Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kristóf György (Sáromberke, 1878. okt. 2. – Kolozsvár, 1965. okt. 15.): erdélyi magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. Egy.-i tanulmányait Kolozsváron és Bp.-en végezte. 1903-tól Szászvároson tanár, majd 1922-től a kolozsvári egy. tanára. Sokat fáradozott azon, hogy a román közönség előtt népszerűsítse a m. irodalmat. A Pásztortűz c. irodalmi és tudományos folyóirat főmunkatársa, a Petőfi Társ. tagja volt. F. m. A magyar mithológia klasszikus eposzainkban (Kolozsvár, 1904); Arany László s a magyar politikai költészet (Kolozsvár, 1905); Megjegyzések az esztétika módszeréhez (Kolozsvár, 1910); Petőfi- és Madách-tanulmányok (Kolozsvár, 1923); Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője (Kolozsvár, 1924); Jókai élete és művei (Kolozsvár, 1925); Báró Eötvös József utazásai Erdélyben (Kolozsvár, 1932); Istoria limbii si literaturii maghiare (Cluj, 1934); Királyhágón inneni írók Erdélyben (Kolozsvár, 1942); A két Bolyai (Kolozsvár, 1947)

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Benedek Marcell: K. Gy.: Petőfi és Madách. Keleti Újság 1923. okt. 6. – Makkai Sándor: Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője. Ellenzék 1925. jan. 25. – György Lajos: Dr. K. Gy. Pásztortűz 1926/17. – Budai Árpád: Jókai-életrajz román nyelven. Protestáns Szemle, Bp. 1925. 739–42. – Tamási Áron: Magyar irodalmi agronóm. Brassói Lapok 1931. márc. 22. Újraközölve Tiszta beszéd. 1981. 104–07. – Nagy Géza: A legújabb Bethlen-irodalom. Erdélyi Múzeum 1931. 98–109. – Nicolae Iorga: Istoria limbii şi literaturii maghiare. Revista Istorică, 1934. 271–72. – sz.j. (Szentimrei Jenő): Jegyzetek egy román nyelven megjelent magyar irodalomtörténethez. Ellenzék, 1934. dec. 4. – Kibédi Sándor: Gyuri bátyánk kirohanása. Tribün 1935. – Jancsó Elemér: K. Gy. két tanulmánya. Pásztortűz 1939. 507–8; uő. K. Gy. irodalmi munkássága. Láthatár, Bp. 1940/2. – Walter Gyula: Királyhágóninneni írók Erdélyben. Erdélyi Szemle 1942/8. – Szabó T. Attila: Néma halotti beszéd K. Gy. ravatalánál. Közli Nyelv és múlt. 1978. 495–97; uő. K. Gy. születése századik évfordulóján. Közli Nép és nyelv. 1980. 622–23. – Gaal György: Román–magyar irodalmi kapcsolatok K. Gy. munkásságában. NyIrK 1978/1; uő. K. Gy. munkássága a két világháború között a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén. Közli Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok. 1981; uő. Pozitivizmus és szellemtörténet K. Gy. munkásságában. I.h. 1984; uő. György Lajos és K. Gy. barátsága. Helikon 1990/14; uő. K. Gy. könyvtára. Helikon 1990/44.Kristóf György (Tófalva, 1878. okt. 2. – 1965. okt. 15. Kolozsvár) – irodalomtörténész. ~ Sarolta apja. Parasztcsaládból származott, a marosvásárhelyi Ref. Kollégiumban, 1889-től a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult. Kolozsvári és budapesti egyetemi tanulmányok után az előbbi helyen szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet (1904); majd A magyar mythologia classicus eposainkban (Erdélyi Múzeum, 1904) c. dolgozatával doktorált (1905) Széchy Károlynál. Pályáját a gróf Lónyai családnál nevelőként kezdte Deregnyőn, majd 1903-tól a szászvárosi Kun Kollégium tanára. 1922 áprilisától a kolozsvári román egyetem helyettes, rendkívüli, végül 1926-tól rendes tanára, a magyar nyelv és irodalom előadója, akkoriban az egyetlen romániai magyar egyetemi tanár. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, az EIT, a KZST, a Petőfi Társaság tagja, az EME bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke (1925–27), a Károlyi Gáspár Irodalmi Társaság szervezője (1931) és szakosztályi elnöke volt. 1940 őszén őt bízták meg a román hatóságok az egyetem átadásával. A Ferenc József Tudományegyetemen a Magyar Irodalomtörténeti Intézet igazgató professzora, 1943–44-ben a bölcsészeti kar dékánja. 