Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Angyal Ilka, Klár Józsefné (Felcsút, 1839. dec. 5. – Kömlőd, 1926. szept. 8.): színésznő. 1859-ben lépett színi pályára. Vidéki működés után a Népszínháznak alapításától (1875) tagja, az együttes népszerű komikája. 1893-ban vonult vissza a színpadtól. Legismertebb szerepe Gaál József Peleskei Nótáriusának Tóti Dorkája volt. Több népszínműve színre került a Népszínházban és vidéken. Az árendás zsidó c. népszínművét Siklós Iván filmesítette meg (1918). – M. A. I. önmagáról (Bp., 1892). – Irod. Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház Budapest színi életében (Bp., 1926).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Angyal Ilka(Felcsút, 1839. dec. 5.–Kömlöd, 1926. szept. 7.): színésznő, súgó, drámaírónő. 1859-ben Székesfehérvárott Tóth Jenő társ.-ánál kezdte a pályát. Hosszú vidéki vándorlás után, ahol sokszor mint súgónő működött, 1875–1893 között a Népszínház tagja lett. Jó komikai érzékkel a társalgási és anyaszínésznő szerepkört töltötte be. Különösen szószátyár asszonyfigurákat alakított sikeresen. Karakterizálóképessége nemcsak színpadi szerepeiben, hanem darabjaiban is érvényesült. F.Sz. Tóti Dorka (Gaál J.: A peleskei nótárius); Sári (Lukácsy S.: Vereshajú); Szájasné (Tóth E.: Tolonc); Kövesiné (Lukácsy S.: Kósza Jutka); Labdacsné (Szigligeti E.: Csikós); Kántorné (Berczik Á.: Az igmándi kispap); Boszorkány Erzsók (Győry V.: Nótás Kata); Kaptáné (Nestroy: Lumpáci Vagabundus). F.M. Az árendás zsidó (1884); Urak és cselédek (1885); Ne vígy a kísértésbe (1887); Szép Darinka (1892). Az Árendás zsidóból 1917-ben filmet forgattak, amelyben szerepelt is. Férje Klár József (Zsombolya, 1831–Petrozsény, 1892. ápr. 4.): karnagy. 1847-ben hegedűsként kezdte a pályát. Vidéki társ.-oknál működött.M.A. 1859–60: Kőszeg, Szombathely; 1860: Nagyvárad; 1864: Miskolc; 1865: Debrecen; 1866: Szeged; 1868: Győr; 1869: Nagybecskerek; 1870: Szászváros; 1870–73: Szeged; 1871: Hódmezővásárhely; 1872: Temesvár; 1873: Nemzeti Színház; 1874: Mosonyi Károly.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Budapesti Hirlap 1892. 254. sz. (Rákosi Jenő).Czikke a M. Geniuszban (1892. 37. sz. Klárné önmagáról).Faylné-Hentaller Mariska, A magyar irónőkről. Bpest, 1889. 175. l.Fővárosi Lapok 1893. 328. sz.Klárné, családi nevén Angyal IlkaM. Geniusz 1892. 37. sz. arczk.Nemzet 1892. 254. sz.Pesti Hirlap 1892. 252. sz.szinésznő,szinésznő, Angyal Antal földbirtokos és Sellner Auguszta lánya, szül. 1839-ben Felcsútban (Pestm.); édesanyja korán elhalt és így nagyanyja, Stettner Imréné, Kenessey Klára nevelte; 13 éves korában Pestre hozta Kalchbrenner Karolin magánnevelő intézetébe, hol két évig, nagyanyja haláláig tartózkodott. Ekkor haza ment. Nem sokáig maradt otthon, férjhez ment. Azonban a fiatal asszony csakhamar arra a tapasztalatra jutott, hogy még elhagyatottabb, mint eddig volt... Húsz éves korában (három hónapi férjnél létel után) már özvegy asszony lett. Rongyos Tóth János szinigazgató rábeszélésére szinésznővé avatták Fejérvárt és ott vendégszerepelt. 1859. ápr. 1. Szuper Károly társulatánál lépett fel Veszprémben és azóta egyik társulattól a másikhoz vetődött (direktorai voltak: Sipos, Hubay, Mannsberger, Szigeti, Aradi), folyton haladva s a közönség becsülésében gyarapodva. Közben tetemes örökséget is kapott, de ennél többre becsülte a jó szerepeket. 1872. febr. a pesti nemezti szinházhoz kapott meghívást vendégszereplésre. Szerződtették és 1873. ápr. foglalta el szerepkörét. Vizváry Gyulával lépett fel egyszerre a Csizmadia mint kisértetben (a vén szűzek, a gonosz boszorkányok, a pártában maradt rossz nénikék sat. személyesítője volt). Paulay bukásával az Orczy régime idején ő is elhagyta a nemzeti szinházat. Visszament a vidékre s onnan szerződtette a népszinházhoz, ennek megnyiltával Rákosi Jenő, kinek sokat köszönhet, különösen azt, hogy 17 évet tölthetett a népszinháznál, írja önéletrajzában. 1893. szept. 13. lépett fel utólszor a Peleskei Nótáriusban mint Dorka géczi boszorkány; ekkor elbucsúztak tőle pályatársai, Szabó Antal monda a bucsúbeszédet. Átadták neki a pályatársak közt gyűjtött 200 frtot, a tehénrevalót, mert az volt a vágya, hogy ha visszavonul a szinpadtól, tehenet vásárolhasson. 1864. decz. óta Klár Józsefnek volt neje.Színművei: Az árendás zsidó, ered. népszinmű dalokkal 3 felv., zenéje Hegyi Bélától és Bátor Sz.-tól (először adatott a népszinházban 1884. nov. 21.); Urak és cselédek. ered. bohózat dalokkal 3 felv. (először a népszinházban 1885. decz. 1.); 1887-ben a Ne vígy minket a kisértetbe cz. népszinműve a vidéken aratott sikert; Szép Darinka, népszinmű 3 felv. (először a népszinházban 1892. ápr. 23.); hír szerint 1893-ban a kolozsvári népszinmű-pályázaton a Boris asszony cz. népszinművel fele díjat nyert.szül. 1839-ben Felcsútban (Pestm.);

• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1-14.; Hornyánszky Ny., Bp., 1891-1914, ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Árendás zsidó   |☰  1918   |☰  író

• Árendás zsidó (r.: Kertész Mihály, 1918)