ABCD - Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc ☰ Miskolc 1900.03.31 ☷ Budapest 1957.10.03 | író, költő, lírikus, műfordító, újságíró

641976

http://dka.oszk.hu/068900/068913/060.jpg

Sabo, Lʹorinc (1022247 | - )
Szabó Lőrinc, gáborjáni (1022249 | - )
(SZ-ó L-c) (1022252 | - )
Szabó Lőrinc (1022248 | - )
(-sz) (1022259 | - )
(sz) (1022257 | - )
(sz.) (1022255 | - )
-sz- (1022250 | - )
(Sz.) (1022254 | - )
(sz. l.) (1022253 | - )
Sz. L. (1022256 | - )
(SZ.L.) (1022258 | - )

kitüntetések

Kossuth-díj, II. fokozat
1957.03.15

életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Kossuth-díj 1957.M.: Föld, erdő, Isten, v., 1922; Kalibán!, v., 1923; Fény, fény, fény, v., 1926; A Sátán műremekei, v., 1926; Te meg a világ, v., 1932; Szabó Lőrinc válogatott versei, Debrecen, 1934; Különbéke, v., 1936; Reggeltől estig. Egy repülőutazás emléke, v., 1937; Harc az ünnepért, v., 1938; Szabó Lőrinc válogatott versei, 1939; Tizenkét vers, tizenkét rajz [Szalay Lajossal], 1943; Szabó Lőrinc összes versei 1922-1943, 1943; Tücsökzene. Rajzok egy élet tájairól, v., 1947; Szabó Lőrinc válogatott versei, 1956; A huszonhatodik év. Lírai rekviem százhúsz szonettben, 1957; Szabó Lőrinc összegyűjtött versei, 1960; Kicsi vagyok én..., gyv., 1961; Szabó Lorinc válogatott versei, 1963; A költészet dicsérete, cikkek, tan. [vál. Simon István], 1967; Napló, levelek, cikkek [s. a. r., vál. Kabdebó Lóránt], 1974; Szavakkal nő a gyász, posztumusz szonettek, 1974; Szabó Lőrinc hévizi versfüzete, 1980; Könyvek és emberek az életemben, prózai írások, [s. a. r. Steimert Ágota], 1984; Harminchat év. Szabó Lőrinc és felesége levelezése, I-II. [s. a. r. Kabdebó Lóránt], 1989-1993; Bírákhoz és barátokhoz. Napló és védőbeszédek 1945-ből [s. a. r. Kabdebó Lóránt], 1990; Utazás Erdélyben, cikkek, v., levelek [s. a. r. Kabdebó Lóránt], Salgótarján-[Bp.], 1992.[MIL,ÚMIL,MÉL2,OSZKK](Miskolc, 1900. márc. 31.-Bp., 1957. okt. 3.): költő.Műford.: P. Verlaine: Nok, v. [192?]; Shakespeare szonettjei, 1921; S. T. Coleridge: Ének a vén tengerészről, v., 1921; A. Stifter: A pusztai falu, elb., 1921; Omár Khájjám: Rubaijat, v., 1922; Ch. Baudelaire: A romlás virágai [Babits Mihállyal és Tóth Árpáddal], 1923; G. de Maupassant: Amit a nap s az éj mesél, elb., 1923; P. Verlaine válogatott versei, 1926; E. Zola: A föld, r., 1927; A szegény Villon tíz balladája és A szép fegyverkovácsné panasza, 1931; J. W. Goethe: Wether szerelme és halála, r., 1935; O. Naegele: A rosszrahajló gyermek, 1935; R. Schaukal: E. T. A. Hoffmann, 1935; W. Shakespeare: Athéni Timon, d., 1936; H. Johst: Thomas Paine, d., 1937; Z. Krasinski: Pokoli színjáték, drámai költemény, 1937; W. Shakespeare: Ahogy tetszik, d., 1938; W. Shakespeare: Macbeth, d., 1939; H. von Kleist: Amphitrion, d., 1939; Villon Nagy Testamentuma, 1940; Th. Strom: Aquis submersus, elb., Berlin-Dahlen [194?]; A. von Droste-Hülshoff: A zsidóbükk, Berlin-Dahlem, 1941; G. Keller: Tükör, a cica, mese, Berlin-Dahlem, 1941; Örök barátaink I., 1941; C. A. Doyle: Rejtelmes világ a tenger alatt, bűnügyi r., 1947; Örök barátaink II., v., 1948; Szabó Lorinc válogatott műfordításai, 1950; Th. Hardy: Egy tiszta no, r., 1952; F. I. Tyutcsev: Versek, 1954; C. Goldoni válogatott vígjátékai [Révay Józseffel], 1955; Moliere: Nők iskolája, d., 1956; Ch. De Coster: Thyl Ulenspiegel, r. [Illyés Gyulával], 1957; G. de Maupassant: Az ékszer, elb., 1957; A. Sz. Puskin: Bahcsiszeráji szökőkút, elb. költemény, 1957; O. Wilde: Az odaadó barát, mese, 1957; I. A. Krilov: Mesék [Mándy Stefániával], 1959; W. Shakespeare: Troilus és Cressida, 1981.SZABÓ LŐRINC

