Fazekas Mihály     ☰ Debrecen 1766.01.06   ☷ Debrecen 1828.02.23   |   botanikus, költő, huszárszázados, kalendáriumkészítő
643032
Fazekas Mihály, miskolczi (1023974 | - )
Fazekas Mihály (1023973 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. jan. 6. – Debrecen, 1828. febr. 23.): költő, botanikus, a debreceni felvilágosult írói körnek Csokonai mellett legeredetibb tehetsége. Apja gyógykovács volt. A debreceni kollégiumban végezte az alsóbb osztályokat, ahol a természettudós Hatvani István is tanára volt. 1781-ben a teológiai ak.-ra iratkozott be, 1782-ben kimaradt az isk.-ból s beállt közhuszárnak. Galíciában és Lengyelo.-ban katonáskodott, 1788-ban részt vett a törökök ellen vezetett moldvai hadjáratban s megsebesült. 1791-től másfél évet Galíciában töltött ezredével, majd Franciao.-ba vezényelték. Apja 1796-ban meghalt, s bár ~ közben főhadnagyi kinevezését is megkapta, lemondott rangjáról és hazaköltözött Debrecenbe, ahol néhány évig visszavonultan élt, költészettel, füvészkedéssel töltötte idejét. 1806-tól városi adópénztáros, 1807-től esküdt és 1823-ig a Kollégium pénztárnoka. Meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz és Földi Jánoshoz, 1804-ben készült el fő műve, hexameteres elbeszélő költeménye, a Lúdas Matyi egy eredeti magyar rege négy levonásban (először az ő tudta nélkül adta ki Kerekes Ferenc Bécsben, 1815-ben; második átdolgozott kiadása szintén Bécsben jelent meg, 1817-ben, azóta több mint 40 kiadást ért el). Rendkívül hitelesen és életszerűen ábrázolja benne a 18. és 19. sz. fordulója m. társadalmának legfontosabb problémáját: a nemesség és parasztság ellentétét. 1806–1807-ben éles vitát folytatott hírlapokban és levelezésben Kazinczy Ferenccel Csokonai sírfelirata körül. Vitájuk Árkádia-pör néven ismeretes. Sógorával, Diószegi Sámuellel közösen adták ki Debrecenben, 1807-ben a Földi János elgondolása alapján készült Magyar Füvész Könyvet, az első m. nyelvű növényhatározót Linné rendszere alapján. 1819-től haláláig szerk. az évenként megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket s a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt. – M. F. M. versei (összeszedte Lovász Imre, Pest, 1836); F. M. összes verse (Illyés Gyula bevezető tanulmányával, Bp., 1948); F. M. Összes művei (I–II. sajtó alá rendezte Julow Viktor és Kéry László, Bp., 1955). – Irod. Mátray Lajos: F. M. élete és munkái (Debrecen, 1888); Horváth János: Csokonai költőbarátai, Földi és F. (Bp., 1936); Kovács M.: F. M. a rokokó költő (Debrecen, 1940); Pándi Pál: F. M. és Ludas Matyija (Csillag, 1950); Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában (Bp., 1954); Julow Viktor: F. M. (Bp., 1955). – Szi. Csokonai Vitéz Mihály: Főhadnagy Fazekas úrhoz (vers); Vitányi János: Főhadnagy Fazekas (r., Bp., 1954); Vitányi János: A messzetűnt kedves (hátrahagyott rádiójáték, Bp., 1965).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Magyar füvészkönyv, mely a két magyar hazában találtatható növényeknek megismerésére vezet, a Linné alkotmánya szerént. Debreczen, 1807. Két rész. (Diószegi Sámuellel dolgozta ki.)2. Orvosi füvész-könyv mint a magyar füvészkönyv praktikai része. Debreczen, 1813. (Neve ugyan nem fordul elő a czimlapon, azonban, hogy neki is része volt benne, kételkednünk nem lehet, miután ez kitünik az előbbeni munka előszavából. E két munka megállapította a magyar füvészet nomenclaturáját, mely a magyar nyelvészek előtt mai napig is irányadó; a szerző ugyanis fölhasználta a népies elnevezéseket és ha szükséges volt, alkotott ugyan új neveket, de mindig népies gyökökből vagy népies észjárásból és a növény tulajdonságaiból merítve.)3. Ludas Matyi, egy eredeti magyar rege négy levonásban. Mi ezen Ludasnak az ára? Ő biz az apja Lelkének sem alább hármát, egy kurta forintnál. 