Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Kéméndy Jenő (Déva, 1860. ápr. 8. – Bp., 1925. jún. 25.): festő, díszlet- és jelmeztervező. 17 évet töltött Münchenben. Festészetére Piloty és Benczúr Gyula hatottak. 1898-ban a bp.-i Operaház díszlet- és jelmeztervezőjének hívta meg. Színpadi kompozíciói eleinte a történelmi hitelességre törő meiningeniek irányát követik, később az oldottabb festőiség jellemző rájuk. Operaházunk szcenikai felügyelőjeként sok érdemet szerzett technikai leleményességével. Díszletezési rendszere állandó kereten belül a nagyszabású s mégis gyors színváltozást igyekezett megvalósítani. Rendszerét – a „Kéméndy-színpadot” – mint figyelemre méltó kezdeményezést a külföld szakemberei ma is számon tartják. 1923-ban az Operaház örökös tagjának nevezték ki. Máder Rezső zenéjéhez három balettszöveget írt, mindhármat az Operaház mutatta be. Alchimista és Civódás c. festményét az MNG őrzi. – M. A huszadik század színpada (Bp., 1907); Az ideális színház (Bp., 1912). – Balettszövegek: She (1898); Mályvácska királykisasszony (1921); A bűvös bábu (1924).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
Kéméndy Jenő(Szászváros, 1860. ápr. 8.–Bp., 1925. jún. 25.): festő, díszlet- és jelmeztervező. Münchenben Benczúr Gyula növendéke volt. Először az 1881-es Tavaszi Tárlaton állított ki. 1887-ben Párizsban tett tanulmányutat. 1895-ben régi mecénása, br. Nopcsa Elek próbaidőre kinevezte az Operaház és a Nemzeti Színház szcenikai főfelügyelőjévé. Állását 1898-ban véglegesítették. Az 1900-as párizsi világkiállításon Molière és Shakespeare darabjaihoz készült díszlettervei aranyérmet nyertek. Az új színpadtechnika iránti érdeklődését és fantáziáját igazolta A huszadik század színpadja c., 1907-ben megjelent tanulmánya. Az ún „tolószínpad-rendszer” ismertetésével 1913-ban a Párizsban rendezett színpadművészeti kiállításon feltűnő sikert aratott. Európa-szerte elterjedt a wagneri Rajna kincse-előadáshoz kitalált repítő szerkezete. Legjelentősebb operadíszleteit Hevesi Sándor és Márkus László rendezéseihez (1913–1918, ill. 1924) készítette. Bár művészetét a valóságelvű festői hatásra törekvés jellemezte, nem volt idegen tőle a szecessziós stílus sem, és szívesen nyitott utat az új szcenikai elképzeléseknek is. Korának kiemelkedő művésze volt. F.T. Racine: Britannicus (1899); Sh.: Troilus és Cressida (1900); Madách I.: Az ember tragédiája (1905); Erkel F.: Bánk bán (1910); R. Strauss: Salome (1912); Offenbach: Hoffmann meséi (1913); Weber: Oberon (1924); Bartók B.: A fából faragott királyfi (1917), A kékszakállú herceg vára (1918); Sh.: A velencei kalmár (1926). – Ir. Bartha A.: Színpadi látvány a századelőn. K. J. munkássága (1990).
- Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008. 473 o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008. 226 o., ()
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. 396 [2] o., ()
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
- Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
- Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
OSZK MEK
PIM
wikipedia