Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Apáthy István (Pest, 1863. jan. 4. – Szeged, 1922. szept. 27.): zoológus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1898). 1885-ben szerzett Bp.-en orvosi oklevelet, 1885–86-ban tanársegéd a zoológiai tanszéken. 1886–89-ben a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott. 1888-ban a bp.-i egy.-en a zoológia magántanára, 1890-től a kolozsvári egy.-en ny. rk., 1891-től ny. r. tanár. 1909-ben Kolozsvárott – az akkori európai színvonalat is meghaladó – állattani intézetet létesített. 1920-ban rövid ideig Bp.-en élt, majd a szegedi egy. tanára volt. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás-tana, mely szerint az idegfibrillumok egészen a perifériáig összefüggő rendszert képeznek. Koncepciója éles ellentétben állott Ramón y Cajal neuron-tanával, aminek az a lényege, hogy az idegingerület vezetése a neuronok érintkezésével, átvitel útján történik (kontiguitás). Mind a kontinuitás, mind a kontiguitás tana tetemes mértékben elősegítette mai idegszövettani ismereteink fejlődését. További nagy érdeme a mikrotechnika fejlesztése (rögzítés, kettős beágyazás, impregnációs eljárások stb.). Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertani osztályozását. Bár magát a polyphyletikus nézet hívének vallotta, mégis számos más kérdésben teljesen elfogadta Darwin tanait. Élesen állást foglalt az eugenika és a hódító háborúk ellen. Tudományos munkássága mellett szépirodalommal és publicisztikával, szociológiával is foglalkozott. Szocialistának vallotta magát, bár nem volt marxista. A Társadalomtudományi Társ. egyik alapítója. – F. m. Tanulmány a Najadeak szövettanáról (Bp., 1885); A sima izomzat... (Ért. a term. tud. köréből. XV. Bp., 1885); A magyarországi pióczák faunája (Bp., 1888); Die Mikrotechnik der thierischen Morphologie (I–II. Braunschweig-Leipzig, 1896–1901); Das leitende Element des Nervensystems und seine topographischen Berichtungen zu den Zellen (Mitteilungen aus der Zoologischen Station zu Neapel, 1888); A fejlődés törvényei és a társadalom (Kolozsvár, 1912); A háború biológiája (Bp., 1915). – Irod. Győrffy István: A. I. (Szeged, 1924); F. Kiss: Stephan von A. als Neurolog (Orsz. Orv. Kvtár Közl., 1956. 3. sz.); Ábrahám Ambrus: A. I. (Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica, 1962. 25. sz.); Kiss Ferenc: A. I. (Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica, 1962); Szentágothai János: A. I. (Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica, 1962); Réti Endre: A. I. (Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica, 1962).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Apáthy István (Pest, 1863. jan. 4. – Szeged, 1922. szept. 27.) orvos, zoológus, egy. tanár, az MTA lev. tagja (1988). 1885-ben végzett a bp.-i tudományegy. orvosi karán. 1886–1889-ben a nápolyi nemzetközi zoológiai állomáson m. állami ösztöndíjas. 1888–1890-ben a bp.-i egy.-en az állattan magántanára. 1890-től a kolozsvári egy. orvosi karán az állattan és az összehasonlító bonctan ny. rk. tanára, 1891–1919-ben ny. r. tanára. 1909-től az általa alapított Állattani Int. igazgatója. 1894–1895, 1900–1902-, valamint 1911–1912-ben a természettud. kar dékánja, 1903–1904-ben rektor. 1918. okt.–dec. között a Kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke, 1918. dec. és 1919. jan. között Kelet-Magyarország főkormánybiztosa, amiért a románok letartóztatták, halálra ítélték, majd ítéletét 15 év börtönre változtatták. 1920-ban kegyelemmel szabadult, Magyarországra települt. 