1815-dik Esztendőben. Hely n. Ez első kiadás, mely rendkivül nagy ritkaság, úgy hogy még Toldy sem ismerte, gyűjteményemben megvan; ezen kiadás Bécsben a szerzőnek tudta nélkül jelent meg; a szerző kezébe jutván, 1815. nov. 15. levelet irt Kerekeshez Bécsbe (az eredeti levél-gyűjteményemben), melyben tudatja vele, hogy a Ludas Matyit még 1804-ben irta ugyan, de miután az 1805-ben Kazinczynak tetszését nem nyerte meg, nem szánta kiadásra s most restelvén a dolgot, ujra átdolgozta s Kerekes előszavával (1816. jan. 12.) jelent az meg 1817. jún., F. M. kezdőbetűkkel a czimlapon, mint második megjobbított kiadás, 8 rét egy íves füzetben négy fametszettel, rajzolt boritékkal és 36 kron árulták. «Minden ebből bejövendő pénzt» mint a mellé ragasztott Hiradás tudtúl adja, a kiadó a szombathelyi s körmendi tűzkárosultak fölsegélésére fordította; 3. kiadás, Buda 1831. Ezután sok kiadást ért és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé. A Vasárnapi Ujság is kiadta 1884-ben az eredeti rajzokkal és Mátray Lajos Szatmárt, 1891. (Sok hibával. Ism. Sebestyén Gyula az Egyet. Philol. Közlönyben). Balogh István szindarabot irt belőle, melyet többször adtak elő, utoljára 1872-ben Pesten a Miklósi társulata; ebből dolgozta Tatár Péter: Ludas Matyi élete és kalandjai. Tündéries szép historia 13 képpel cz. munkáját.4. Csillag óra, melyből a ki a jelesebb álló csillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelén és annak minden részeiben, megtudhatja, hány óra és fertály légyen. Debreczen, 1826.5. Fazekas Mihály versei. Öszveszedte Lovász Imre. Pest, 1836.Beöthy Zsolt, M. Nemzeti Irod. Tört. Ismert. I.Bud. Hirlap 1890. 129. sz.Csokonai Album 42. 223. 239. l.Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 185. l. (Vass József.)Egyetértés 1888. 333. sz.Fazekas Mihály (miskolczi)Figyelő I. 1876. 18. IV. 127. V. 1878. 5. l.F. indította meg a Debreczeni kalendáriumot, melyet haláláig szerkesztett; itt közölte néhány versét rendesen F. M. alájegyzéssel.F. M. irta az ev. ref. énekeskönyvében a 127. éneket. Versei közül még életében megjelent egy a Hebe-ben (1825.) és halála után Ináncsi Pap Gábor többet közölt a Koszorúban (1830.); ismeretlen verseit kiadta Mátray Lajos, F. élete és munkáiban (Debreczen, 1888.), a ki több idegen költeményt is neki tulajdonít.főhadnagy és városi pénztárnok,főhadnagy és városi pénztárnok, F. Mihály és Nagy Mária fia, szül. 1766. jan. 6. Debreczenben; iskoláit szülővárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gymnasium VI. osztályát. 