Sándor Kálmán     ☰ Újpest 1903.01.14   ☷ Budapest 1962.12.24   |   író, újságíró
642015
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

JA-díj 1950, 1951; Kossuth-díj 1953.M.: Ártatlanok, r., 1935; Kórház az őserdőben, r., 1941; Hiba!, r. [Sereghy Kálmán néven], 1942; Végzet contra dr. Uszódy, r. [Sereghy Kálmán néven], 1942; Ellopott miniszterelnök, r. [Seregi Károly néven], 1947; A neandervölgyi főkönyvelő, elb., 1947; A legsoványabb tehén esztendeje, r., 1948; Idegen szavak marxista magyarázatokkal, tan., 1948; Tolvajok kertje, r., 1949; Szégyenfa, r., 1951; A harag napja, d., 1952; A senki városa, d., 1952; Széplányok sisakban, elb., 1957; Díszes esküvő, elb., 1961; Éjszaka Európában, vál. elb., 1965; A sírásó és a bába, vál. elb. [kiad., utószó Simor András], 1983.SÁNDOR KÁLMÁN [álnév: Sereghy Kálmán, Seregi Kálmán](Újpest, 1903. jan. 14.-Bp., 1962. dec. 24.): író, újságíró.[ÚMIL,KMIK,MÉL2]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Sándor Kálmán (Újpest, 1903. jan. 14. – Bp., 1962. dec. 24.): író, újságíró, Kossuth- díjas (1953). József Attila-díjas (1950, 1951). Isk.-it Bp.-en végezte. Diákként tagja volt a Galilei-körnek. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920-ban Bécsbe ment. Pár hónapos bécsi tartózkodását követően hazatért; kereskedelmi levelező, majd könyvelő lett. Részt vett a szocialista diákok illegális tanulóköreinek munkájában. 1926-ban Párizsban az École des Hautes Études Sociales hallgatója. 1927-ben hazatért és újságfrással foglalkozott. Szépírói munkásságát 1929-ben kezdte. A Nyugat, a Népszava és a Pesti Napló közölték elbeszéléseit, esszéit. A 30-as években írt regényei a munkásság és a kispolgárság nyomoráról és elesettségéről festenek vádoló képet. 1944-ben a dachaui koncentrációs táborba deportálták, ahol súlyosan megbetegedett. A háború után egy ideig külföldön gyógykezelték. 1946-ban tért haza. Komoly szerepet játszott az 1945 utáni szocialista irodalmi életben. Írásművészete ekkor bontakozott ki erőteljesebben. Felesége Thury Zsuzsa írónő volt. – F. m. A neandervölgyi főkönyvelő (novellák, Bp., 1947); A legsoványabb tehén esztendeje (r., Bp., 1948); Tolvajok kertje (r., Bp., 1949); Szégyenfa (r., Bp., 1951); A harag napja (dráma, bem. Vígszínház, 1952, film is készült belőle 1953-ban); Senki városa (dráma, Bp., 1955): Széplányok sisakban (novellák, Bp., 1957); Díszes esküvő (novellák, Bp., 1961). – Irod. Fodor József: Búcsú S. K.-tól (Élet és Irod. 1 3. 1. sz.); Tabák András: S. K. (Kortárs, 1963. 1. sz.); Imre Katalin: S. K. (Kritika, 1964. 6. sz.)

könyvei
róla szóló könyvek
film
linkek