1921-től a szegedi (volt kolozsvári) egyetemen az állattan ny. r. tanára. 1905-től a Belga Királyi Orvosi Akadémia tagja, 1919-től a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy h. nagymestere. Összehasonlító idegszövettannal, az idegek finomabb szerkezetével foglalkozott. Róla nevezték el az ingerületvezetés kontinuitásának tanát. Kísérletet tett a férgek besorolására. Számos mikrotechnikai vizsgálati módszer kidolgozása fűződik a nevéhez. Széleskörű társadalomtudományi publicisztikai tevékenységet fejtett ki. – Fm.: A sima izomzat gyarapodása és pótlódása (Bp., 1885); Tanulmány a Najadeák szövettanáról (Bp., 1885); A piócafélék külső alaktanáról (Bp., 1889); Bevezetés a rendszeres állattanba (Kolozsvár, 1890); Az izom- és idegrostok fibrilliumairól (Kolozsvár, 1891); Die Mikrotechnik der tierischen Morphologie (I–II. köt, Berlin – Braunschweig, 1896); Magántulajdon, csere és társadalmi élet az állatvilágban (Kolozsvár, 1908); A darwinizmus bírálata és a társadalomtan (Kolozsvár, 1908); A szocializmus az emberi továbbfejlődés szempontjából (Bp., 1913); Fajegészségtan és fajegészségügy (Bp., 1914) – Irod.: Benediczky I.: A. I. tudós és hazafi (Bp., 1995).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Az út a révpart felé. Klinikai képek. Bpest, 1885. (Ism. Bud. Hirlap 120. sz. Főv. L. 129. Bud. Szemle XLIV.)2. Tanulmány a Najadeák szövettanáról. U. ott, 1885. (Értek. a term. tud. kör. XIV. 8.)3. A sima izomzat gyarapodása s pótlódása. U. ott. 1885. (Értek. a term. kör. XV. 15.)4. A magyarországi pióczák faunája. U. ott, 1889. (Mathem és Term. Közlem. XXIII. 4.)Álneve: Silex a Pesti Naplóban több kritikai czikk alatt 1888-ban.Apáthy IstvánCorvina 1889. 17. sz.Figyelő XX. 391.ifj., orvostudor, egyetemi tanár,ifj., orvostudor, egyetemi tanár, szül. 1863. jan. 4. Budapesten, az előbbinek fia; a középiskolákat, valamint az egyetemen az orvosi tanfolyamot Budapesten végezte s 1885-ben orvostudori oklevelet nyert. 1884-ben gyakornok volt dr. Scheuthauer mellett a kórboncztani és kórszövettani tanszéknél; 1885–86. novemberig tanársegéd dr. Margó Tivadar, a zoologia tanára mellett. 1886. nov.-1889. végeig, több megszakítást leszámítva, mint a vallás- és közoktatási miniszter kiküldöttje a nápolyi zoologiai megfigyelő állomás magyar asztalánál dolgozott. 1888. tavaszán nyert a budapesti egyetem bölcsészeti karától magántanári képesítést, 1890. jan. 28. a kolozsvári egyetemhez az állattan és összehasonlító boncztan ny. rendkívüli tanárává neveztetett ki. Külföldi utazása közben meglátogatta a svájczi, német, belga s hollandi egyetemeket, valamint a párisi intézeteket is. Tagja a németországi anatomiai társaságnak.Kéziratban: Monographie der Hirudeneen in Fauna und Flora des Golfes von Neapel és egy kötet lyrai költemény.Kolozsvár 1890. 33. sz. és önéletr. adatok.M. Könyvészet II. 1876–85.M. Tud. Akad. Értesitője. XVIII. 191.Munkái:Nemzet 1889. 334. sz.Szépirodalmi és tudományos dolgozatai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Fővárosi Lapok (1881–89.), hova 1886–87 és 1889-ben nápolyi tárczákat irt. Pesti Napló (1882–1885.), Ellenőr (1882.), Nemzet (1882–1885.), Magyarország és Nagyvilág (1881–1882.), Ország-Világ (1883.), Zalai Közlöny 1882–1885.), Budapesti Szemle (1884–1889.) M. Salon (1887–88.), Term. Közlöny Pótfüzetei és Mathem. és Term. Értesítő (1888–89.); külföldi folyóiratokban: Biol. Centralblatt, Mittheilungen a. d. zoolog. Station in Neapel, Zeitschrift für Wissenschaftliche Mikroskopie, Archiv für Naturgeschichte, Zoologische Jahrbücher, Zool. Anzeiger.szül. 1863. jan. 4. Budapesten

