Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Fehér Gyula (Kecskemét, 1879. márc. 11. – Bp., 1965. okt. 2.): színész. Solymossy Elek színészképzőjének elvégzése után 1898-tól vidéki városok (Nyitra, Debrecen, Szabadka, Pécs, Nagyvárad, Kolozsvár stb.) színpadainak volt drámai hős- és jellemszínésze. 1914-től 1935-ig, kényszernyugdíjazásáig, majd rehabilitásától, 1946-tól 1957. okt.-ig a bp.-i Nemzeti Színház tagja. Az Orsz. Színészegyesület alelnökeként tevékenyen részt vett a színésztársadalom szociális helyzetének megjavításában. 1922-től több mint egy évtizeden át az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk.-jának gyakorló tanára. Sokoldalú karakterizáló készségével klasszikus és modern darabokban alakított sikeres szerepeket. Képzett bariton hangja énekes szerepek alakítására is alkalmassá tette. – F. sz. Petur (Katona: Bánk bán); Mendóza (Shaw: Tanner John házassága); Ceglédi (Herceg: Ocskai brigadéros); Shakespeare-drámákban a fejedelem (Romeo és Julia); Claudius (Hamlet); Ratcliff (III. Richárd); Castel Jaloux (Rostand: Cyrano de Bergerac).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Fehér Gyula(Kecskemét, 1879. márc. 11.–Bp., 1965. okt. 8.): színész, színészpedagógus. Solymosi Elek színiiskolájának elvégzése után 1898-ban Mezei Béla nyitrai társ.-ában kezdte pályáját. 1905–06-ban Pécsett, 1909–10-ben Kolozsvárott, 1910–11-ben Szabadkán, 1911–12-ben Szatmárt, 1912–13-ban Újpesten, 1913–14-ben Debrecenben játszott. 1912-ben a Grand Guignolban is fellépett. 1914-től 1935-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1935 után néhányszor fellépett bp.-i magánszínházban: pl. 1937-ben az Andrássy útiban. 1940-ben visszavonult a színészettől. Az Országos Színészegyesület tanácsosa, és színiiskolájában 1923–1934 között a filmjáték elméletének és gyakorlatának tanára volt. Kisebb szerepeket játszott. F.Sz. Antonio (Sh.: Vízkereszt); Castel Jaloux (Rostand: Cyrano de Bergerac); Claudius (Sh.: Hamlet). F.M. A filmjátszás művészete. Gyakorlati rész (Újpest, 1926); A filmjátszás művészetének kézikönyve (1942).

• A filmjátszás művészetének kézikönyve, 1942

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A nevető Szaszkia (r.: Korda Sándor, 1916)
• Nebántsvirág (r.: Hintner, Cornelius, 1918)
• Az egér | Martha a zárdában (r.: Gellért Lajos, 1921)    
• Júdás fiai (r.: id. Uher Ödön, 1920)
• Az elátkozott család (r.: Wilhelm Carl, 1917)
• Leoni Leo (r.: Deésy Alfréd, 1917)
• Sehonnai (r.: Deésy Alfréd, 1918)
• Bilincsbevert folyam | Bilincsekbe vert folyam (r.: Gerőffy J. Béla, 1920)
• Ma és holnap (r.: Kertész Mihály, 1912)
• A lengyel zsidó | Halálcsengő (r.: Kertész Mihály, 1917)
• A keselyű (r.: Vanyl, Félix, 1921)
• A rög (r.: Gerőffy J. Béla, 1920)
• Sportszerelem (r.: Farkas Zoltán, Kardos László, 1936)
• A népfelkelő | A népfölkelő (r.: Neumann József, 1914)
• A becsapott újságíró (r.: Korda Sándor, Zilahi Gyula, 1914)
• Leánybecsület (r.: Lajthay Károly, 1923)
• Gazember?! (r.: György István, 1922)
• Lavina (r.: Deésy Alfréd, 1918)
• Álarcosbál (r.: Deésy Alfréd, 1917)
• A léleklátó sugár (r.: Deésy Alfréd, 1918)
• Petőfi | Petőfi, a nagy költő élete, szerelmei és dicsőséges halála (r.: Deésy Alfréd, 1922)
• A rablólovag (r.: , 1917)
• A tiszti kardbojt (r.: Korda Sándor, 1915)
• A föld rabjai (r.: Békeffi László, 1917)    
• A szeszély (r.: Stein Josef, 1919)
• A bosszú (r.: Hintner, Cornelius, 1918)
• Havasi szerelem (r.: Hintner, Cornelius, 1918)
• A csempészkirály (r.: Lajthay Károly, 1919)
• Ki ő? (r.: Winterri Rudolf, 1918)
• Rabszolgalázadás (r.: Gerőffy J. Béla, 1919)