Zsigray Julianna     ☰ Törökszentmiklós 1903.02.15   ☷ Kiskunhalas 1987.02.21   |   író, írónő, költő, forgatókönyvíró
642211
Aradi Eszter (1022634 | - )
Ebeczki György (1022632 | - )
Ebeczky György (1022636 | - )
Serák Julianna (1022633 | - )
Serák Julianna Róza (1022637 | - )
Zsigray Julianna (1022631 | - )
E. Gy. (1022635 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

M.: Szüts Mara házassága, r., 1931; Férficél, r., 1932; Aranyharang. Karácsony, v., 1933; Zsuzsa és a komondor, r., 1933; Kristálymuzsika, elb.-ek, 1934; Utolsó farsang, r., 1934; Marci, r., 1936; Csillagos ég, r., 1937; Egy férfi - két nő, r., 1937; A római százados, r., 1938; Erzsébet magyar királyné, r., 1938; Hét jegenye, r., 1939; Holtomiglan, holtodiglan, r., 1940; Féltékenység, r., 1941; Pacsirta énekel, r., 1941 [Ebeczky György néven]; Ég az Alföld, r., 1942; Lázadó szív, r., 1943; Két világ, r., 1944; Visszhang, r., 1945; Májusi eső, r., 1947; Hűség, r., 1948; A Sugár úti palota. Erkel Ferenc életregénye, 1957; Tragikus keringő, Lehár Ferenc életregénye, 1959; Tékozló élet, Reményi Ede életregénye, 1963; Csendességi fogadalom, r., 1971; Távoli fény, ifj. r., 1982; Tőr és paróka, r., 1986; posztumusz: Attila kincse avagy Valdemár és a többiek, ifj. kalandr. [s. a. r. Majtényi Zoltán], 1992.(Törökszentmiklós, 1908. febr. 15.-Kiskunhalas, 1987. febr. 21.): író, költő.[ÚMIL,MÉL4,OSZKK]ZSIGRAY JULIANNA [Ebeczky György, Serák; Aradi Eszter]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zsigray Julianna, Serák (Törökszentmiklós, 1903. febr. 15. – Kiskunhalas, 1987. febr. 21.): írónő. Bp.-en tanult, első írásait a Nyugat közölte. 1929-ben megnyerte az Új Idők novellapályázatának első díját. 1930-tól az Új Idők munkatársa. 1930-tól 1944-ig korrektor, lektor, majd szerk. a Singer és Wolfner könyvkiadónál. 1944-ben a német megszállás után németellenes magatartása miatt üldözték. Műveiben főként a középosztály életét ábrázolta. Írásai nagy népszerűségnek örvendtek, több művét megfilmesítették. 1948-1957 között nem publikálhatott. 1957 után nagy zeneszerzőkről írt életrajzi regényeket. Regényeit hollandra és olaszra fordították, novellái osztrák és svájci lapokban jelentek meg. – F. m. Szüts Mara házassága (r., Bp., 1931); Férficél (r., Bp., 1932); Aranyharang (versek, Bp., 1933); Zsuzsa és a komondor (r., Bp., 1933); Kristály muzsika (elb., Bp., 1934); Utolsó farsang (r., Bp., 1934); Marci (r., Bp., 1936); Egy férfi-két nő (r., Bp., 1937); Csillagos ég (r., Bp., 1937); Erzsébet magyar királyné (r., Bp., 1938); A római százados (r., Bp., 1938); Hét jegenye (r., Bp., 1939); Holtomiglan holtodiglan (r., Bp. 1940); Féltékenység (r. Bp., 1941); Ég az Alföld (r., Bp., 1942); Lázadó szív (r., Bp., 1943); Két világ (r., Bp., 1944); Visszhang (r., Bp., 1945); Májusi eső (r., Bp., 1947); Hűség (r., Bp., 1948); A Sugárúti palota (Erkel Ferenc életregénye, Bp., 1957); Tragikus keringő (Lehár Ferenc életregénye, Bp., 1959); Tékozló élet (Reményi Ede életregénye, Bp., 1963); Csendességi fogadalom (történelmi r., Bp., 1971); Távoli fény (ifjúsági r, Bp., 1982); Tőr és paróka (r., Bp., 1986). – Irod. Antal Gábor: Meghalt Zs. J. (Magy. Nemzet, 1987. 47. sz.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek