keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Thurzó Gábor     ☰ Budapest 1912.03.26   ☷ Budapest 1979.02.07   |   író, kritikus, műfordító
642929
Rutterschmidt Károly (1023802 | - )
Rutterschmied Károly (1023801 | - )
Rutterschmiedt Károly (1023803 | - )
Thurzó Gábor (1023800 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1912. márc. 26.-Bp., 1979. febr. 7. ): író, kritikus, műfordító.M.: Segítő Fortunátus, r., 1936; Előjáték, r., 1938; Az adósság, r., 1939; A tintahal, elb., 1941; Az árnyak völgyében, r., 1942; A brazíliai kérő, kisr., 1942; Apátlan évek, elb., 1943; Nappalok és éjszakák, r., 1944 [A hal és a háló címen, 1970]; A Moll-lányok, r., 1945 [1992]; Akár a vízözön, r., 1949; Hamis pénz, r., 1956; A sóbálvány, r., 1957; Amen, amen, elb., 1959; Biatorbágy, filmr., 1960; A szégyen, r., 1961; József és Putifárné, r., 1961; Bárány az akolban, elb., 1963; Hátsó ajtó, d., 1964; A szent, r., 1966; Az istennő hajóra száll, elb., 1967; Egy ember vége , r., 1968; Tetszés szerint, elb., 1969; A rászedettek, vál. elb., 1972; Hét színjáték, 1974 <1977*ÚMIL>; Belváros és vidéke, visszaemlékezések, 1977; Egy halott Varsó és Krakkó között, r., 1979; posztumusz: Az utolsó kör, elb., 1980; Napló helyett, emlékezések, 1984.Műford.: G. Rendl: A messzi út, r., 1936; I. F. Coudenhove: Egy hősi élet hősi legendája. /Ward Mária/, 1938; H. Fallada: Azok a régi szép idők, r. [194?]; H. Bordeaux: Szakadék, r. [Lovass Gyulával], 1940; W. Flack: Így épült a Siegfried-vonal, visszaemlékezések, 1942; H. Carossa: Elvarázsolt világ, r., 1943; E. Knight: Lassie hazatér, r., 1946 [Lassie hazatért c. is megjelent]; G. Keller: A hét igazak zászlaja, elb.-ek [Ottlik Gézával], 1950; G. Keller: A maga szerencséjének kovácsa, elb., 1957; C. Isherwood: Bécsi ibolyák, r., 1958; J. W. Goethe: A fogadás, d., 1959; G. Keller művei. 4. Zürichi novellák [Lányi Viktorral, Urbán Eszterrel], 1963; Ö. von Horváth: Az örök kispolgár, r., 1974.Szocialista Munkáért 1953; JA-díj 1953, 1958, 1967; a Munka Érdemrend arany fokozata 1972.THURZÓ GÁBOR [eredeti név: Rutterschmiedt Károly][ÚMIL,KMIK,MÉL4,OSZKK]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Thurzó Gábor, Rutterschmidt Károly (Bp., 1912. – Bp., 1979. febr. 7.): író, műfordító, József Attila-díjas (1953, 1958, 1967). Középiskoláit a piaristák bp.-i gimn.-ában végezte, itt Sík Sándor volt az irodalomtanára. A gimn. befejezése után a Pázmány Péter Tudományegy. m.- német szakára iratkozott be. Egyik alapítója volt a Perspektíva c. folyóiratnak (1931-1932). Tanulmányait félbehagyva 1933-ban Németo.-ba utazott. Hazatérve anyja pékségében végzett apróbb munkákat, s egyre rendszeresebben jelentek meg tárcái és novellái. Bekapcsolódott a Szolgálat és Írás Munkatársaság tevékenységébe. Könyvsorozatok számára kezdte IV. kerület c. szociográfiájának anyaggyűjtését. (Ebből fejlesztette ki Belváros és vidéke c. munkáját.) 1935-től bekapcsolódott a Vigilia tevékenységébe a fiatal neokatolikus irodalomnak egyik vezéralakjaként. Szemléletére a kor jelentős francia filozófusai hatottak, elsősorban Jacques Maritain; prózaírásában mind érezhetőbb lett Márai Sándor hatása. A hagyományos polgári életforma felbomlásáról írta regényeit és elbeszéléseit (Előjáték, Bp., 1938, Az adósság, Bp., 1939). 1938-tól az Élet c. katolikus lap irodalmi szerk.-je lett, ő fedezte fel az ifjú Pilinszky János tehetségét. 1942-ben Lovass Gyulával, Rónay Györggyel és Sőtér Istvánnal megalapították az Ezüstkor c. folyóiratot. Az 1945 utáni években Várkonyi Zoltán Művész Színházának dramaturgja. 1949-ig a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja volt, 1951-től filmgyári dramaturg, 1961-től a Magy. Televízió dramaturgja. Mint szerző vagy társszerző több nagysikerű film készítésében vett részt (Erkel, 1952, Budapesti tavasz, 1954, Merénylet, 1960). 1949 és 1956 között nem jelent meg regénye. Hamis pénz (Bp., 1956) c. munkája szemléletének radikális változásáról adott képet. A hagyományos polgári életformának kritikusabban mutatta be korlátait, visszahúzó, korszerűtlen adottságait. Legismertebb és legnépszerűbb ilyen tárgyú elbeszéléseit Amen, Amen címmel (Bp., 1959) gyűjtötte kötetbe. Záróra c. drámájában egy karrierista professzor színeváltozásait, Hátsó ajtó c. színművében pedig azt a feszültséget ábrázolta, mely a tisztább szándékú fiatalok és a bűneikben megrögzött idősebb nemzedék tagjai között támadt. Fő műve, A szent c. regény (Bp., 1966) is erkölcsi kérdést állít a középpontba. Alapötletét Kaszap István élettörténetéből és szentté avatásának kísérletéből merítette, valójában azonban az egyéni és társadalmi morál összeütközését ábrázolta. Élete végén mind erősebb lett epikájának részvétre hangolt tónusa (Belváros és vidéke). Néhány megrendítő elbeszélésben jelenítette meg a halálra készülő ember magára hagyottságát. – M. Segítő Fortunátusz (elb., Bp., 1936); Előjáték (r., Bp., 1938); Az adósság (r., Bp., 1939); A tintahal (elb., Bp., 1941); A brazíliai kérő (kisr., Bp., 1942); Az árnyak völgyében (r., Bp., 1942); Apátlan évek (elb., 1943); Nappalok és éjszakák (r., Bp., 1944); A Moll-lányok (r., Bp., 1945); Akár a vízözön (r., Bp., 1949); Hamis pénz (r., Bp., 1956); A sóbálvány (r., Bp., 1957); Amen, Amen (elb., Bp., 1959); Biatorbágy (r., Bp., 1960); A szégyen (r., Bp., 1961); Bárány az akolban (elb., Bp., 1963); A szent (r., Bp., 1966); Az istennő hajóra száll (elb., Bp., 1967); Egy ember vége (r., Bp., 1968); Tetszés szerint (elb., Bp., 1969); A rászedettek (elb., Bp., 1972); Hétszínjáték (Bp., 1974); Belváros és vidéke (visszaeml.-ek, Bp., 1977); Egy halott Varsó és Krakkó között (kisr., Bp., 1979); Az utolsó kör (elb., Bp., 1980); Napló helyett (emlékezések, tárcák, kritikák, szerk. Keszthelyi Dezső Bp., 1984). – Irod. Jovánovics Miklós: Th. G. (Élet és Irod., 1967. 14. sz.); Hermann István: A morális ítélőszék drámái. Th. G. (Szent Iván éjjelén Bp.; 1969); Máriássy Judit: Th.-ról elfogultan (Élet és Irod., 1972. 13. sz.); Pándi Pál: Th. G. (Kritikus ponton, Bp., 1972); Rónay László: Th. G. (kismonográfia, Bp., 1974); Faragó Vilmos: Th. G. halálára (Élet és Irod., 1979. 6. sz); Reményi József Tamás: Th. G. (Kritika, 1979. 3. sz.); Walkó György: Th. G. (Nagyvilág, 1979. 4. sz.); Sőtér István: Th. G. ravatalánál (S. I.: Gyűrűk, Bp., 1980); Rónay László: A Váci utca epikusa: Th. G. (R. L.: Szabálytalan arcképek, Bp., 1982).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1912. márc. 26.–Bp., 1979. febr. 7.): író, műfordító. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát magyar–német szakon. 1945-ig több irodalmi lap munkatársa. 1945–49-ben a Művész Színház, 1951-től a Hunnia Filmgyár, 1961-től a Magyar Televízió dramaturgja volt. 1953-ban, 1958-ban és 1967-ben kapott József Attila-díjat. F.M. Hátsó ajtó (1964); Záróra (1964); Az ördög ügyvédje (1966); Az oroszlán torka (1968).Thurzó Gábor

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek
ISNI
OSZK MEK
OSZK MEK
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 3024