História TT

Szülei 174 kat. hold földön gazdálkodtak. 1908-ban a Debreceni Református Kollégiumban érettségizett. 1912-ben gazdászoklevelet szerzett a Magyar Királyi Gazdasági Akadémián. 1924-től 1936-ig testvéreivel egy Debrecen városától bérelt háromezer kat. holdas birtokon gazdálkodott. 1936 után gróf Waldek Frigyes 1785 kat. holdas újfehértói birtokát bérelte. Fontos szerepet játszott Debrecen város társadalmi-politikai életében, 1935-ig a városi törvényhatósági bizottság tagja. 1918-tól közel két évtizedig a Debreceni Gazdasági Egyesület alelnöke, egyben az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatósági választmányának a tagja. Az Országos Mezőgazdasági Kamara 1927-ben felsőházi póttaggá választotta, majd 1931 és 1938 között a felsőház rendes tagja. Az 1930-as évek elejétől ellenzéki politikai magatartást tanúsított. Bár ő maga csak 1934-ben lépett be a Független Kisgazdapártba, már korábban szorosan együttműködött a párttal és Eckhardt Tiborral. 1934-1935-ben a Nemzeti Egység Pártja szélsőjobboldala – Gömbös helyi hívei – politikai hajszát indítottak testvére, Vásáry István polgármester ellen, s vele együtt őt is kiszorították a városi közéletből. Az 1935. évi választásokon az okányi kerületben 38, 62 százalékkal második helyen végzett. 1939-ben, a nádudvari választókerületben indult, de ezúttal is alulmaradt. 1944. október 19., Debrecen felszabadítása után tagja lett a városi nemzeti bizottságnak, amely december 16-án az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe delegálta. 1944. december 23-ától 1946. március 22-ig az Ideiglenes Nemzeti Kormány, majd a Tildy-, illetve a Nagy Ferenc-kormány földművelésügyi politikai államtitkára. E minőségében részt vett a földbirtokreform előkészítésében és végrehajtásában. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj vármegyei választókerületben ismét mandátumot szerzett. 1946. január 1-jétől a Földművelésügyi Minisztérium Állandó Gazdasági Szakbizottságának az elnöke. 1946. március 12-én a Független Kisgazdapárt Elnöki Tanácsa tizenkilenc társával együtt kizárta a pártból, de a mandátumát megtarthatta. Részt vett a Magyar Szabadság Párt megalapításában; az országos elnöki tanács tagja, a vidéki szervezés vezetője. A párt önfeloszlatása után, az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a Magyar Függetlenségi Párt képviselőjelöltjeként a nagy-budapesti választókerületben szerzett mandátumot. A pártvezér Pfeiffer Zoltán külföldre távozása után rövid ideig a Magyar Függetlenségi Párt Politikai Bizottságának a tagja, majd 1947. november 18-án tizenegy társával együtt bejelentette az Országgyűlésben, hogy kilép az ellenzéki pártból. Az MFP mandátumait az Országos Nemzeti Bizottság 1947. november 20-i törvénytelen határozatával megszüntette; ezután végleg visszavonult a politikai élettől. 1951-ben államosították a földjét, és feleségével együtt kitelepítették a Pest megyei Jászkarajenőre. Tamás fiuk Kodály Zoltán, Fischer Annie és Zatureczky Ede közbenjárására elkerülte a kitelepítést. Kodály Zoltán segített abban is, hogy feleségével együtt átköltözhetett apósa Zeleméren lévő nyaralójába. 1953 után visszakerült Debrecenbe. 1956 októberében részt vett a Magyar Szabadság Párt újjászervezésében, emiatt novemberben letartóztatták, és három hónapig vizsgálati fogságban tartották. 1957 februárjában Dobi István közbenjárására – útlevéllel – külföldre távozhatott, a svájci Veveyben élő fiánál telepedett le. 1972-ben hazatért, 1973-ban államtitkári nyugdíjat állapítottak meg számára, haláláig abból éltek feleségével leányuknál és annak családjánál.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vásáry József (Debrecen, 1890. aug. 5. – Bp., 1975. máj. 9.): nagybérlő, kisgazdapárti politikus, államtitkár. ~ István politikus öccse. A debreceni Gazdasági Ak.-n gazdász oklevelet szerzett (1912). 1924–1936 között bérelt 3000 holdas birtokán gazdálkodott, majd gróf Dégenfeld újfehértói birtokát bérelte. Debrecen törvényhatósági bizottságának tagja volt. 1935-ig a Debreceni Gazdasági Egyesület alelnöke. Felsőházi póttag, 1931–39-ben a felsőház r. tagja. Az 1930-as évek elejétől együttműködött az FKgP-vel és Eckhardt Tiborral, bár a pártba nem lépett be. A Nemzeti Egység Pártjának jobboldali körei politikai hajszát indítottak testvére, ~ István ellen (1934–35), s így ő is kiszorult a város közéletéből. 1944. okt. 20. után az Ideiglenes ngy. képviselője, 1944–46-ban az Ideiglenes Nemzeti Kormány, a Tildy-, illetve a Nagy Ferenc-kormány földművelésügyi államtitkára volt. Ngy.-i képviselő (1945–47). Az FKgP mint a jobboldal képviselőjét 1946. márc.-ban kizárta soraiból. Ezt követően a Sulyok Dezső vezette M. Szabadság Pártban tevékenykedett; ennek feloszlása után az 1947. évi ogy.-i választásokon a jobboldali M. Függetlenségi Párt képviselőjeként kapott mandátumot. 1947. nov.-től ~ már nem vett részt a politikai életben. 1951-ben törvénytelenül kitelepítették, 1953 után térhetett vissza. 1956. okt. végén az FKgP újjászervezésén fáradozott. Rövid ideig vizsgálati fogságban volt. 1956 végén – útlevéllel – Svájcba távozott. 1972-ben hazatért és haláláig Bp.-en élt mint nyugdíjas. – Irod. Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája, 1944–1947 (Bp., 1976).

• Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997. 517 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935. 175 o., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Macerás ügyek (r.: Hajdu Szabolcs, 2000)
• Baki (r.: Komenczi Norbert, 2002)
• Gumiember (r.: Mészáros Károly, Ujj, 2002)
• Off Hollywood (r.: Hajdu Szabolcs, 2007)