Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szakács Andor (Étfalva, 1865 – Kolozsvár, 1924. márc. 21.): színész. Bp.-en a Színművészeti Ak.-n végzett 1887-ben. 1887-től Kolozsvárt, 1894-től Aradon, Nagyváradon, Miskolcon, Szabadkán, Temesvárt, 1900-tól Kolozsvárt, 1905-től Debrecenben, Pozsonyban, Fiuméban, 1910-től 1923-ig, nyugalomba vonulásáig Kolozsvárt játszott. Jelentős Shakespeare-színész volt, de számos modern társadalmi drámában, sőt népszínműben is megérdemelt sikerrel játszott. – F. sz. Shakespeare-darabokban: II. Richard király, IV. Henrik király, Coriolanus, Brutus (Juliul Caesar), Hamlet, Lear. – I. f. Bánk bán (1914), Tetemrehívás (1915), Fehér éjszakák (1916). – Irod. Petrés Kálmán: Késett virág Sz. A. sírjára (Pásztortűz, 1924); Gyalui Farkas: A magyar színészet székely nagyjai (Emlékkv. a Székely Nemzeti Múz. ötvenéves évfordulójára. Sepsiszentgyörgy, 1929).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Étfalva, 1865–Kolozsvár, 1924. márc. 21.): színész, rendező. A művészet iránti tiszta rajongásával a színészet székelyföldi nagyjai közé küzdötte fel magát; E. Kovács Gyula ihletett tanítványa volt mint tragikus színész. 1887-ben végezte el a SzAk-t, majd Kolozsvárra szerződött. Pályafutásának két évtizedét töltötte itt, s Erdélyt is csak néhány évre tudta elhagyni Arad, Szeged, Debrecen kedvéért. 1894-től a Színészegyesület igazgató tanácsa tagja volt. A kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagja. Felesége Gárdonyi Teréz (1869. febr. 14.–Kolozsvár, 1913. szept. 21.) Gárdonyi Antal lánya, operett- és népszínműénekes volt. F.Sz. János király, Othello, Athéni Timon, Lear, Shylock (Sh.); Bánk bán (Katona J.); Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája) – Ir. Gyalui F.: A magyar színészet székely nagyjai. (Kolozsvár, 1929).M.A. 1887–90: Kolozsvár; 1890–92: Arad; 1892: Rakodczay Pál; 1892–93: Miskolc; 1893–94: Arad; 1894–95: Szeged, Újvidék; 1895–96: Szabadka; 1896–1900: Szeged, Temesvár; 1905–08: Debrecen, Nyíregyháza; 1908–1909: Pozsony, Fiume; 1909–10: Felvidék.Szakács Andor

• Kónya Ádám: A Mikóból indultak... Sepsiszentgyörgy, Medium Kiadó, 2000. 83 [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Bánk bán (r.: Kertész Mihály, 1914)
• Leányfurfang | Siretenie de fata (r.: dr. Janovics Jenő, 1915)
• Vergődő szívek (r.: Korda Sándor, 1916)
• Havasi Magdolna (r.: Garas Márton, 1915)
• A dolovai nábob leánya (r.: dr. Janovics Jenő, 1916)
• Fedora | Fehér éjszakák (r.: Korda Sándor, 1916)
• Tetemrehívás (r.: dr. Janovics Jenő, Garas Márton, 1915)
• A gyónás szentsége (r.: dr. Janovics Jenő, 1916)
• Liliomfi (r.: dr. Janovics Jenő, 1915)
• A vén bakancsos és a fia, a huszár | A vén bakancsos és fia, a huszár | Mihály bácsi a "gazdag" kocsmahős (r.: Fekete Mihály, 1916)
• A betyár kendője | Éjféli találkozás (r.: Garas Márton, 1915)
• Az utolsó éjszaka | Roman einer Schauspielerin (r.: dr. Janovics Jenő, 1914)
• Az alvajáró (r.: Mérei Adolf, 1920)
• A tolonc (r.: Kertész Mihály, 1914)
• A börzekirály (r.: Garas Márton, 1915)
• Falusi orvoslátogatás | Sárga csikó (r.: Vanyl, Félix, 1913)    
• A kancsuka hazájában | Szibéria (r.: Fekete Mihály, 1918)
• Akik életet cseréltek (r.: Fekete Mihály, 1918)
• A Gyurkovics lányok (r.: Fekete Mihály, 1917)
• Doktorok tragédiája (r.: Fekete Mihály, 1918)
• Nehéz szerep (r.: Fekete Mihály, Janovics Jenő, 1917)