Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kőrösi Henrik (Nagykőrös, 1859. aug. 1. – Bp., 1930. aug. 27.): tanár, író. Az egy.-et Bp.-en végezte. 1886-tól bp.-i főgimn. tanár. 1895-ben Londonban és Párizsban volt tanulmányúton. 1897-ben tanfelügyelői címmel a közoktatásügyi min.-ba került, ahol részt vett az új állami elemi iskolák, az analfabéta-tanfolyamok, az ifjúsági könyvtárak megszervezésében. 1913-tól szerk. a Néptanítók Lapját. 1925-ben ő állította össze a Jókai-emlékkönyvet. Pedagógiai szakcikkeken kívül ifjúsági műveket és filmforgatókönyveket is írt. – M. A magyar népmesék anyagáról (Bp., 1889); Pedagógiai kalauz (Bp., 1900); Petike (Bp., 1904); Bözsike (Bp., 1907); Népoktatásunk nemzetközi megvilágításban (Bp., 1911); Chabert ezredes (filmforgatókönyv, 1925); A félkezű koldus, Az ibolya álma (filmforgatókönyvek, Bp., 1926).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Elbeszélést és czikkeket írt a Képes Családi Lapokba (1885); a M. Szalonba (1885. A Kemény család eredete), a Középiskolai Tanáregylet Közlönyébe (1885–86. A paedagogiai képzésről. Soy 24 tétele, Oroszország oktatásügye a mult században. 1886–87. Bartal 30 éves irodalmi működése, 1888. A magyar nyelv középiskolai tanításáról), a M. Nyelvőrbe (1896. Somogymegyei tájszavak), a Magyar Paedagogiába (1895. A reáliskolai tantervrevisio), a Budapesti Hirlapba (1895. 285. sz. Négy millió forint népiskolákra, vezérczikk, 1899. 144. sz. A népiskolai tantervreviso), a M. Tengerpartba (1897. 22. és köv. sz. A magyar tengerpart), a Kármán-Albumba (1897. A nemzeti elem a theoretikumokban). Ezeken kívül írt könyvismertetéseket a Budapesti Szemlébe, a Tanáregylet Közlönyébe, a Pallas nagy Lexikona II. kötetébe ethnographiai, a Pécs, Pécsi Ujság, Pécsi Napló, Esti Ujság, Pesti Napló és Néptanítók Lapja cz. lapokba tanügyi és publicisticai czikkeket:Kőrösi Henrikközépiskolai tanár,középiskolai tanár, Reich Zsigmond kántor-tanító és Goldhammer Mária fia, szül. 1859-ben Nagy-Kőrösön (Pestm.); középiskolai tanulmányait Jászberényben az egyetemet Budapesten végezte; 1883-ban nyert tanári oklevelet a magyar nyelvből és bölcseletből. 1883–86-ig a budapesti tanárképző intézet gyakorló-főgymnasiumának ösztöndíjas tagja volt. Az 1886–87. tanévben a budapesti II. kerületi egyetemi kath. főgymnasiumban mint helyettes tanár működött. 1889-ben a pécsi állami főreáliskolához a magyar irodalom és philosophia tanszékére neveztetett ki. 1895 nyarán tanulmányutat tett Párisban és Londonban. 1897-ben központi szolgálattételre a közoktatásügyi ministeriumba rendeltetett be. (Reich családi nevét Kőrösire változtatta.)Munkája: A magyar népmesék anyagáról. Bpest, 1889. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1890.)Requinyi Géza, Pécsi főreáliskola története. Pécs, 1895. 237–39. l. és önéletrajzi adatok.szül. 1859-ben Nagy-Kőrösön (Pestm.);

• Pedagogiai kalauz, 1900
• Apponyi Albert gróf válogatott beszédei, [1902]
• Petike, 1904
• Petike, [1904 után]
• Bözsike, 1907
• Vezérkönyv a magyar szó megtanítására, 1909
• Magyar olvasókönyv az elemi népiskolák 5-6. oszt. számára, 1910
• Népoktatásunk nemzetközi megvilágításban, 1911
• Az elemi népoktatás enciklopédiája, 1911-1915
• A gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter által egybehívott és az 1911. évi október hó 5., 6. és 7-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében megtartott Tanfelügyelői szakértekezlet naplója, 1912
• Magyar olvasókönyv az elemi népiskolák IV. osztálya számára, 1921
• Petőfi a nagy lírikus születésének századik évfordulója alkalmából tartandó ifjúsági ünnepélyre alkalmas beszédek, szavalatok stb., 1923
• Tanítók tanácsadója, 1923
• Magyar család, 1924-1935
• Chabert ezredes, 1925
• Jókai Emlékkönyv, 1925
• Petike, [1926]
• A magyar fogalmazás vezérkönyve, [1927]
• Szülők könyve, 1928

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Varga István: Híressé vált nagykőrösiek. = Az Arany János Társaság Évkönyve XXIII. (1992-1999). Nagykőrös, 1999. Pende-Print Nyomdaipari Kft. 99-122. o., ()

• A kis hős | Beszélő sírok   |☰  1926-1927   |☰  forgatókönyvíró
• A félkezű koldus   |☰  1926   |☰  forgatókönyvíró