tudósportál

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1885), a Stazione Zoologica di Napoliban állami ösztöndíjjal tanult (1886– 1888), a zoológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.).

• Az út a révpart felé, 1885
• Tanulmány a Najadeák szövettanáról, 1885
• A pióczafélék külső alaktanáról, 1889
• A magyarországi pióczák faunája, [1890]
• Bevezetés a rendszeres állattanba, [1890]
• Über das leitende Element des Nervensystems und seine Lagebaziehungen zu den Zellen bei Wirbelthieren und Wirbellosen, 1896
• A késtartó szerepéről a mikrotomiában, kapcsolatban egy új fajtának leírásával, 1897
• Ein neuer Messerhalter und die Aenderung der Neigung des Messers durch Keile, 1897
• Die Halsdrüsen von Hirudo medicinalis L. mit Rücksicht auf die Gewinnung des gerrinungschemmenden Sekrets, 1898
• Néhány lap önismeretünk történetéből, 1900
• Die drei verschiedenen Formen von Lichtzellen bei Hirudineen, 1902
• Szerkesztői megjegyzés, 1902
• A kolozsvári tudományegyetem állattani és összehasonlító anatómiai intézete és az ezzel ideiglenesen összekapcsolt szövet- és fejlődéstani intézet, 1903
• Beszéd, a melylyel Dr. Apáthy István 1903. nov. 22-én Kolozsvárt, a vigadó nagytermében, az "Új párt" alakuló gyűlésén Báró Bánffy Dezsőt, a párt vezérét fogadta, 1903
• Jelentés az Erdélyi Múzeum Állattára felől az 1902. évben, 1903
• Jelentés az Erdélyi Múzeum Állattára felől az 1902. évben, 1903
• A fejlődésnek nevezett átalakulásról, 1904
• Beszéd, a melylyel Apáthy István ... a Kolozsvári Egyetem 1903/4. tanévi évzáró ünnepét megnyitotta, 1904
• Rectori beszámoló beszéd ... 1904. szept. 18-án, az 1904/5. tanév megnyitásakor, 1904
• Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Állattára felől az 1905. évben, [1906]
• Múzeumi füzetek, 1906-1916
• A Magyar Társadalomtudományi Egyesület legelső teendői, 1908
• Jelentés az Erdélyi Múzeum Állattáráról az 1907. évben, 1908
• A hosszú életről, 1909
• Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Állattára 1908. évi állapotáról, 1909
• Öregség és halál, 1909
• Őserdők, 1909
• A faj egészségtana, 1912
• A fejlődés törvényei és a társadalom, 1912
• A természettudományok a középiskolában, 1912
• Egyetemeink bajairól s a bajok orvoslásáról, 1912
• A socialismus az emberi továbbfejlődés szempontjából, 1913
• Böhm Károly és a természettudományok, 1913
• Apáthy István beszéde ... az iskolák államosítása és felekezettelensége érdekében..., 1914
• Az Erdélyi Szövetség programmjának tervezete, 1914
• A csírapálya sejtjeinek tápláló berendezéseiről, 1917
• Jegyzetek a fejlődéstan elemeiről és a szövettanból gyakorlati készítmények alapján, 1918
• Erdély az összeomlás után, 1921
• Acta litterarum ac scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae, 1922-1927
• Feketesárga Husvét. Irta Dr. Apáthy István, egyetemi tanár,

• 125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter és Hauer Melinda. Kolozsvár, Komp-Press Kiadó, 1998. 169 [1] o., ill., ()
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927. 1224 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
• Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001., ()
• Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975. XI, 609 o.A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975. XI, 609 o., ()
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. köt. 447 [2] o., [7] t., ()
• Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971. 443 o., ill., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Így játsztok ti   |☰  1940   |☰  rendező

• Avarescu Gyorgye Kolozsvárott | Az Est Film 10. | Bokszmeccs és férfiizmok, 1919 | Bűntett színhelye | Buza Barna földművelésügyi miniszter | Janovics Jenő a kolozsvári nagygyűlésen | Kolozsvári nagygyűlés | Nyomozás | Sándor József felszólalása | Strenger Domjan felszólalása | Vértes Marcell (r.: , 1919)