ABCD - Németh Antal

Németh Antal ☰ Budapest 1903.05.19 ☷ Balatonfüred 1968.10.28 | kritikus, rendező, színigazgató, színházesztéta, színházigazgató, színházelméleti író, színházi rendező, színháztörténeti író

642647

Németh Antal, dr. (1023352 | - )
N-Th-A-l (1023358 | - )
Németh Antal (1023353 | - )
n. a. (1023357 | - )
N. A. (1023354 | - )
-. th (1023355 | - )
(-TH.) (1023356 | - )

archontológia

Nemzeti Színház
igazgató
1935 - 1944

életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1903. máj. 19.-Bp., 1968. okt. 28.): rendező, színigazgató, színházelméleti író.M.: A színjátszás esztétikájának vázlata, 1929; Goethe Faust-ja a színpadon, 1932; Az ember tragédiája a színpadon, 1933; Bánk bán száz éve a színpadon, 1935; Kelet bábjáték művészete, 1955; Új Színházat!, vál. tan. [posztumusz kiad. Koltai Tamás], 1988.NÉMETH ANTAL[ÚMIL,HungÉrt1990-93,MÉL3]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Németh Antal (Bp., 1903. máj. 19. – Balatonfüred, 1968. okt. 28.): színházi rendező, kritikus, színház-esztéta. Peéry Piri színésznő férje. Tanulmányait a bp.-i és a berlini egy.-en végezte. Munkássága kezdetén számos cikket írt a színháztudomány köréből, majd az új szovjet irodalom, színház és film első m. méltatói közé tartozott. Az 1920-as években a kísérleti avantgarde színházi törekvések híve, berlini tartózkodásakor (1928-29) ismerkedett meg a weimari stílusú színházzal. A színjátszás esztétikájának vázlata címen írt doktori értekezést. A kultuszminisztérium ösztöndíjával Münchenben, Kölnben és Párizsban tanulmányozta a korszerű rendezést. Az Alapi-féle vándorló Orsz. Kamaraszínház rendezőjeként első rendezése Strindberg Húsvétja volt. A Színészeti Lexikon munkatársa (1930). 1935-ben a Magy. Rádió főrendezője, jún. 1-én a Nemzeti Színház ig.-ja lett. 1937-ben újra életre hívta a Nemzeti Színház kamaraszínházát Nemzeti Kamaraszínház néven. Bár a jobboldal nyomására került az ig.-i székbe, befolyását, rendezői tehetségét a haladó eszmék szolgálatába állította. Friss műsorpolitikával, a magánszínházakból átszerződtetett művészek közreműködésével újrarendezte Shakespeare drámáit, Molière- és Ibsen-darabokat tűzött műsorára, de az új m. drámairodalom ma már klasszikus alkotói (Tamási Áron, Németh László, Kodolányi János, Kós Károly, Zilahy Lajos) sokszor németellenes, darabjai számára ő biztosított színpadot. Több mint 80 drámát rendezett, Goethe Ős Faustját, Kleist Amphytrionját, O'Neill Amerikai Elektráját is ő állította először m. színpadra. Mint a Nemzeti Színház ig.-ja gyakran szerepelt vendégrendezéseivel német nyelvterületen (1937. Hamburg, Frankfurt am Main, 1943, Bern: Az ember tragédiája). 1944. jún. 30-án leváltották és megszűnt tevékenysége a Rádióban is. 1945 után évekig nem foglalkoztatták, először 1956-ban rendezett a kaposvári Csiky Gergely Színházban (Az ember tragédiája). Ezután a kecskeméti Katona József Színházban (1957–59), a pécsi Nemzeti Színházban (1959–65) rendezett. A bp.-i Erkel Színházban 1958-ban színpadra állította Honegger–Claudel oratóriumát (Johanna a máglyán), 1964-ben emlékezetes rendezése volt a veszprémi Petőfi Színház Othellója. A kölni televízió számára ebben az évben készítette el Az ember tragédiája televíziós változatát. 1965-ben nyugdíjba vonult. – F. m. A színjátszás esztétikájának vázlata (Bp., 1929); Goethe Faustja a színpadon (Bp., 1932); Az ember tragédiája a színpadon (Bp., 1933); Tanulmányok a színház esztétikája köréből (Sárospatak, 1934); Bánk bán száz éve a színpadon (Bp., 1935); Kelet bábjátékművészete (Bp., 1955). – Irod. Boross Elemér: Egy színigazgató halálára (Élet és Irod., 1968. nov. 2.); Magyar Bálint: A Nemzeti Színház története a két világháború között (Bp., 1977).