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. márc. 31. – Bp., 1957. okt. 3.): költő, az Ady utáni nemzedék egyik legkiválóbb lírikusa, Kossuth-díjas (1957), József Attila-díjas (1954). Apja mozdonyvezető volt. 1919 őszén került Bp.-re. Először gépészmérnöknek készült, később az egy. bölcsészkarára iratkozott, de csak rövid ideig maradt egy.-i hallgató. 1921-ben belépett Az Est szerkesztőségébe, ahol Mikes Lajos baráti támogatása révén gyorsíróból aktív újságíró, majd később olvasó szerk. lett. Ugyanebben az évben feleségül vette Mikes Klárát. Először műfordításaival tűnt fel (Shakespeare: Szonettek, 1921, Omár Khájjám: Rubaiját, 1922), 1922-ben jelent meg első verseskötete Föld, erdő, Isten címmel. Már ebben a kötetben azzal a sajátos, eredeti, nagy formakultúrájú intellektuális lírával jelentkezett, mely későbbi rangját biztosította a m. költészetben. A következő évben jelent meg Kalibán c. verseskötete. Maradandó költői egyénisége teljességgel A sátán műremekeiben (1926), majd a Te meg a világban (1932) bontakozott ki. A világgal való reménytelen harcát az eszmékből való kiábrándulás, a teljes szkepszis követte. 1927-ben Pandora címmel művészeti és kritikai folyóiratot indított és szerk. A folyóirat azonban csak fél évig élt. Az Est-lapoknál végzett újságírói munka mellett sokat fordított angolból (főleg Shakespeare-műveket), franciából (Babitscsal és Tóth Árpáddal Baudelaire Romlás virágait, önállóan Verlaine válogatott verseit; Villon Nagy Testamentumát, Molière Nők iskoláját), oroszból (Tyutcsevet, Puskint, Krilovot), németből (Goethe Wertherét). Műfordításainak nagy részét az Örök barátaink (I., Bp., 1941., II. Bp., 1958) c. kötetében tette közzé. A harmincas években sokat utazott külföldön. Ebben az időben már elismert költő volt, tagja a Kisfaludy, a Lafontaine és a debreceni Ady Társ.-nak. Háromszor tüntették ki Baumgarten-díjjal (1932, 1937, 1943). 1943-tól a hivatalos politika támogatása jelent meg írásaiban. Ez 1945 után hosszabb ideig kizárta az irodalmi közéletből. 1947-ben jelentkezett ugyan újabb kötettel, a Tücsökzenével, de ez időben főleg műfordítással foglalkozott. 1956 után kapcsolódott újból az irodalmi életbe. – F. m. Föld, erdő, Isten (versek, Bp., 1922); Kalibán (Bp., 1923); Fény, fény, fény (Bp., 1926); A Sátán műremekei (Bp., 1926); Te meg a világ (Gyoma, 1932); Különbéke (Bp., 1936); Harc az ünnepírt (Bp., 1938); Összes versel (Bp., 1943): Tücsökzene (Bp., 1947); Szabó Lőrinc válogatott versei (Illyés Gyula bevezető tanulmányaival, Bp., 1956); A huszonhatodik év (Bp., 1957); Szabó Lőrinc összegyűjtött versei (Bp., 1960). – Irod. Moravánszky Ákos: Sz. L. lírája 1926-ig (Debrecen, 1943); Komlós Aladár: Sz. L. (Új Hang, 1956); Fodor József: Sz. L. (Élet és Irod. 1957. 16. sz.); Rónay György: Sz. L. (Nagyvilág, 1957); Szigeti József: Sz. L. költészetének értékeléséről (Irod. tanulm. Bp., 1959); Sőtér István: Sz. L. (Kortárs, 1960); Bernáth Aurél: Arcképvázlat Sz. L.-ről (B. A.: A múzsa körül, Bp., 1962); Kodolányi János: Sz. L. (Kortárs, 1964); Rába György: Sz. L. (Valóság, 1964); Simon Zoltán: Sz. L. (Irod. tört. Közl. 1964); Kardos Pál: Sz. L. (Alföld, 1965). Szabó Lőrinchez Kabdebó Lóránt: Az összegzés ideje (Bp. 1980); Péter László: A kozmopolita Sz. L. magyarsága (Tekintet, 1992. 5. sz.); – Szi. Vas István, Garai Gábor, Tornai József, Rónay György versei.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Élete utolsó évtizedében, tavasszal és ősszel a Balatonnál pihent, készítette műfordításait és írta verseit. A legendássá vált balatonutazó utakon Baumgarten Sándor igali, Illyés Gyula, Baránszky-Jób László és Böszörményi László tihanyi, Bernáth Aurél kisörsi majd ábrahámhegyi, 1951-től Lipták Gábor balatonfüredi háza volt a leggyakoribb tartózkodási helye. 1948-tól a balatoni táj ihletőn hatott kései lírájára. Utolsó verseskötetében szereplő szonettjei közül többet Illyés Gyuláék tihanyi nyaralójában írt. Itt érte első szívrohama, aminek emlékét a Tücsökzene című kötetében idézi. A balatonfüredi kórházban keresett gyógyulást, innen halála előtt három héttel Budapestre szállították. Emléktábláját, Borsos Miklós a költőt ábrázoló bronz plakettjével 1964. szeptember 12-én avatta Illyés Gyula a balatonfüredi Panteonban. A városban utcát neveztek el róla.I.: LIPTÁK Gábor: ~. = Nyitott kapu. Bp., 1982. – KODOLÁNYI János: ~ről. Egy tihanyi emlék. = Tündér Tihany. Vp., 1992. – BfÉL – Harmath–Katsányi. – RÚL XVII. köt. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt.költő, műfordító( Miskolc, 1900. március 31. - Budapest, 1957. október 3. )SZABÓ Lőrinc

könyvei