1945-ben nyugdíjazták. Első tanulmányaira a Beöthy-féle konzervatív pozitivizmus nyomja rá bélyegét, majd a szellemtörténet keltette fel érdeklődését, s ezt Böhm Károly bölcseletével ötvözve egy új esztétika kidolgozására tett kísérletet (Egységes világkép. Protestáns Szemle, Bp. 1909; Bölcseleti, vallásos és költői világképek. Uo. 1910; Megjegyzések az esztétika módszeréhez s főbb feladataihoz. Erdélyi Múzeum 1910). Eredményeit Petőfi és Madách költészetének tanulmányozásánál alkalmazta (Petőfi és Madách. Bp. 1911; Petőfi és Madách internacionalizmusa. Magyar Társadalomtudományi Szemle, Bp. 1912). Ő keltette fel az érdeklődést a testőríró Barcsay Ábrahám élete és munkássága iránt (Adatok Barcsay Ábrahám életéhez. Erdélyi Múzeum 1911; Barcsay és Orczy. Egyetemes Philologiai Közlöny, Bp.1914; Barcsay Ábrahám házassága. Irodalomtörténet, Bp. 1914; Barcsay Ábrahám költészete. Uo. 1915). Az I. világháború után a kialakuló romániai magyar irodalmi élet egyik szervezője, a konzervatív tábor szószólója, kritikus, a Pásztortűz állandó munkatársa, 1924-ben a négynyelvű Cultura magyar szerkesztője. A 20-as évek második felében az erdélyi szellemi élet múltja került figyelme középpontjába, adatgazdag pozitivista munkákat írt Bethlen Gábor és a magyar irodalom kapcsolatáról (Budapesti Szemle 1930; Protestáns Szemle, Bp. 1930), a Bolyai-kultuszról (Kelemen Lajos Emlékkönyv 1947), valamint az 1848–1919 közötti sajtóéletről és a reformkori költőkről. Feldolgozta a nagy magyar írók erdélyi utazásainak történetét (Jókai napjai Erdélyben. Kv. 1925; Királyhágóninneni írók Erdélyben. Kv. 1942). Az elsők közt tett kísérletet a transzilvanizmus fogalmának körülhatárolására, a mítosz- és valóságelemek kimutatására (Erdélyi Irodalmi Szemle 1926), az igényes esztétikai bírálat szükségességét hangsúlyozza, a progresszív törekvéseket elutasítja, az irodalmi schisma lehetőségét cáfolja az Esztétikai becslésünk a mai közszellem hatása alatt (Kv. 1928) c. kötetében. Ő állítja össze a háború utáni első novella-antológiánkat (Erdély lelke. Berlin 1928), s 1929-ben a romániai magyar irodalmi élet első tíz évéről nyújt rendszeres, de értékítéleteiben nem mindig időtálló összefoglalást a román közönség számára (Transilvania, Banatul, Crişana, Maramureşul 1918–1928. II. 1929. 1153–73, magyarul: Irodalomtörténet, Bp. 1930). Minisztériumi támogatással román nyelvű Jókai-monográfiát (1925), magyar nyelv- és irodalomtörténetet (1934), valamint Bitay Árpáddal közösen egy magyar nyelvű román költészeti antológiát (Műfordítások román költőkből. Kv. 1928) állított össze. Születésének 60. évfordulóján tanítványai Magyar irodalomtörténet 1939 címmel emlékkönyvet ( *Kristóf György Emlékkönyv) adtak ki, melynek végén műveinek 641 tételes bibliográfiája található. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1940–41. tanévi beszámolójának mellékletében szereplő könyvészete 409 dolgozatát sorolja fel, Gaal György doktori értekezésének (Kv. 1981) függeléke pedig 860 írásának és kötetének címét veszi számba, s 384 rá vonatkozó méltatást regisztrál. Főbb munkái: Petőfi és Madách. Tanulmányok. Kv. 1923; Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője. Kv. 1924; Jókai Mór élete és művei. Kv. 1925; Mauriciu Jókai. Kv. 1925; Három jellemzés (Vörösmarty–Madách–Jókai). Kv. 1926; Kritikai szempontok az erdélyi irodalmi életben. Kv. 1931; Tudományművelés kollégiumainkban. Kv. 1931; Báró Eötvös József utazásai Erdélyben. Kv. 1932. ETF 42; Kazinczy és Erdély. Kv. 1932. ETF 44; Istoria limbii şi literaturii maghiare. Kv. 1934; Péterfi Károly esztétikája. Bp. 1934; Szabolcska Mihály Erdélyben. Kv. 1934. ETF 72; Dunántúli írók – Erdélyben. Győr 1935; Eminescu Mihály költeményei. Kv. 1935. ETF 74; Dózsa Dániel elbeszélő költészete. Bp. 1938; Az erdélyi időszaki sajtó a kiegyezéstől a közhatalom-változásig. Bp. 1938; Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig. Kv. 1939; ETF 109; Tudományos intézetek Erdélyben 1919-ig. Kv. 1942. ETF 135; Fadrusz Mátyás királya és Vörösmarty Szép Ilonkája. Kv. 1943. ETF 164. – A kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének könyvtára. Pécs 1943; Az egyetem hivatása. Kv. 1944; Reményik Sándor. Kv. 1944. ETF 173. – Erdélyi magyar diák Albensis Nagy János disputája a heidelbergi egyetemen 1617-ben és a szászvárosi református Kun-kollégium heidelbergi kolligátuma. Kv. 1945. Álnevei: Tófalvi György, Apor Péter dr. (G. Gy.)