1781. ápr. 20. a törvényeket aláirta (subscribált), az az alávetette magát a kollégium törvényeinek s ezek értelmében a tanárok iránt engedelmességre és hűségre kötelezte magát; ezzel egyúttal a felsőbb iskola hallgatói közé lépett; tanárai voltak: P. Szathmáry István, a hires Hatvani István, Varjas János és Sinai Miklós. Azonban a fiú, valami mellőztetés miatt, összezördült tanáraival és 1782. ápr. 16. beállott a 84. lovas ezredbe önkéntes közlegénynek; ott volt századával a török háborúban; de nem vett az egész hadjáratban részt, mert ezrede csak mint kisegítő rendeltetett Moldvába az 1790. év tavaszán; F. részt vett a franczia háborúban is s a Rajnánál harczolt, s ekkor rövid idő mulva főhadnagyi rangot nyert. Azonban szelid, csendes, magába vonult természete nem igen kedvelte a harczi életet és 1796-ban örömmel vált meg a megunt rossztól. Katonáskodása idejéből jellemét a legszebb szinben feltüntető adatkát ismerünk. Egy franczia városban a megszálló osztrák csapatnak szabad sarcz volt engedve. F., a ki e csapatban volt, egy uri házhoz ment be, hol közeledtére rémülettel voltak eltelve; de az udvarias katona köszönt, megpillantotta a könyvtárt s egy könyvet vett ki; leült és olvasott a sarcz idő leteltéig; ekkor visszateszi, meghajtja magát s távozik. A meghatott házi úr a hála könyűivel sietett utána s legalább emlékül arany órájának elfogadására kényszeríté a nemes lelkű ellenséget. Később nyugalomba lépett és szülővárosába tért vissza, hol a mezei gazdálkodásnak élt és mint városi s kollegiumi pénztárnok hivataloskodott. Családi életéről nagyon keveset tudunk; feleségül birta Weszprémi Istvánnak, a hires debreczeni orvosnak egyik leányát, a ki gyermek nélkül nemsokára özvegyen hagyta, mire F. egyik nővére társaságában lakott. Különösen szerette a botanikát és e mellett verselgetett. A füvészetre két sógora Földi János és Diószegi Sámuel buzdították. 1807-ben egyházi gondnokká is megválasztották. A debreczeni körnek is tagja volt; Csokonai csaknem mindennapos volt F. házánál és Kazinczyval jó barátságban élt és vele levelezett. Kazinczy, Csokonai munkáinak kiadásánál Fazekast választá maga mellé szerkesztő társul; az ebből keletkezett Arkadiapörben, mely a Hazai s Külföldi Tudósításokban évekig tartott, a debreczeni közvéleményt F. képviselte s ő harcolt a lapban Kazinczy ellen, habár névtelenül. Fábián Gábor szerint a Mondolat irásában is volt része. Utolsó éveiben nagyon elbetegesedett, a katonaság okozta csúzos bántalmakhoz még makacs gyomorbaj is járult. Meghalt 1828. febr. 23. Debreczenben. Budai Ezsaiás mondott fölötte gyászbeszédet. 1865-ben a pesti egyetem botanika tanára az itteni füvészkertben az ő és Diószegi emlékezetére szerény csepkőtalapzaton egyszerű rövid oszlopot emelt: Diószegi és Fazekas 1865. felirattal.Fővárosi Lapok 1888. 300. sz. (Id. Szinnyei József, F. M. és Ludas Matyija, különnyomatban is); 307. 308. 321. 324. 341. sz. 1889. 43. 46. sz.Hazai s Külföldi Tudósítások 1828. I. 20. sz.Jelenkor 1840. 90. sz.Kálmán Farkas, Éneklő kar. Bpest, 1880. 19. l.Kazinczy Ferencz, Pályám Emlékezete 52. 53. l. (Nemzeti Könyvtár III.) és M. Pantheon 379. (Nemzeti Könyvtár, XXXVI.)Levelei Debreczenből Kazinczy Ferenczhez, 1805. aug. 20. (Kazinczy Levelezése III.), Kerekes Ferenczhez 1815. nov. 24. (Delejtű 1859. 286. l.), Fodor Gerzsonhoz 1826. ápr. 22. a Figyelőben (V. 1878.).Mátray Lajos, F. M. élete és munkái. Debreczen, 1888. Meghalt 1828. febr. 23. Debreczenben.M. Könyvészet 1890.M. Kurir 1828. I. 18.Munkái:Petrik Bibliogr. szül. 1766. jan. 6. Debreczenben;Társalkodó 1840. 98. 99. sz. 1841. 12. 13. sz.Toldy Ferencz, Költészet Története 405. Tudom. Gyűjt. 1828. 223. l.

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek