Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Endrédy Kálmán Vendel, Hadarits (Fertőendréd, 1895. jan. 19. – Pannonhalma, 1981. dec. 29.): ciszterci szerzetes, tanár, zirci apát. Földműves családban született. Középisk.-it Sopronban és Győrött végezte, orsz. versenyeket nyert fizikából. Érettségi után mint győri papnövendék tanulmányait a bp.-i egy. hittudományi karán folytatta, közben 1917-ben belépett a ciszterci rendbe. 1919-ben pappá szentelték. 1920-ban a bp.-i egy.-en matematika-fizika szakon diplomát szerzett. 1920-1939 között a rend budai gimn.-ában matematika- és fizikatanár. Sárközy Pállal és Lovas Ambróval átdolgozta Mérey Gyula mennyiségtani tankönyveit (Mennyiségtan tankönyvek sorozat, Bp., 1939). 1927-1929-ben a rend részéről ő ellenőrizte az új Szent Imre Gimn. (ma József Attila Gimn.) építkezéseit. Utolsó tanári évében (1938-39) gimn.-i ig. és házfőnök is volt. 1939 tavaszán, Werner Adolf halála után a mo.-i ciszterciek Zircen megválasztották apátjuknak. A háború következményei, valamint a rend mezőgazdasági és ipari üzemeinek elvesztése (1945) ellenére a rend öt gimn.-a maradéktalanul betöltötte feladatát az államosításig (1948). 1950-ben, amikor a kormányzat kiürítette a rendházakat, utolsóként hagyta el a zirci apátság épületét (okt. 25.). Négy nap múlva Bp.-en letartóztatták, majd 1951-ben a Grósz József kalocsai érsek ellen indított konstrukciós perben 14 évi szabadságvesztésre ítélték. 1956. nov. 1-jén szabadult, majd fél évre ismét börtönbe került. 1957-től élete hátralévő részét Pannonhalmán a szerzetesek szociális otthonában töltötte. Zircen az apátsági templomba temették. – Irod. Cistercienser Chronik (Bregenz, 1952. 18-19. sz.); Szolgálat (Eisenstadt, 1982. 53. sz.); Havasi Gyula: Magyar katolikusok szenvedései 1944-1989 (Bp., 1989).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

1917-ben a Ciszterci Rendbe lépett, Zircen pappá szentelték1919-ben. 1920–1938 között tanár a rend budai gimnáziumában. 1939-ben zirci apáttá avatták. Kormányzása alatt tovább fejlődött az apátság, a rendtagok száma növekedett. 1945-ben a nagybirtokok feloszlatásával az apátság is elvesztette birtokait. 1950-ben államosították az iskolákat, köztük az apátság iskoláit is. Még ebben az évben elrendelték a szerzetes házak, köztük a Zirci Apátság feloszlatását. A rendtagok részben külföldre távoztak, részben világi lelkészként helyezkedtek el. Endrédy 1950. okt. 25-én, utolsóként hagyta el az apátságot. Négy nap múlva Budapesten titkárával együtt letartóztatták, 1951. június 28-án 14 évre ítélték. Az ítéletet írásban soha nem kapta meg. 1956. november 1-jén szabadult, 1957-ben öt hónapig ismét börtönben raboskodott. Élete további részét főként a Pannonhalmi Főapátságban, az idős szerzetesek otthonában töltötte. A zirci apátsági templomban temették.ciszterci szerzetes, pedagógus, zirci apátENDRÉDY Vendel Kálmán, 1939-ig Hadarics( Fertőendréd, 1895. január 19. - Pannonhalma, 1981. december 29. )I.: HERVAY F. Levente: A ciszterci Rend története Magyarországon. = Lajos: A ciszterciek. Bp., 1991. – A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának névtára 1943–1944. Székesfehérvár, 1944. – ELMER István: Börtönkereszt. Bp., 1994. – ŐRFI Mária: Lángolj és világíts. Fejezetek ~ zirci apát életéből. Bp., 1997. – MKtL XVI. köt. – RÚL VI. köt. – ÚMÉL II. köt.M.: Számtan és mértan. (tk.) Bp., 1938. – Algebra és mértan. (tk.) Bp., 1938. – A zirci apátság tisztviselőinek szolgálati szabályzata. Bp., 1940.

• Algebra és mértan a gimnázium és leánygimnázium III. oszt. számára, 1938
• Algebra és mértan, 1938 [!1940]
• Számtan és mértan, 1938 [!1940]
• Számtan és mértan, 1938 [!1940]
• Aritmetica şi geometria, 1941
• Számtan és mértan a gimnázium és leánygimnázium 1. oszt. számára, [1945]
• Számtan és mértan, [1946]
• Endrédy Vendel fogságának hiteles története, [2002]

• Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996. 549 o. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 4.), ()
• Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2000. 148 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]. 755 o., ill., ()
• Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. MTI ny. 640 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Schematismus Congregationis de Zirc. Bp., 1942. 268 o., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()

• MFI 1030 (r.: , 1943)
• Apátavatás Zircen, a cisztercitarend ősi monostorában (r.: , 1939)