• A magyar mythologia classicus eposainkban, 1904
• Emlékezés a honalapítóra, 1908
• Megjegyzések az esztétika módszeréhez s főbb feladataihoz, 1910
• Petőfi és Madách, 1911
• Két új verskötet, 1915
• Petőfi és Madách, 1923
• Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője, 1924
• Bokréta a legnagyobb magyar elbeszélő, Jókai Mór műveiből, 1924
• Erdély lelke, 1924
• Erdély lelke, 1924
• Petőfi és báró Wesselényi, 1924
• Mauriciu Jókai, [1925]
• Mauriciu Jókai, [1925]
• Jókai Mór élete és művei, 1925
• Jókai napjai Erdélyben, 1925
• Három jellemzés, 1926
• Esztétikai becslésünk a mai közszellem hatása alatt, 1928
• Az első vidéki (székely) magyar hírlap s irodalmi melléklapja, [1929]
• Az erdélyi magyar időszaki sajtó az abszolutizmus korában, 1929
• Bethlen Gábor alakja az egykorú német népköltészetben, [1930]
• Bethlen Gábor és a magyar irodalom, 1930
• II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem magános könyörgései, 1930
• Kritikai szempontok az erdélyi irodalmi életben, 1931
• Báró Eötvös József utazásai Erdélyben, 1932
• Kazinczy és Erdély, 1932
• Istoria limbii şi literaturii maghiare, 1934
• Péterfi Károly esztétikája, 1934
• Szabolcska Mihály Erdélyben, 1934
• Dunántúli írók - Erdélyben, 1935
• Eminescu Mihály költeményei, 1935
• Az erdélyi időszaki sajtó a kiegyezéstől a közhatalom változásáig, 1938
• Az erdélyi időszaki sajtó a kiegyezéstől a közhatalom változásig, 1938
• Dózsa Dániel elbeszélő költészete, 1938
• Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig, 1939
• A vizsgálódó filozófiának systemája, 1940
• Királyhágóhinneni írók Erdélyben, 1942
• Tudományos intézetek Erdélyben 1919-ig, 1942
• A kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti intézetének könyvtára, 1943
• Fadrusz Mátyás királya és Vörösmarty Szép Ilonkája, 1943
• Az egyetem hivatása, 1944
• Erdélyi levelek, 1944
• Reményik Sándor, 1944
• Erdélyi magyar diák Albensis Nagy János disputája a heidelbergi egyetemen 1617-ben és a szászvárosi református Kun-kollégium heidelbergi kolligátuma, 1945
• A két Bolyai alakja szépirodalmunkban, 1947
• Kritikai szempontok a magyar irodalomtörténetben, 2013
• Dr. Kristóf György könyve, [post 1900]
• Az első vidéki (székely) magyar hírlap s irodalmi melléklapja,
• Tudományos intézetek Erdélyben,

• Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928. 318 [1] o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. köt. 447 [2] o., [7] t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav. bőv. kiad. [Bp.], Magyar Református Egyház Zsinati Irodája, 1977. 712 o., ()

• Az elektromos ívhegesztés alapelemei   |☰  1956   |☰  szakértő
• Az elektromos ívhegesztés alapelemei II.   |☰  1957   |☰  szakértő

• Az elektromos ívhegesztés alapelemei II. (r.: György István, 1957)
• Az elektromos ívhegesztés alapelemei (r.: György István, 1956)