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1903. máj. 19.–Bp., 1968. okt. 28.): rendező, színházigazgató, színháztörténeti író. A bp.-i, majd a berlini egyetemen irodalmat és művészettörténetet tanult. 1928-ban és 1931-ben Berlinben, ill. Bécsben, Münchenben, Párizsban és Kölnben színháztudományi tanulmányokat folytatott. 1928-ban bekapcsolódott az Országos Kamara Színház munkájába. A Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója volt (1928). Jaschik Álmos iparművészeti iskolájában díszlettörténetet és díszlettervezést oktatott. 1929–1931 között a szegedi színház rend.-je volt. 1929-ben Szegeden színpadművészeti kiállítást rendezett. 1934-ben részt vett a római színházi kongresszuson. 1935-ben a rádió drámai osztályának élére került, majd a debreceni egyetem hívta meg magántanárnak. 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színházat vezette. 1944-ben rend.-i tanfolyamot indított. Többször rendezett külföldön is. Noha a népbíróság igazolta, csak 1956-tól dolgozhatott színházban. Addig magántanítványai voltak. 1950-től a népművelési Intézetben a bábjáték elméletével és történetével foglalkozott. 1956–57-ben a kaposvári Csiky Gergely, 1957–1959 között a kecskeméti Katona József, 1959–1965 között a Pécsi Nemzeti Színházban volt rend. 1965-től, nyugdíjazásától az OSZK Színháztörténeti Osztályán dolgozott. Németh Antal megújította a Nemzeti Színház egy.-ét, műsorát és játékstílusát. Fiatal m. drámaírókat mutatott be, a m. és világirodalom klasszikusait korszerű rendezésű, új szcenikai megoldásokat hozó előadásokkal népszerűsítette. Németh Antal rendezéseit gondosan elkészített rendezőpéldány vezette, sokszor játékmester bevonásával folytak a próbák. Németh Antal a kortárs európai színházi törekvések eredményeit jó érzékkel egyesítette a m. színészközpontú színjátszó hagyományokkal. Németh Antal színháztörténészként is jelentőset alkotott, a szerkesztésében megjelenő Színészeti Lexikon (1930) az egyetemes színháztörténet enciklopédiája. Rendezett hagyatéka jelentős értéket képvisel. F.R. Vörösmarty M.: Csongor és Tünde; Katona J.: Bánk bán; Madách I.: Az ember tragédiája; Kállay M.: A roninok kincse; Hsiung: Gyémántpatak kisasszony; O’Neill: Amerikai Elektra; Sh.: Szentivánéji álom; Németh L.: Villámfénynél; Sh.: Ahogy tetszik; Németh L.: Papucshős; Sh.: Hamlet, Rómeó és Júlia; Márai S.: A kaland; Ibsen: Peer Gynt, Nóra; Márai S.: A kassai polgárok; Sh.: Julius Caesar; García Lorca: Bernarda Alba háza; Sh.: Othello. Könyvei: A színjáték esztétikájának vázlata (1929); Az ember tragédiája a színpadon (1933); A Bánk bán száz éve a színpadon (1935); Új színházat (válogatott írások, 1988). – Ir. Selmeczi E.: N. A. (1991).Németh Antal dr.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

( Budapest, 1903. május 19. - Budapest, 1968. október 28. )I.: MAGYAR Bálint: A Nemzeti Színház története a két világháború között. 1911–1944. Bp., 1977. – MSzL – Poór. – RÚL XV. köt. – ÚMÉL IV. köt. – ÚMIL 2. köt.M.: A színjátszás esztétikájának vázlata. Bp., 1929. – Az ember tragédiája a színpadon. Bp., 1933. – Tanulmányok a színház esztétikája köréből. Sárospatak, 1934. – Bánk Bán száz éve a színpadon. Bp., 1935. – Kelet bábjátékművészete. Bp., 1955.NÉMETH Antalszínházi rendező, kritikusTanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Ösztöndíjjal Münchenben, Kölnben és Párizsban tanulmányozta a korszerű rendezés elveit és gyakorlatát. Budapesti színházaknál, a rádióban és folyóiratoknál dolgozott, volt a Nemzeti Színház igazgatója is. A háború után nem foglalkoztatták, csak 1956-ban rendezett először Kaposvárott. Később vidéken és a fővárosban is sokat dolgozott, emlékezetes az 1964-es veszprémi Othelló rendezése. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.

könyvei