírához közeledett. Élete derekán bontakozott ki elbeszélő munkássága, történelmi regényeiben a romantikus hagyományok követője. Kedvelt tartózkodási helye a Balaton vidéke, Badacsonytördemicnél lévő szőlője. Írásaiban is gyakran foglalkozik az e tájon élő emberek életével.I.: LESZNAI Anna: Barangoló. = Ny., 1937. – POMOGÁTS Béla: A Kenyérszegéstől a Parázsig. = Lh., 1968. – CSERES Tibor: Búcsú ~től. = ÉI, 1971. 11. sz. – FONAY Tibor: ~. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989. – Harmath–Katsányi. – RÚL X. köt. – ÚMIL 2. köt.író, költő, műfordítóJANKOVICH FerencM.: Szántód partjainál. Bp., 1954. – Dunántúli végeken. Regénytrilógia. = Hulló csillagok. Bp., 1952. – A tél fiai. Bp., 1953. – Hidégetés. Bp., 1960. (A cselekmények nagy része Veszprém megyében játszódik. A Hulló csillagok hőse Thuri György, várpalotai várkapitány.) – Világverő Mátyás király. Regénytrilógia. Bp., 1969. – Napkergető. Összegyűjtött versei. 1971. – A magam emberségéből. (Önéletrajz.) Bp., 1967.( Székesfehérvár, 1907. október 29. - Budapest, 1971. március 9. )

könyvei

róla szóló könyvek

film

Szép csillag |☰ 1942 |☰ forgatókönyvíró

linkek

PIM

web

Amicus: 1602