Kortárs magyar írók, 1945-1997

[MÉL4]M.: Rómaiak, románok és oláhok Dácia Trajánában, 1935 [franciául: 1936]; Fogarasi István kátéja. Fejezet a bánsági és hunyadmegyei ruménság művelődéstörténetéből, Kvár, 1942; A magyar eredetű rumén kölcsönszavak művelődéstörténeti értékelése, Kvár, 1942, Ugocsai magyar-rumén kapcsolatok, Kvár, 1944; Albán-magyar szótár, 1953; Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente im Rumänischen, 1966; Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba, 1969; Einführung in die Historisch-vergleichende romanische Sprachwissenschaft, Gebrunn bei Würzburg, 1983.Sámuel-Kölber-díj 1934; az MTA lev. tagja 1940-től, r. tagja 1964-től; Corvin-koszorú 1941; Magyar Népköztársasági Érdemrend 1952; Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970; Állami Díj 1973; Munka Érdemrend arany fokozata 1973; Révai Miklós-emlékérem 1979; Szocialista Magyarországért 1984.TAMÁS LAJOS [1933-ig Treml](Temesvár, Temes vm., 1904. márc. 23.-Bp., 1984. szept. 19.): nyelvész.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Tamás Lajos, Treml (Temesvár, 1904. márc. 23. – Bp., 1984. szept. 19.): nyelvész, a román, neolatin, albán nyelvtudomány, a balkáni filológia, a Duna-táji areális nyelvészet és az általános nyelvtudomány művelője, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1940, r. 1964). Édesapja Treml János, bánsági születésű sváb fodrászmester, édesanyja Tamás Julianna, székely kovácsmester lánya. 1933-ig a Treml Lajos nevet viselte, ekkor a Volksbundba hívták, tiltakozását hangsúlyozva felvette anyja családnevét. Háromnyelvű környezetben nőtt fel, középisk.-it Aradon végezte. 1922-ben lett a bp.-i Eötvös Kollégium tagja. Előbb két évig matematika-fizika szakra járt, majd németet, franciát és románt hallgatott. Ösztöndíjasként a bécsi, a berlini és a párizsi egy.-en is több évig tanult. Doktorálása után 1930-tól 1936-ig a Széchényi Könyvtár munkatársa volt. 1933-tól a bp.-i egy. magántanára, 1936-ban pedig véglegesen az általános romanisztika és román filológiai tanszékre került. 1940-től 1944 nyaráig a kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézet ig.-ja, és a kolozsvári egy.-en is tanított. Bp.-re visszatérve tanszékvezetői munkája mellett más vezetői állásokat is vállalt: 1949-51 között az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) Bölcsészettudományi Karának dékánja volt, 1951-61 között az ELTE rektora, 1963-66 között az MTA I. Osztályának titkára, 1966-73 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének ig.-ja. 1973-ban ment nyugdíjba. 1927-től kezdődő tudományos tevékenységének középpontjában a magyar-román nyelvi, történeti és művelődéstörténeti kapcsolatok vizsgálata állt. Az MTA számos tudományos bizottságának munkájában vett részt, továbbá több folyóirat szerk. bizottságában tevékenykedett. Több hazai és külföldi tudós társ. megbecsült tagja volt, kitüntetései: Sámuel Kölber-díj (1934), Corvin-koszorú (1941), Állami Díj II. fokozata (1973), Révai Miklós-emlékérem (1979). – F. m. Rómaiak, románok és oláhok Dácia Trajánában (Bp., 1935, franciául, Bp., 1936); Fogarasi István kátéja. Fejezet a bánsági és hunyadmegyei ruménség művelődéstörténetéből (Kolozsvár, 1942); A magyar eredetű rumén kölcsönszavak művelődéstörténeti értékelése (Kolozsvár, 1942); Ugocsai magyar-rutén kapcsolatok (Kolozsvár, 1944); Albán-magyar szótár (Bp., 1953); Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente im Rumänischen (Bp., 1966); Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba (Bp., 1969); Einführung in die Historisch-vergleichende romanische Sprachwissenschaft (Gebrunn bei Würzburg, 1983); – Irod. Veress Fruzsina: T. L. műveinek bibliográfiája (Nyelvtud. Közl., 1975. 1, sz.); Herman József T. L. nyolcvanéves (Magy. Nyelv, 1985. 1. sz.); Balázs János: T. L. emlékezete (Magy. Nyelv, 1985. 3. sz.); Herman J.: T. L. (Magy. Tud., 1985. 5. sz.); Bakos Ferenc: T. L. (Nyelvtud. Közl., 1985. 1. sz.); Domokos Sámuel: T. L. halálára (Filol. Közl., 1984. 2-3. sz.).

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.; r.: 1964. ápr. 24.).

• Die ungarischen Lehnwörter im Rumänischer 2., 1929
• Lingua e letteratura, 1930
• A románság őshazája és a kontinuitás, [1931]
• A magyarországi latin s-ezés az oláhban, 1933
• Az oláhok nemzeti nevéről, 1933
• Der dynamische Wortakzent der ungarischen Lehnwörter im Rumänischen, [1934]
• Nicolae Draganu: Românii în veacurile IX-XIV pe baza toponimiei i a onomasticei, 1934
• Sur l'unité de la nation roumaine, 1935
• Az erdélyi oláhság, [1936]
• Romains, romans et roumains dans l'histoire de la Dacie Trajane, 1936
• Sur la méthode d'interprétation des cartes de l'atlas linguistique roumain, 1937
• Ungarn und Walacho-Rumänien, [1940]
• Ungheresi, rumeni (vlacchi) e la latinita, [1940]
• Hongrois, roumains, valaques et "latinité", 1940
• Hungarians, Rumanians, (Vlachs), and ʺlatinity", 1940
• Hungarians, Rumanians, Vlachs and ʺLatinityʺ, 1940
• Miscellanea Hungaro-Rumenica, [1942]
• A magyar eredetű rumén kölcsönszavak művelődéstörténeti értékelése, 1942
• A román nép és nyelv kialakulása, 1942
• Az Erdélyi Tudományos Intézet, 1942
• Fogarasi István kátéja, 1942
• Das Volkwerden der Rumänen, [1943]
• Formazione del popolo e della lingua rumena, 1943
• La formation de la langue et du peuple roumains, 1943
• Ungarn und Walacho-Rumänien, 1943
• Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente im Rumänischen, 1966
• A nyelvtudomány a haladásért, 1969
• Bevezetés a összehasonlító neolatin nyelvtudományba, 1977, cop. 1969
• Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba, 1978
• Einführung in die historisch-vergleichende romanische Sprachwissenschaft, 1983
• A román nép és nyelv kialakulása,
• Az aknaszlatinai bányászok szókincséből,
• Néhány szófejtési tapasztalat,

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre; Bp., Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001, ()
• Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975. XI, 609 o.A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975. XI, 609 o., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. köt. 447 [2] o., [7] t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Emelet   |☰  2006-   |☰  operatőr